BK BH 1987/113
BK BH 87/04/113
1987.04.01.
I. A kísérlet és az előkészület elhatárolása a tiltott határátlépés bűncselekményénél [Btk. 217. § (1) bek. a) pont, (5) bek., 16. §, 18. §].
II. Társtettesség megállapítása a tiltott határátlépés esetén kizárt [Btk. 20. § (2) bek., 217. §].
Az elsőfokú bíróság a III. r. vádlottat társtettesként elkövetett tiltott határátlépés előkészületének a vétségében mondta ki bűnösnek, ezért őt 5 hónapi szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette.
A megállapított tényállás az alábbiakban összegezhető.
A munkahellyel nem rendelkező III. r. vádlott a vasútállomáson megismerkedett az I. r. vádlottal. Elmesélték egymásnak problémáikat, majd arra az elhatározásra jutottak, hogy engedély nélkül elhagyják az országot, és a határon át Ausztriába távoznak.
Tervük végrehajtása érdekében másnap Budapestre utaztak, itt a pályaudvaron a III. vádlott mindkettőjük számára jegyet váltott S-ba, majd az oda 13 óra 25 perckor induló gyorsvonatra szálltak.
A vonat már Gy. felé járt, amikor a határőrség járőre mindkettőjüket igazoltatta. Miután utazásuk célját megfelelően nem tudták igazolni, előállították őket.
A III. r. vádlott és társa a határőrség közegei előtt elismerte, hogy engedély nélkül át akarták lépni a határt. Ezután őrizetbe vették őket.
Az irányadó tényállás alapján az elsőfokú bíróság okszerűen vont következtetést a III. r. vádlott bűnösségére.
Az elsőfokú bíróság nem tévedett, amikor a tiltott határátlépés előkészületét látta csupán fennforogni.
A Btk. 217. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti tiltott határátlépés bűntette az államhatár átlépésével válik befejezetté. A jogvédelem tárgya a Magyar Népköztársaság államhatára, így közömbös, hogy ez milyen irányból történik. Az államhatár tényleges átlépését megelőzően – ezek szerint – csak kísérletről vagy előkészületről lehet beszélni.
Ez utóbbi kettő elhatárolását illetően azt kell kiemelni elöljáróban, hogy az államhatár őrizetéről szóló igazgatási szabályok szerint a rendszeres határőrizeti tevékenység az államhatár vonalától számított általában 20 km-en belüli ún. határterületen folyik. A belügyminiszter joga a határ mentén annak a mélységi zónának (határsávnak) a meghatározása, amelyre a belépés és az ott tartózkodás engedélyhez van kötve. Ez a sáv többnyire 2 km szélességű.
A kialakult ítélkezési gyakorlat szerint a Btk. 217. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti cselekmény akkor válik előkészületből kísérletté, amikor az elkövető a határ engedély nélküli, tiltott módon történő átlépésének szándékával e határterületre lép.
A III. r. vádlott és társa az irányadó tényállásból kitűnően nem jutott el erre a területre.
Kétségtelen, hogy kísérlet valósul meg akkor is, ha valaki a nemzetközi személyszállító vonaton vagy külföldre menő vámvizsgálat után leplombált tehervonatban elrejtőzött, avagy az ország belsejében az ellenőrző pontot megkerülve próbál külföldre menő repülőgépre feljutni. A III. r. vádlott esetében azonban minderről nincs szó.
Ilyen körülmények között bűnös tevékenysége nem haladta meg az előkészületet.
Ugyanakkor tévedett az elsőfokú bíróság, amikor társtettességet [Btk. 20. § (2) bek.] látott fennforogni. A társtettesség ugyanis a tiltott határátlépés minden változatánál kizárt, hiszen az államhatárt mindenki csak saját személyében lépheti át, ennek folytán csak tettes [Btk. 20. § (1) bek.] lehet.
A megyei bíróság a III. r. vádlott tevékenységét ezért így minősítette.
A büntetés kiszabása során enyhítő körülményként vette figyelembe a 30 éves vádlott büntetlen előéletét. Ez annak ellenére enyhítő hatású, hogy munkaviszonyban nem állt és életvezetése kifogásolható. A megyei bíróság az elsőfokú bíróság által vele szemben kiszabott büntetést nem látta mérséklendőnek. A próbaidő törvényi minimumban nyert meghatározást, így az sem volt érinthető. [Fejér Megyei Bíróság Bf. 517/1986. sz.]
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás