GK BH 1987/136
GK BH 87/04/136
1987.04.01.
Az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport elnöke egy személyben is jogosult a szövetkezet nevében az olyan szerződés megkötésére, amelynek az írásbeli alak nem érvényességi kelléke [26/1981. (IX. 5.) MT sz. r. 12. §].
Az elsőfokú bíróság 172 872 Ft meghiúsulási kötbér fizetésére kötelezte az alperest. Ítéletében tényként állapította meg, hogy a felek között 1984. július 23-án érvényes vállalkozási szerződés jött létre meghatározott számú kalaptartó, valamint kenyértartó tálca gyártására. A termék előállítására vállalkozó alperesi szakcsoport elnöke 1 440 600 Ft szerződési érték tekintetében – október 17-én – bejelentette a szerződés meghiúsulását, és vállalta, hogy a felperes által igényelt meghiúsulási kötbért megfizeti. Ennek azonban nem tett eleget, ezért az elsőfokú bíróság – a felperes keresete alapján – a 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet 18. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással az összegszerűségben nem vitatott kötbér megfizetésére kötelezte.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, és annak megváltoztatásával a felperes keresetének elutasítását kérte. Védekezése többirányú volt: a 26/1981. (IX. 5.) MT számú rendelet 12. §-ának (3) bekezdésére hivatkozással vitatta, hogy a szerződés érvényesen létrejött; kötbérfelelősségét – kikötés hiányában – tagadta; azt is állította, hogy vétlen a szerződésszegésben, erre nézve bizonyítási indítványt terjesztett elő; végül azzal is érvelt, hogy a kötbérigényt elismerő nyilatkozat érvénytelen, mivel a felek abban a közös téves feltevésben tették, hogy jogviszonyukra a 7/1978. (II. 1.) MT. sz. rendelet az irányadó.
A fellebbezés alaptalan.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, és az abból levont jogi következtetése is helytálló.
Alaptalanul hivatkozott az alperes a szerződés érvénytelenségére, helyesebben arra, hogy a szerződés nem jött létre. Az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportról rendelkező 26/1981. (IX. 5.) MT sz. rendelet 12. §-ának helyes értelmezése szerint a szövetkezet nevében a szakcsoport részére annak elnöke jogosult szerződést kötni. További személyek aláírására – a 12. § (3) bekezdése értelmében – csak akkor van szükség, ha az írásbeli alak a szerződés érvényességének feltétele. A perbeli esetben – kötelező alakiság hiányában – a törvényes képviselő által kötött szerződés kötelezi az alperest.
Téves az az alperesi álláspont is, amely szerint a felek jogviszonyára a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó szabályok nem irányadók. A már hivatkozott MT sz. rendelet szerint a szakcsoport elnöke a szerződéseket a működtető gazdálkodó szervezet nevében köti, illetve annak nevében jár el, ezért szerződésszegés esetén a szövetkezet kötbérfelelőssége a 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet 18. §-ának (1) bekezdése értelmében kikötés nélkül is bekövetkezik. Ilyen körülmények között a közös téves feltevésre történő hivatkozásnak nincsen jelentősége.
Nem adott helyt a Legfelsőbb Bíróság a szerződésszegésben való vétlenségre irányuló bizonyítási indítványnak. Olyan körülmények között ugyanis, amikor a szakcsoport elnöke írásban beismerte a szerződésszegés tényét, vállalva annak konzekvenciáit, és az erről készült jegyzőkönyvet a jogi képviselő is aláírta, a szakcsoport elnökének az alperesre nézve esetleg kedvező tanúvallomása nem lehet ügydöntő jelentőségű.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. I. 30 872/1986. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás