PK BH 1987/11
PK BH 1987/11
1987.01.01.
I. A névviseléssel kapcsolatos jogok a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági munkaközösségeket is megilletik [Ptk. 28. §, 71. § (3) bek., 77. §, 84. § (1) bek.; 1985. évi 16. sz. tvr. 4. és 8. §; 28/1981. (IX. 9.) 1967: II. törvény sz. r. 1. §].
II. A névviselési jog megsértéséből eredő igény érvényesítése során a joggal való visszaélés tilalmának értékelése [Ptk. 5. és 77. §].
System Számítástechnikai Gazdasági Munkaközösséget a cégbíróság 1982. április 6-án 3015 szám alatt jegyezte be a cégjegyzékbe. A gazdasági munkaközösségnek tevékenységi köre: „számítástechnikai eszközökkel támogatott információs rendszerek tervezése, szervezése, kivitelezése, melynek során folyamatszervezési, rendszertervezési, programtervezési, programozási és üzemeltetési feladatok elvégzését vállalja különböző gazdálkodó szervezetek (vállalatok, intézmények, szövetkezetek stb.) meghatározott gazdasági folyamataival kapcsolatban”.
Az alperes az Ipari Minisztérium 1982. július 6. napján hozott, az alapító határozatot módosító határozata alapján a nevét System Szervezési Vállalatra változtatta. Az alperes tevékenységi köre:
„7111 Gépi adatfeldolgozó rendszerek tervezése és üzemeltetése, szoftverellátás,
71112 Számítástechnikai szolgáltatások nyújtása,
7121 Üzem- és munkaszervezés,
7131 Tájékoztatás, adatellátás,
7141 Az információellátással kapcsolatos kutatásfejlesztés
1731 Nyomdaipar.
A névváltoztatást a vállalati törzskönyvbe bejegyezték.
A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a System név használatától. Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes a System névrész használatával jogsértést követett el, és eltiltotta ennek a vállalat nevében való használatától, kötelezte az alperest 1500 forint perköltség megfizetésére. Ítéletének indokolása szerint a névhasználathoz való jog a Ptk. 77. §-a alapján megilleti a felperest, annak ellenére, hogy nem tekinthető jogi személynek. Megállapította, hogy a két névnek nem minden szava azonos, de mindkét névből a „System” szó emelkedik ki, és tudatosul a felekkel kapcsolatba lépő üzletfelek körében. A két gazdálkodó szervezet hasonló tevékenységet folytat, és a teljes név is egymáshoz hasonló vagy legalább egymást átfedő tevékenységre utal, ezért azonos név használata megtévesztésre is alkalmas. Az alperes védekezésével szemben kifejtette az elsőfokú bíróság, hogy a felperes korábbi jogszerzésére való tekintettel a vállalati törzskönyvbe utóbb történt bejegyzés ellenére sem jogosult az alperes a vitatott név használatára. Az alperes vállalatnak nagyobb méretei sem jogosítják fel őt arra, hogy a felperes nevét használja.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezett. Fellebbezését azzal indokolta, hogy jóhiszeműen járt el. Vitatta azt, hogy a feleket a forgalomban összetévesztették volna, szerinte a felperes nem bizonyította azt, hogy a postázásnál történt ilyen tévedés. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróságnak mérlegelnie kellett volna döntésének a meghozatalánál azt, hogy a felperes kisebb létszámmal működik, mint az alperes vállalat. Azzal is érvelt, hogy a felperes joggal való visszaéléssel érvényesítette a névviseléssel kapcsolatos jogait, és hivatkozott arra, hogy az összetévesztésből eredő „esetleges postai költségeit” hajlandó megtéríteni.
A fellebbezés nem alapos.
1. A felperes munkaközösség a pert 1985. június 17-én közös neve alatt indította meg. A perindítás idején még nem a munkaközösségnek, hanem tagjainak volt perképessége. A per első tárgyalásának idején. 1986. január 1-én lépett azonban hatályba az 1985. évi 25. sz. tvr., amelynek 1. §-a a Ptk. 568. §-a (4) bekezdését – egyebek között – úgy módosította, hogy a munkaközösség közös neve alatt perben állhat és perelhető, ezzel már az elsőfokú tárgyalás idején elhárult az akadály az elől, hogy a munkaközösség közös néven perben állva érvényesítse jogait.
2. A Ptk. 77. §-ának (1) bekezdése értelmében mindenkinek joga van névviseléshez. A Ptk. 77. §-ának (3) bekezdése szerint a jogi személy nevének különböznie kell azoknak a korábban nyilvántartásba vett jogi személyeknek nevétől, amelyek hasonló működési körben és azonos területen tevékenykednek. A Ptk. 77. §-ának (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a névviselési jog sérelmét jelenti különösen, ha valaki jogtalanul más nevét használja, vagy jogtalanul máséhoz hasonló nevet használ.
A munkaközösség a 65/1985. (XII. 30.) MT számú és az 5/1984. (I. 17.) MT számú rendelettel módosított 28/1981. (IX. 5.) 1967: II. törvény számú rendelet értelmében nem jogi személy (Ptk. 28. §), de önálló gazdasági szervezet, közös neve alatt jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat. Az elsőfokú bíróság ezért helyesen állapította meg, hogy a névviseléssel kapcsolatos jogok a munkaközösséget is megilletik.
Az elsőfokú bíróság által helyesen megállapított tényállás szerint a felperes cégbejegyzése az alperesnek a vállalati törzskönyvbe való bejegyzése előtt történt. Ebből következően az alperes nevének különböznie kellett volna, a felperes korábban nyilvántartásba vett nevétől. A két gazdálkodó szerv neve azonban hasonló. A System szó görög-latin eredetű, és a meghonosodott szisztéma (rendszer) szóból származik. A névhasonlóság elbírálása szempontjából ennek az ún. vezérszónak van jelentősége, mert emellett mindkét névben csak a kötelezően megjelölendő tevékenységi körre és a szervezet formájára (gazdasági munkaközösség, illetve vállalat) történt utalás. A felperes névviselési jogát sértő névhasználattal kapcsolatban jóhiszeműségre az alperes azért sem hivatkozhat, mert a felperes nevét a cégnyilvántartás feltünteti, és a bírósági cégnyilvántartásról szóló 1985. évi 16. számú tvr. (Ct.) 4. §-ának (1) bekezdése értelmében a cégjegyzék hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetőleg azok változását. A cégjegyzék nyilvános, és a Ct. 4. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy nem vehető figyelembe, ha harmadik személy arra hivatkozik, hogy a cégjegyzékben feltüntetett valamely adat, jog vagy tény fennállásáról nem tudott.
A Ptk. 84. §-ának (1) bekezdése alapján, akit személyhez fűződő jogában megsértettek, az eset körülményeihez képest az (1) bekezdés a)-e) pontjában foglalt polgári jogi igényeket támaszthatja. A Ptk. 84. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől. Az alperes téves álláspontjával szemben az igény érvényesítésének nem előfeltétele annak bizonyítása, hogy a hasonló név használata miatt már történt összetévesztés. Más kérdés az, hogy ha ez bekövetkezik, és ebből a jogosultaknak kára származik, a jogosult a Ptk. 84. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján kártérítést követelhet a polgári jog felelősségi szabályai szerint.
Minden alapot nélkülöz az alperesnek az az érvelése, hogy a felperes jogával visszaélve érvényesítette a névviselési jogának megsértéséből eredő jogait. Téves az alperesnek az az álláspontja, hogy a felperes névviselési jogának sérelmét csak a nyilvánvalóan jelentéktelen postai többletköltség jelenthetné. A felperes jogos érdeke az, hogy nevét más és különösen üzleti versenytársa ne használja. A névviselési jognak a cégjegyzék vezetése szempontjából is jelentősége van. Ebben az esetben ugyan nem az alperes vállalat cégbejegyzéséről [a Ct. 15. §-ának (1) bekezdésével módosított Ptk. 71. §-ának (3) bekezdése] kellett határozni, de a Legfelsőbb Bíróság a Ptk-ban szabályozott névviselési jog összefüggéseit illetően utal arra, hogy a cégjegyzékbe sem lehet bejegyezni a cég olyan elnevezését, amely más névviselési jogát sérti. Ez a rendelkezés vonatkozik az elnevezésben szereplő vezérszóra, üzletjelzőre és védjegyre is, függetlenül az elnevezésen belüli elhelyezkedésétől. A cég elnevezésének az ugyanazon megyei (fővárosi, bírósági illetékességi területén levő, hasonló működési körben tevékenykedő, a cégjegyzékbe korábban bejegyzett cégek elnevezésétől világosan különböznie kell [Ct. 8. § (1) és (2) bekezdése]. E rendelkezések is összhangban állanak a Ptk. 77. §-a (3) bekezdésének fentebb idézett azzal a rendelkezésével, hogy a jogi személy nevének különböznie kell azoknak a korábban nyilvántartásba vett jogi személyeknek a nevétől, amelyek hasonló működési körben és azonos területen tevékenykednek. Az elsőfokú bíróság helyesen fejtette ki, hogy az alperes a felperes névviselési jogát megsértette, és ezért a Ptk. 84. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján érdemben helyesen tiltotta el az alperest a további jogsértéstől.
3. A Pp. 84. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a jogosult a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását is követelheti, és erre a rendelkezésre tekintettel a megállapítás iránti kereseti kérelemnek (Pp. 123. §) akkor is helye van, ha a jogosult a Ptk. 84. §-ának b)-e) pontjában foglaltak alapján teljesítést is követelhet a személyhez fűződő jogot (ebben az esetben a névviseléshez fűződő jogot) megsértő személytől. A felperes azonban megállapításra irányuló kereseti kérelmet nem terjesztett elő, a kereseti kérelem és ellenkérelem korlátaira (Pp. 215 §) tekintettel erről az elsőfokú bíróságnak nem kellett rendelkeznie, és az ítélet indokolási részébe tartozik a rendelkező részben foglalt az az – egyébként helyes és marasztalás előfeltételét is képező – megállapítás, hogy az alperes jogsértést követett el.
Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezésre tekintettel kiegészített indokai alapján a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A fellebbezési költségben való marasztalás a Pp. 78. §-ának (1) bekezdésén alapszik. (Legf. Bír. Pf. IV. 20. 392/1986. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás