PK BH 1987/124
PK BH 87/04/124
1987.04.01.
A gazdasági munkaközösséget létrehozó társasági szerződés érvényességének nem előfeltétele, hogy azt teljes bizonyító erejű magánokiratba (közokiratba) foglalják. Ezért ennek elmaradása önmagában nem akadálya a cégbejegyzésnek, illetve a törlés és változás bejegyzésének [Ptk. 573. § (2) bek.; 28/1981. (IX. 9.) MT sz. r. 2. §; 6/1985. (XI. 6.) IM sz. r. 22. § (2) bek.].
A cégjegyzékbe bejegyzett vállalati gazdasági munkaközösség tagjai korábban már többször módosított társasági szerződésüket 1986. január 31-én jogtanácsos ellenjegyzése mellett, a vállalati vezérigazgató hozzájárulásával ismét módosították. Az írásbeli szerződést tanúk nem hitelesítették. A szerződésmódosítás értelmében két munkaközösségi tag tagsági viszonya megszűnt, és helyükre új tagok léptek be a munkaközösségbe. A szerződésmódosítást az illetékes államigazgatási hatóság jóváhagyta.
A munkaközösség – közös nevén, képviselői útján – kérelmet terjesztett elő a szerződésmódosítás következtében szükségessé vált törlés és változás bejegyzése iránt.
Az elsőfokú bíróság hiánypótlást elrendelő végzésében felhívta a kérelmezőt arra, hogy a szerződés-módosítást tartalmazó okiratokat a Pp. 196§-a (1) bekezdésének b) pontja szerint két tanú aláírásával hitelesítse. A két tanú aláírásával, záradékkal és újabb jogtanácsosi ellenjegyzéssel ellátott okiratot jóváhagyás végett ismét mutassa be az illetékes államigazgatási hatóságnak.
A kérelmező által előterjesztett okirat a munkaközösség szerződő tagjainak aláírása mellett feltünteti, hogy melyik aláírás a „munkaközösségből kiváló tagok aláírása” és melyik aláírás a „munkaközösségbe belépő tag aláírása”. Az okiratot – hiánypótlásra történt visszaadása után – „előttünk, mint tanúk előtt” bevezetés után két tanú aláírta. Az okiratot jogtanácsos is ellenjegyezte, de az újbóli jóváhagyást a kérelmező nem igazolta.
Az elsőfokú bíróság végzésével a törlés és változás bejegyzése iránti kérelmet elutasította. Végzésének indokolása szerint a társasági szerződés továbbra is hiányos, mert a Ptk. (helyesen: Pp) 196. §-a (1) bekezdésének b) pontjában előírt tanúi záradék hiányzik, a szakigazgatási szerv jóváhagyását pedig nem csatolták. A szerződést a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése értelmében tekintette az elsőfokú bíróság semmisnek. A kérelmet a semmiségre hivatkozva a cégjegyzékről és a cégbejegyzésről szóló 6/1985. (XI. 6.) IM számú rendelet (a továbbiakban: Cr) 22. §-ának (2) bekezdése alapján utasította el.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a kérelmező fellebbezett. Kérte az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, a törlés és változás bejegyzésének elrendelését. Fellebbezésében azzal érvelt, hogy a szerződést két tanú aláírta, igazolást csatolt annak bizonyítására, hogy a szerződést az illetékes államigazgatási hatóságnak bemutatták, de azt a hatóság újból azért nem hagyta jóvá, mert álláspontja szerint az eredeti kérelemhez képest újat nem tartalmazott.
A fellebbezési eljárásban a Legfőbb Ügyészség a Pp 2/A. §-a alapján fellépett, és indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezésnek adjon helyt, mert a szerződés érvényességének nem előfeltétele az, hogy a felek a szerződést teljes hitelű magánokiratba foglalják.
A fellebbezés alapos.
A Cr 21. §-ának értelmében a bíróság a bejegyzés (a bejegyzés módosítása, törlése) tárgyában a rendelkezésre álló okiratok alapján dönt. A Pp 196. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében teljes bizonyító erejűnek tekinthető – többek között – az az okirat, amelyen két tanú aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el. Ebben az esetben az okiratot aláíró tanúk nem tettek egyértelműen ilyen nyilatkozatot, de téves az elsőfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy emiatt és az újabb hatósági jóváhagyás hiánya miatt semmis volt a szerződés.
A Ptk. 217. §-ának (1) bekezdése értelmében jogszabály a szerződésre meghatározott alakot szabhat. Az alakiság megsértésével kötött szerződés – ha jogszabály másként nem rendelkezik – semmis. A 65/1985. (XII. 30.) MT számú és az 5/1984. (I. 17.) MT számú rendelettel módosított 28/1981. (IX. 9.) MT számú rendelet (R) 2. §-ának (2) bekezdése szerint a munkaközösség létrehozására, szervezetére, gazdálkodására, valamint a tagok felelősségére és a munkaközösség megszűnésére az e rendeletben foglalt eltérésekkel a polgári jogi társaság szabályait (Ptk. 573-574. §) kell megfelelően alkalmazni. A Ptk-nak az írásbeli szerződés tartalmáról rendelkező 218. §-a (1) bekezdése nem tesz említést arról, hogy az írásbeli szerződésnek milyen alaki kellékekkel kell rendelkeznie. A társasági szerződésekre vonatkozóan azonban a Ptk. 573. §-ának (2) bekezdése azt írja elő – eltérést nem engedő módon –, hogy a társasági szerződést ügyvédi munkaközösség (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. Nem szükséges tehát, hogy a szerződést a Pp 196. §-a szerint teljes bizonyító erejű magánokiratba (vagy a Pp 195. §-ában körülírt közokiratba) foglalják. Ez annál kevésbé szükséges, mert az említett jogszabályok nem az okiratba foglalt valamely szerződés érvényességével vannak kapcsolatban, hanem az okiratok bizonyító erejét és ennek kapcsán a bizonyítási teher kérdését szabályozzák. Mivel a felek által okiratba foglalt szerződés megfelelt a Ptk. 573. §-ának (2) bekezdésében előírt alakiságoknak, azt nem lehet érvénytelennek tekinteni.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság a Pp 259. §-a folytán alkalmazandó Pp 252. §-ának (3) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és elrendelte a kérelem szerinti törlés és változás bejegyzését. (Cégf. IV. 20 489/1986. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás