• Tartalom

GK BH 1987/132

GK BH 87/04/132

1987.04.01.
Ha a megrendelő a vállalkozási szerződéstől már a teljesítési határidő lejárta előtt eláll, nem követelhet a vállalkozótól késedelmi kötbért [Ptk. 298. § a) pont].
A felperes a keresetében 701 936 Ft és ennek 1984. november 12. napjától számított késedelmi kamata megfizetésére kérte az alperes kötelezését, mert az alperes a tetőfedő, illetőleg bádogos munkáiért járó díjat nem fizette meg.
Az elsőfokú eljárás során a felek több alkalommal egyeztetést tartottak, majd a felperes keresetét 425 960 Ft-ra és késedelmi kamataira leszállította. Az alperes pedig nem vitatva a felperesi követelést, 102 326 Ft késedelmi kötbérnek megfelelő követelését be kívánta számítani a felperesi követelésbe. Arra hivatkozott, hogy a felperes késedelmesen teljesítette a szerződést.
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 425 960 Ft-ot és ennek 1984. november 12. napjától a kifizetés napjáig számított évi 20 %-os késedelmi kamatát, az alperes beszámítási kifogását pedig elutasította.
Az ítélet indokolása szerint a bíróság a per adatai alapján megállapította, hogy a felek között létrejött alvállalkozói szerződés teljesítési határideje 1984. szeptember 15. napja volt, az alperes azonban a szerződéstől 1984. szeptember 10-én elállt, késedelmes teljesítésről tehát nem lehet szó. Megjegyezte az elsőfokú bíróság, hogy az elmaradt munkarészek tekintetében esetleg meghiúsulási kötbér lenne követelhető, a megyei bíróság azonban másik ítéletével az alperes e kötbérkövetelését már elutasította.
Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezést nyújtott be, és kérte az ítélet megváltoztatásával marasztalásának összegét 337 904 Ft-ra és késedelmi kamataira csökkenteni. Kifejtette, hogy álláspontja szerint beszámítási kifogása nem alaptalan. Előadta, hogy az alvállalkozói szerződésben a felek a késedelem minden napjára a számlaérték 5 %-ának megfelelő kötbért kötöttek ki. Hangsúlyozta, hogy a szerződés teljesítési határideje 1984. szeptember 15. volt, és a felperes 1984. szeptember 21-én hagyta abba a munkát. Kifejtette, hogy korábbi jogerős bírósági ítélet a meghiúsulási kötbér tekintetében hozott döntést, a késedelmi kötbérigénye ettől függetlenül fennáll.
A fellebbezés nem alapos.
Amint azt az elsőfokú bíróság az ítéletének indokolásában megállapította, a szerződés teljesítési határideje 1984. szeptember 15. napja volt, az alperes viszont még a teljesítési határidő lejárta előtt a szerződéstől elállt. Ezt a tényt az 1986. február 5-én kelt, az elsőfokú eljárás során készült jegyzőkönyvben foglaltak szerint az alperes sem vitatta, hiszen a késedelmi kötbért 1985. szeptember 10-ig, az elállás napjáig kívánta érvényesíteni.
A felek alvállalkozói szerződése tehát az alperes elállása folytán még a teljesítési határidő lejárta előtt megszűnt, ezért – amint azt az elsőfokú bíróság is megállapította – a teljesítési késedelem megállapítása kizárt. Ez következik a Ptk. 298. §-ának a) pontjából. Az alperes így késedelmi kötbért nem igényelhet, jogos beszámítási igénye sem lehet. Az elsőfokú bíróság helyesen döntött, amikor a beszámítási kifogást elutasította.
Az alperes a fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a felperes a munkákat csak 1984. szeptember 21-én hagyta abba. Ebből a tényből azonban a fentiekre tekintettel nem következik a felperes késedelméből eredő kötbérfizetési kötelezettsége, hanem csak az, hogy az elállást követően a felperes a munkát már szerződésen kívül végezte.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság a Pp 253. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján az elsőfokú bíróság ítéletét hegyben hagyta. (Bács-Kiskun M. Bír. G. 40 374/1985. sz., Legf. Bír. Gf. V. 30 566/1986. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére