PK BH 1987/127
PK BH 87/04/127
1987.04.01.
A kereseti kérelem aggályossága esetén bírósági meghagyás az egyéb feltételek meglététől függetlenül sem bocsátható ki, a helyes eljárás, ha a bíróság az ügyben tárgyalást tart, és a bizonyítási eljárást lefolytatja [Pp 136. § (2) bek.; PK 172. sz.].
Az alperes kérelmére kisajátítottak a felperesek tulajdonában levő 4131 m2 térmértékű ingatlanból 1309 m2 területet.
Az államigazgatási eljárásban a felek a kártalanítás módjára és a beszerzett szakértői vélemény alapján annak mértékére is egyezséget kötöttek. A kisajátítási határozat az 1984. április 5-én kötött egyezség szerint az I. és II. r. felperes javára 148 935 Ft, a III. és a IV. r. felperes javára 141 375 Ft-ban állapította meg az őket megillető kártalanítás összegét.
A felperesek az 1986. január 24-én benyújtott keresetlevelükben az egyezséget megtámadták, a Ptk. 210. §-ának (1) bekezdésére alapítottan azzal az indokkal, hogy „most” szereztek tudomást a megtámadás okáról: arról, hogy az alperes tévedésbe ejtette őket, mert az ingatlanuk építési teleknek minősül, amelynek forgalmi értéke 320 Ft négyzetméterenként. A kisajátítási eljárásban viszont az ingatlant mezőgazdasági művelés alatt álló területként értékelték.
A keresetlevél alapján kitűzött első tárgyaláson az alperes képviselője nem jelent meg, írásbeli védekezést nem terjesztett elő. A felperesek nem kérték a mulasztás jogkövetkezményeinek alkalmazását, ezért a bíróság a tárgyalást elhalasztotta, és újabb határnapot tűzött. Az alperes ezt az újabb tárgyalási határnapot is elmulasztotta. Ezen a tárgyaláson azonban – a felperesek kérelmére – a városi bíróság bírósági meghagyással kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek személyenként 55 625 Ft többletkártalanítást, és annak 1984. március 30. napjától 1985. december 31. napjáig évi 5 %, 1986. január 1. napjától évi 8 %-os kamatát, valamint 10 000 Ft perköltséget.
A bírósági meghagyás ellentmondás hiányában jogerőre emelkedett.
A jogerős bírósági meghagyás ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp 136. §-ának (2) bekezdése szerint, ha az első tárgyalást az alperes mulasztja el és írásbeli védekezést nem terjesztett elő, a bíróság a felperes kérelmére az alperest az idézéssel közölt kereseti kérelemnek megfelelően bírósági meghagyással kötelezi, egyben marasztalja a felperes költségeiben.
A Legfelsőbb Bíróság a PK 172. számú állásfoglalásában iránymutatást adott arra, hogy a Pp 136. §-ának idézett rendelkezését a Pp általános elveivel, különösen a törvénynek az 1. §-ában megfogalmazott céljával, valamint a 3. §-ának (1) bekezdésében az igazság érvényesülésének biztosítására vonatkozó szabályokkal összhangban kell alkalmazni. A bíróság eljárása nem felelt meg ennek a követelménynek. A felperesek keresetlevele ugyanis nem tartalmazza azokat az adatokat, bizonyítékokat, amelyek alkalmasak lennének arra, hogy a bíróság alapos kétségeit eloszlassák a követelés jogalapja, illetve fennállása tekintetében. A keresetben hivatkozott megtámadási ok alaposságát az teszi aggályossá, hogy a felperesek olyan egyezséget támadnak, amelyet az államigazgatási hatóság előtt kötöttek meg a hatóság által beszerzett szakértői véleményre alapítottan; s ugyanakkor keresetlevelükben még utalás sincs arra, hogy mikor szerezték, és mire alapítják azt az értesülésüket, amely szerint a kisajátítással érintett földrészlet „ténylegesen építési teleknek minősül”.
A Polgári Perrendtartás módosításáról rendelkező 1972. évi 26. számú tvr-nek a 136. §-át módosító 23. §-hoz fűzött miniszteri indokolása szerint, a bíróság, ha a kereseti kérelmet aggályosnak tartja, a bírósági meghagyást az egyéb feltételek megléte esetében sem bocsáthatja ki. Ilyenkor az a helyes eljárás, hogy a bíróság tárgyalást tart, illetve a perben érdemi tárgyalás alapján hoz határozatot.
Utal a Legfelsőbb Bíróság arra is, hogy egyébként törvénysértő a jogerős bírósági meghagyásnak a kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontjára és a kamat mértékére vonatkozó rendelkezése.
A kamat fizetésének kezdő időpontja ugyanis a Pp 136. §-ának (2) bekezdésébe ütközően eltér a kereseti követelésben megjelölt időponttól, mértéke pedig nem felel meg a kisajátításról szóló 1976. évi 24. sz. tvr. 20. §-a (1) bekezdésében, valamint a 21/1976. (IX. 5.) PM számú rendelet 2. §-ában foglalt rendelkezéseknek.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a támadott bírósági meghagyást hatályon kívül helyezte, egyben a városi bíróságot a fenti iránymutatásnak megfelelően az eljárás folytatására, illetve a per érdemi tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. [Pp 274. § (3) bekezdés]. (P. törv. I. 20 669/1986. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás