BK BH 1987/108
BK BH 87/04/108
1987.04.01.
Kifosztás esetében társtettességet kell megállapítani annak a terhére is, aki a sértett állapotát előidéző személlyel akarategységben a dolog elvételében részt vesz [Btk. 20. § (2) bek., 322. § (1) bek b) pont].
A városi bíróság bűnösnek mondta ki az I. r a II. r. és a III. r. terhelteket társtettesként, csoportosan elkövetett kifosztás bűntettében, ezzel bűnhalmazatban az I. és a II. r. terhelteket társtettességben elkövetett garázdaság vétségében is. Ezért halmazati büntetésül az I. r. terheltet, mint különös visszaesőt 3 év 2 hónapi szabadságvesztésre, és a közügyektől 4 évi eltiltásra; a II. r. terheltet, mint többszörös visszaesőt 4 évi szabadságvesztésre, és a közügyektől 4 évi eltiltásra; a III. r. terheltet 1 év 10 hónapi szabadságvesztésre és a közügyektől 2 évi eltiltásra ítélte.
A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy az I. r. és a II. r. terhelt vagyon elleni cselekményét kifosztás bűntettének minősítette, az I. r. terhelt főbüntetését 1 év 10 hónapi szabadságvesztésre; a II. r. terhelt főbüntetését pedig 2 év 8 hónapi szabadságvesztésre enyhítette; a III. r. terheltet a társtettesként csoportosan elkövetett kifosztás bűntettének vádja alól felmentette, és lopás szabálysértése miatt 4000 forint pénzbírsággal sújtotta.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A vádbeli napon a terheltek a délutáni óráktól kezdve a helyi italboltban italoztak. Itt tartózkodott a sértett is, aki nőismerősével indult hazafelé. Beszélgettek, majd megálltak, és a sértett ráült a diplomatatáskájára. A terheltek hazafelé mentek, és elhaladtak a sértett mellett. Elhatározták, hogy visszamennek, és a sértettet bántalmazzák. Az I. r. és a II. r. terhelt odament a sértetthez, míg a III. r. terhelt kissé távolabb megállt. Az I. r. ököllel állon ütötte a sértettet, aki ledőlt a földre, majd elfutott. Az I. és a II. r. terhelt a sértettet üldözni kezdte, majd visszatértek a helyszínre. Észrevették a sértett táskáját, és elhatározták, hogy azt eltulajdonítják.
A táskát a III. r. terhelt a földről felvette, majd lakásukig a II. r. terhelttel felváltva vitték. A sértett látta a táska elvételét, félelmében azonban nem mert a helyszínre visszamenni. A terheltek a táskát kinyitották, és az abban levő ingóságokat elvették. A sértettnek 710 forint kára keletkezett, amely lefoglalással térült meg.
A megyei bíróság ítéletének indokolása szerint a Btk. 322. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti kifosztás esetében, aki elveszi az idegen dolgot, annak kell előzőleg alkalmaznia az erőszakot más bűncselekmény kapcsán. A III. r. terhelttel szemben garázdaság miatt vádat nem emeltek, ő nem is vett részt a sértett bántalmazásában, a garázdaságnak nem társtettese, nem is bűnsegédje, ezért a kifosztásért felelőssége nem állapítható meg. A táska elvételével lopás szabálysértését valósította meg. Cselekményének ilyen értékelésére tekintettel a másik két terhelt által megvalósított kifosztás bűntette nem minősül csoportosan elkövetettnek.
A terheltek terhére a felmentő rendelkezés, a cselekmények jogi minősítése és a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezések miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A megyei bíróság nem vette figyelembe, hogy a III. r. terhelt társaival akarategységben volt, amikor a táskát elvette. Azt közös elhatározás alapján együtt vitték el a helyszínről, és együtt vették el az ingóságokat. Ez a terhelt nem vett részt ugyan a garázdaság elkövetésében, de társai magatartásáról tudott. Így amikor a táskát felvette, tisztában volt azzal, hogy a sértett a másik két terhelt által megvalósított erőszak, illetőleg fenyegetés hatása alatt áll, emiatt tehát nem lopás, hanem a kifosztás elkövetésében vállalt szerepet, amelyben az egyik törvényi tényállási elem – az elvétel – megvalósítása folytán a Btk. 20. §-ának (2) bekezdése szerinti társtettesség áll fenn.
A kifosztás esetében ezt az elkövetői minőséget meg kell állapítani annak a terhére is, aki a sértett állapotát előidéző tettessel a dolog elvételében működik közre. A más által alkalmazott erőszak vagy fenyegetés hatása alatt álló sértettel kapcsolatos cselekmény csak az erőszakot kifejtő személlyel fennálló, a dolog elvételére irányuló akarategység hiánya miatt nem minősülhet kifosztás bűntettének. Az ügyben azonban az idegen dolog elvételére irányuló akarategységet a bíróság megállapította.
Mivel a III. r. terhelt is elkövetője a kifosztás bűntettének, így mindhárom terhelt együttes magatartásának helyes minősítése társtettesként, csoportosan elkövetett kifosztás bűntette. Az I. r. és a II. r. terhelt ezzel halmazatban elkövette a garázdaság vétségét is. Így az elsőfokú bíróság ítélete mind a cselekmények jogi minősítésére, mind pedig a büntetések kiszabására vonatkozó részében törvényes volt, azt a megyei bíróság tévesen változtatta meg.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jelzett törvénysértést megállapította, és a megyei bíróság ítéletének megtámadott részét hatályon kívül helyezte, a terheltek cselekményének jogi minősítését megváltoztatta, a III. r. terhelt bűnösségét megállapította, és a terheltekkel szemben az elsőfokú bíróság által megállapított büntetéseket szabta ki. (B. törv. I. 780/1986. sz.]
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás