PK BH 1987/125
PK BH 87/04/125
1987.04.01.
I. A magyar nyelvben meghonosodott „klub” szó nem használható gazdasági jellegű szolgáltató tevékenység megjelölésére. Különösen félrevezető a cég elnevezésében a „teniszklub” megjelölés, amely sportegyesületre és nem a munkaközösség által gyakorolni kívánt szolgáltató tevékenységre utal; az ilyen bejegyzés sérti a cégvalódiság elvét [28/1981. (IX. 9.) MT sz. r. 7. §; 6/1985. (XI. 6.) IM sz. r. 19. § és 20. § (1) bek.]
II. Az államigazgatási hatóság jóváhagyó határozatában nem kell megismételni a gazdasági munkaközösséget alakító társasági szerződés egyes kikötéseit [28/1981. (IX. 9.) MT sz. r. 4. §].
III. A gazdasági munkaközösséget alakító társasági szerződésben a jelek jogosultak megállapodni abban is, hogy a tevékenységi kör gyakorlásához szükséges anyagi feltételeket milyen módon teremtik meg [Ptk. 200. § (1) bek.].
L. B. és L. Gy. 1986. január 2-án írásban kötött és ügyvéd által ellenjegyzett szerződésükkel gazdasági munkaközösséget alakítottak.
A szerződés 1. pontja értelmében a munkaközösség tevékenységi köre: pályák bérbeadása sportoláshoz, teniszjáték oktatás és teniszversenyek rendezése, téli időszakban jégpálya készítése és bérbeadása, egyéb labdajátékokhoz pálya bérbeadása, szauna és szolárium bérbeadása, teniszütő húrozás és javítás, valamint szaktanácsadás a fenti felsorolt tevékenységhez.
A szerződés 8. pontja a tagok vagyoni hozzájárulását határozza meg, s ezzel összefüggően „jelentik ki a szerződésben részt vevő tagok, hogy a jelen szerződés engedélyezését követően, illetőleg a Sz-en kialakításra kerülő 3251 négyzetméter terület birtokbavételekor a pályák építésével és a berendezések létrehozásával kapcsolatban külön leltárívet fognak felvenni az ezt követő anyagi hozzájárulásaikról. A leltárban feltüntetésre kerül mindaz a vagyoni hozzájárulás személyenként, amely a tevékenységnek 1987. március 15. napjával történő tényleges megkezdéséig a tagok részéről akár pénzben, akár szerszámkészletben vagy egyéb más eredményt jelentő tevékenység kifejtésében megnyilvánul”.
A szerződés 12. pontja szerint a szerződő felek a társasági szerződés alapján tevékenységüket 1987. március 15. napjától kezdik meg. L. B. – aki kisipari működési engedéllyel rendelkezik teniszütő húrozására és javítására – kötelezte magát, hogy ezt a tevékenységét 1986. december 31-ig felszámolja, és ezt a tevékenységét 1987. március 15. napjától kezdődően a gazdasági munkaközösség keretén belül végzi.
Az államigazgatási hatóság a társasági szerződést jóváhagyta. A szakigazgatási szerv határozata a munkaközösség tevékenységi körét – amelyre jóváhagyása egyebek között vonatkozik – a társasági szerződés 1. pontjában megjelölt tevékenységi körrel azonosan határozta meg.
A kérelmező cégbejegyzés iránt terjesztett elő kérelmet az elsőfokú bíróságnál. Az elsőfokú bíróság – elutasítás terhe mellett – végzésével felhívta a kérelmezőt, hogy a munkaközösség nevét – amely egyesületi jellegű tevékenységre utal – módosítsák, és a címpéldányon is a módosított elnevezést tüntessék fel. Módosítsák továbbá a szerződésnek azt a részét, amely úgy rendelkezik, hogy L. B. kisipari tevékenységének felszámolása után végzi munkaközösségi tevékenységét, mert ez a kikötés az elsőfokú bíróság álláspontja szerint olyan feltételnek minősül, amivel gazdasági munkaközösség nem jegyezhető be.
A kérelmező 3. sorszámú beadványában úgy nyilatkozott, hogy a szerződést nem kívánja módosítani.
Az elsőfokú bíróság ezt követően végzésével elutasította a cégbejegyzés iránti kérelmet. Végzésének indokolása szerint a „klub” meghonosodott idegen szó, de a cég „formáját” (helyesen: tevékenységi körét) nem tükrözi, sőt ellentétes látszatot kelt. A szakigazgatási szerv határozata nem tünteti fel a szerződés 12. pontjában írt azt a szerződési feltételt, hogy a társaság működését 1987. március 15-ével kezdi meg.
A hatóság által jóváhagyott tevékenység gyakorlása a szerződésben írt akadályok miatt (pálya hiánya stb.) jelenleg lehetetlen, az a jövőbeni esetleges szerződéskötéstől (tartós földhasználat) függ. A szerződés 8. pontjában foglaltak az elsőfokú bíróság álláspontja szerint tartalmilag polgári jogi megállapodásnak minősíthetők, de nem tekinthetők a gazdasági munkaközösség keretében folytatható tevékenységnek. Mivel a társasági szerződés két, időben egymást felváltó jogintézményre vonatkozó megállapodást foglal magában, a végzés indokai értelmében a szerződés nem felel meg a módosított 28/1981. (IX. 9.) MT számú rendeletben (R.) előírt feltételeknek.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a kérelmező fellebbezett. Kérte az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, a cégbejegyzés elrendelését. Fellebbezésében azzal érvelt, hogy a magyar nyelvben meghonosodott „klub” szó jelentése a Magyar Értelmező Szótár szerint: hasonló foglalkozású, érdeklődésű emberek közös szórakozása, működése, hely, helyiség, valamely klubban folyó tevékenység, közös élet. Álláspontja szerint a klub szó – mivel a munkaközösségben „hasonló foglalkozású” tagok működnek – alkalmas a munkaközösségi tevékenység megjelölésére. Hivatkozott arra, hogy hasonló tevékenységi körben a Sz-i Megyei Bíróság „HOLIDAY TENISZ CLUB” néven már jegyzett be gazdasági munkaközösséget, és erre tekintettel a verseny szempontjából kedvezőtlen következményekkel járna a munkaközösség nevének a megváltoztatása. A végzés egyéb indokaival szemben felhozta, hogy a cégvalódiság elvével ellenkezett volna a pályaépítési tevékenységnek a munkaközösség tevékenységi körében való felsorolása, mert ezzel a munkaközösség nem kíván foglalkozni (pályára a saját tevékenysége gyakorlásához van szükség). Vitatta fellebbezésében, hogy a tevékenység tényleges kezdési időpontjának feltüntetése elutasítási ok lenne.
A fellebbezés nem alapos.
1. A R. 7. §-a úgy rendelkezik, hogy a munkaközösség nevében utalni kell a tevékenységre. A magyar nyelvben valóban meghonosodott „klub” szó sem a köznyelvben, sem a szakirodalomban nem használatos gazdasági jellegű szolgáltató tevékenység megjelölésére. Különösen félrevezető a „teniszklub” megjelölés, amely sportegyesületre és nem a munkaközösség által gyakorolni kívánt szolgáltató tevékenységre utal, bejegyzése tehát sértené a cégvalódiság elvét.
Nem ad alapot a cégvalódiság elvét sértő bejegyzésre a kérelmezőnek a gazdasági versenyben való érdekeltsége sem.
Mivel a kérelmező a cégvalódiság elvét sértő elnevezést nem módosította, az elsőfokú bíróság ez okból a cégjegyzékről és a cégbejegyzésről szóló 6/1985. (XI. 6.) IM számú rendelet (Cr) 19. §-a és a 20. §-ának (1) bekezdése alapján érdemben helyesen utasította el a bejegyzés iránti kérelmet.
2. Az elutasítás egyéb indokait a Legfelsőbb Bíróság mellőzi.
Téves az elsőfokú bíróság végzésének az az indoka, hogy a cég azért sem jegyezhető be, mert a tevékenységi kör megkezdésének az időpontját a szakigazgatási szervnek határozata nem tünteti fel. A csatolt szakigazgatási határozatból megállapítható, hogy a szakigazgatási szerv a társasági szerződést a R. 4. §-a alapján jóváhagyta. A jóváhagyó határozatban a szerződés egyes kikötéseit nem kell megismételni, és a jóváhagyás következtében a szerződés megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal létrejött [Ptk. 215. § (2) bek.].
A szerződést kötő felek nem a szerződés hatályának beálltát [Ptk. 229. § (3) bek.] kötötték a szerződésben megjelölt, 1987. március 15-i időponthoz, hanem csak azt rögzítették, hogy a munkaközösség ténylegesen ebben az időpontban kezdi meg tevékenységét.
A Ptk. 200. §-ának (1) bekezdése értelmében a felek a szerződésben szabadon állapodhattak meg arra vonatkozóan, hogy a tevékenységi kör egy részének a gyakorlásához szükséges feltételeket milyen módon teremtik meg, az ezzel kapcsolatos anyagi ráfordításokat hogyan tartják nyilván. A pályaépítés nem a munkaközösség által gyakorolni kívánt szolgáltatások közé tartozik, hanem a munkaközösség működéséhez szükséges anyagi feltételek biztosításának körébe. A szerződő feleknek erre vonatkozó megállapítása nem ütközött jogszabályba, és nem volt szükség arra, hogy azt külön szerződésbe foglalják.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettek értelmében az elsőfokú bíróság érdemben helyes végzését – részben módosított indokok alapján – a Pp 259. §-a folytán alkalmazandó Pp 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
3. A Cr 20. §-ának (1) bekezdése egyebek között úgy rendelkezik, hogy kötelező cégbejegyeztetés esetén a kérelem elutasítása e kötelezettség teljesítése alól nem mentesít. A R. 5. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkaközösséget a cégjegyzékbe be kell jegyezni. Ennek a kötelezettségének a kérelmező a cég elnevezésének a jogszabályban előírt módon és alakiságok mellett történő módosítása és a módosító szerződés hatósági jóváhagyása (R. 6. §) után tehet eleget. (Cégf. IV. 20 416/1986. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás