PK BH 1987/129
PK BH 87/04/129
1987.04.01.
I. A tárgyalás nélkül hozott hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése előtt az örökség visszautasítható. Ennek bejelentését a tárgyalás kitűzése iránti kérelemnek kell tekinteni [6/1958. (VIII. 4.). IM sz. r. (He) 69. § (1) és (4) bek.].
II. Kiesés esetén az öröklés csak azokra a törvényes örökösökre nézve nyílik meg, akik az örökhagyó halálakor életben vannak. Az öröklés megnyílásakor még meg sem fogant személy az örökhagyó után nem örökölhet [Ptk. 673. § (1) bek., 600. § f) pont, és 9. §].
N. K. örökhagyó 1984. január 16-án végintézkedés hátrahagyása nélkül meghalt. Törvényes öröklésre jogosult egyetlen gyermek: N. P.
Az állami közjegyző a Kjő. 104/1984/3. számú – tárgyalás nélkül meghozott – hagyatékátadó végzéssel a hagyatékot törvényes öröklés jogcímén N. P-nek adta át. N. P. a hagyatékátadó végzést 1984. május 17-én átvette, majd az 1984. május 30-án iktatott beadványában az örökséget visszautasította. Egyben bejelentette, hogy két gyermeke van: N. Zs. és N. N.
Minthogy a közjegyző 1984. június 2-án a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését megállapította, a fenti beadványt az eljárás megismétlése iránti kérelemnek tekintette, és újabb – 1985. április 10-én ugyancsak tárgyalás nélkül meghozott – Kjő. 386/1985/5. számú végzésével a korábbi hagyatékátadó végzést hatályon kívül helyezve, a hagyatékot egymás között 1/2 – 1/2 arányban N. Zs-nak és N. N-nak adta át. Az újabb hagyatékátadó végzés 1985. április 28-án jogerőre emelkedett.
1985. augusztus 30-án, félfogadási napon megjelent a T-i Városi Bíróságon a kiskorúak törvényes képviselője: N. P-né, és bejelentette, hogy 1985. április 15-én Dóra utónevű gyermekük született, aki szintén „örökösnek minősül”. Kérte, hogy a közjegyző újabb eljárás keretében a hagyatékot a három gyermek részére adja át egymás között egyenlő arányban.
A közjegyző ezt követően újabb megismételt eljárás keretében 1986. február 19-én tárgyalás nélkül meghozott Kjő. 386/1985/3. (helyesen: Kjő 997/1985/3.) számú végzésével a Kjő 386/1985/5. számú végzését hatályon kívül helyezte, és a hagyatékot most már N. P. három gyermekének: N. Zs-nak, N. N-nak és N. D-nak adta át egymás között 1/3-1/3 arányban. Ez a hagyatékátadó végzés 1986. március 11-én emelkedett jogerőre.
A Kjő. 386/1985/5. számú és a Kjő. 386/1985/3. (helyesen Kjő. 997/ 1985/3.) számú hagyatékátadó végzések ellen emelt törvényességi óvás alapos.
1. A hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM számú rendelet (He) 69. §-a tartalmazza a hagyaték tárgyalás nélkül történő átadásának szabályait. Eszerint a közjegyző a hagyatékot tárgyalás nélkül adja át, ha az örökhagyó után végintézkedés nem maradt, és – egyéb esetek mellett – csak egy törvényes örökös van [He 69. §-a (1) bekezdésének a) pontja]. Az örökös viszont a hagyatékátadó végzés kézbesítése után, de a végzés jogerőre emelkedése előtt kérheti a hagyatéki tárgyalás kitűzését, ha az örökséget – többek között – visszautasítja. Az örököst erre a jogára a hagyatékátadó végzésben figyelmeztetni kell [He 69. § (4) bekezdés].
Az adott esetben a közjegyző a Kjő. 104/1984/3. számú hagyatékátadó végzés meghozatalakor a fenti rendelkezéseknek megfelelően járt el. Tévedett viszont akkor, amikor megállapította, hogy a hagyatékátadó végzés 1984. június 2-án jogerőre emelkedett. N. P. ugyanis kellő időben – 1984. május 30-án – benyújtott beadványában már bejelentette, hogy az örökséget visszautasítja. A közjegyzőnek tehát ezt a beadványt tartalma szerint a He 69. §-ának (4) bekezdése szerinti, tárgyalás kitűzése iránti kérelmének kellett volna tekintenie, s a hagyatékátadó végzés jogerőre-emelkedésére vonatkozó téves megállapítását helyesbítenie kellett volna. Egyben tárgyalást kellett volna kitűznie, és a tárgyalás eredményeként kellett volna – valójában a Kjő. 386/1985/5. számú végzés tartalmának megfelelő – hagyatékátadó végzést hoznia.
A közjegyző azonban nem így járt el, ezért az újabb végzés meghozatalánál eljárási szabályt sértett.
Minthogy azonban a Kjő. 386/1985/5. számú végzés jogerőre emelkedése óta a felekre kiható hatályú törvényességi óvás emelésére nyitva álló egy éves határidő már eltelt, a törvényességi óvás csak az eljárási szabálysértés megállapítására irányul.
2. A Ptk. 673. §-ának (1) bekezdése szerint az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg.
A Ptk. 600. §-ának f) pontja értelmében, aki az örökséget visszautasítja, kiesik az öröklésből. A kiesett személyt úgy kell tekinteni, mint ha az örökhagyó előtt meghalt volna, így helyébe a soron következő örökös lép.
Az öröklés azonban természetesen csak azokra a törvényes örökösökre nézve nyílik meg, akik az örökhagyó halálakor életben vannak.
A Ptk. 9. §-a szerint a jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától kezdve illeti meg. A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni: bizonyítani lehet azonban, hogy a fogamzás korábban vagy későbben történt. A születés napja a határidőbe beleszámít.
Az adott esetben N. D. 1985. április 15-én született, így a születésétől visszafelé számított háromszázadik nap, 1984. június 20-a volt. Az öröklés megnyílásakor tehát N. D. még meg sem fogant, így az örökhagyó után nem örökölhet.
Ezért törvényt sértett a közjegyző akkor, amikor N. D. születésére tekintettel a hagyatéki eljárás megismétlésére jogi lehetőséget látott, és a nevezett törvényes örökösi minőségét megállapította.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp 273. §-ának (1) és (4) bekezdése alapján megállapította, hogy az állami közjegyző Kjő. 336/1985/5. számú hagyatékátadó végzése törvénysértő; a Kjő. 386/1985/3. számú (helyesen: Kjő. 997/1985./3. számú) hagyatékátadó végzését pedig hatályon kívül helyezte, és az új eljárásra irányuló kérelmet elutasította. (P. törv. II. 20 543/1986. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás