GK BH 1987/138
GK BH 87/04/138
1987.04.01.
A perújítás megengedésének nem akadálya az, hogy az annak okaként megjelölt bizonyíték az ítélet jogerőre emelkedése után keletkezett [Pp 260. § (1) bek. a) pont].
Az alperesek kivitelezésében épült lakótelep fűtőközpontjának NEOACID tetőszigetelése az 1981. évben több helyen beázott. A hibák kijavítása és a javítási költségek viselése iránt a felek között per volt folyamatban, amelyben a kirendelt szakértő megállapította, hogy a tető időközben javíthatatlanná vált, a tető összes rétegeit (kivéve a teherhordó szerkezetet) ki kell cserélni, a tetőt át kell építeni, az átépítés módját meg kell tervezni. Az átépítés költsége várhatóan 1 000 000 Ft. Az elsőfokú ítélet az I. r. alperest – a felperes által biztosítandó tervek kézhezvételétől számított hat hónapon belül – a tető átépítésére kötelezte. Megállapította, hogy a javítási-átépítési költségek 15 %-a az I. r. alperest, 85 %-a a felperest terheli. A felperes ezt meghaladó keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a szakvélemény (a továbbiakban: alapszakvélemény) által megállapított, a III. r. alperes tervező által elkövetett tervezési hibák a tető meghibásodásában érdektelennek tekinthetők, a hibát elsősorban az okozta, hogy a nem járható, lágyhéjú tetőszigetelésen a felperes további kivitelezési munkák végzését megengedte, az I. r. alperes kb. 20 000 Ft értékű kivitelezési hiányossága pedig a tető kijavításának 1 000 000 Ft összegű költségéből körülbelül 100 000 Ft olyan költséget okozott, amely kizárólag az I. r. alperes hibás teljesítésével áll kapcsolatban. A fentiek alapján határozta meg az elsőfokú bíróság az átépítési-javítási költségviselés arányát.
Az elsőfokú ítéletet a Legfelsőbb Bíróság az 1985. július 9-én kihirdetett ítéletében részben megváltoztatta, a III. r. alperest kötelezte a kijavítási tervek szolgáltatására.
A jogerős ítéletekkel szemben a felperes 1986. június 10-én perújítási kérelmet terjesztett elő, amelyben előadta, hogy a III. r. alperes a kijavításra olyan tervet készített, amelyben nem az elsőfokú ítélet alapjául szolgáló szakvéleményben javasolt NEOACID tetőszigetelési rétegek teljes cseréje, hanem kétrétegű nehézlemez-szigetelés (gyöngykavics réteggel) elkészítése szerepel, és ehhez a kupola meglévő szerkezetét meg kell emelni, illetve lejtésképző réteget kell készíteni. A fentiek miatt a javítás-átépítésnek a szakvéleményben meghatározott 1 000 000 Ft összegű költsége kb. 3 160 000 Ft-tal megemelkedik. A perújító felperes kérte, hogy a bíróság határozzon a kijavítás módjáról és az értéknövelő költségek viseléséről.
Az elsőfokú bíróság a perújítási kérelmet – a Pp. 266. §-ának (2) bekezdése alapján – érdemi tárgyalásra való alkalmatlanság címén elutasította. A végzés indokolása szerint szavatossági perekben nem kell a kijavítás módját meghatározni, az értéknövelő költségekről pedig nem lehet előre határozni. E kérdésekben csak újabb per során hozható döntés.
A perújítási kérelmet elutasító végzés ellen, a perújítás megengedése iránt a perújító felperes élt fellebbezéssel, amely szerint az elsőfokú bíróság nem vizsgálta, hogy a perújítási kérelmében felhozottak alkalmasak-e reá nézve kedvezőbb határozat meghozatalára. A III. r. alperes által készített, az eredetitől eltérő szigetelést tartalmazó javítási terv 5 556 178 Ft költségű, s ez – az elsőfokú bíróság ítéletében meghatározott kárviselési arányt figyelembe véve – felperesre indokolatlanul nagy költséget ró, holott a tető javítható volna az eredeti tervekben meghatározott módon kb. 1 000 00 Ft költség felmerülésével. Előadta még, hogy a III. r. alperes által készített kijavítási tervről 1986. IV. hónapban szerzett tudomást, továbbá hogy a III. r. alperes 1986. május 28-án közölte, hogy nem hajlandó más megoldású kijavítási tervet készíteni.
A perújító felperes fellebbezésére a IV. r. alperes az elsőfokú bíróság perújítást elutasító végzésének helybenhagyására irányuló ellenkérelmet terjesztett elő, s előadta, hogy a III. r. alperes a kijavítási terveket 1986. január hónapban küldte meg a felperesnek.
A fellebbezés alapos.
A Pp 260. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a jogerős ítélet ellen perújításnak van helye, ha a fél olyan tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az – elbírálás esetén reá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna. A Pp 263. §-ának (2) bekezdése előírja, hogy a perújítással megtámadott ítélet megváltoztatása iránt kérelmet kell előterjeszteni.
A Legfelsőbb Bíróság a perújítási kérelmet – a Pp 3. §-ában foglaltak figyelembevételével – tartalma szerint bírálta el. A perújítási kérelem tartalma szerint annak megállapítására irányult, hogy a III. r. alperesnek az eredeti tervtől eltérő szigetelési módot tartalmazó kijavítási tervéből kitűnően a III. r. alperes szolgáltatása hibás volt, s ez a tervhiba a tetőszigetelés meghibásodásában nem tekinthető csekély jelentőségűnek. A III. r. alperesnek az eredetinél jóval költségesebb s ezáltal gazdaságtalanul kivitelezhető terve a III. r. alperesnek a tetőszigetelés meghibásodásában való közrehatását takarja, s amennyiben a kijavítás csak így oldható meg, a felperes viselné a III. r. alperes hibás teljesítésének következményeit. A felperes fenti tartalmú perújítási kérelmét tehát úgy kell tekinteni, hogy az a kárjellegű költségek viselésének a perújítással megtámadott ítéletében meghatározott aránya megváltoztatására irányul. A III. r. alperes által készített javítási terv olyan új bizonyíték, amelynek elbírálása a felperes kedvezőbb ítélet meghozatalát eredményezhetné. A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy az állandó bírói gyakorlat szerint a perújítás megengedhetőségének nem akadálya az a körülmény, hogy a perújítás okaként megjelölt új bizonyíték az alapperbeli ítélet jogerőre emelkedése után keletkezett. A Legfelsőbb Bíróság számos határozatában erre az álláspontra helyezkedett (Legf. Bír. Pf. I. 20 237/1965/44. sz.). A fenti új bizonyíték alapján a perújítás megengedésének és a perújítási kérelem érdemi tárgyalásának lett volna helye.
A Legfelsőbb Bíróság vizsgálta, hogy a perújítási kérelem benyújtása határidőben történt-e. A IV. r. alperes előadása szerint a III. r. alperes a perújító felperes részére a kijavítási tervet 1986. január hónapban küldte meg, a perújítás okáról tehát ekkor szerzett tudomást, s ehhez képest a Pp 261. §-ának (1) bekezdésében meghatározott hat hónapon belül történt a perújítási kérelem benyújtása.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp 259. §-a alapján az elsőfokú bíróság perújítási kérelmet elutasító végzését megváltoztatta, a perújítást megengedte.
Az elsőfokú bíróságnak az új eljárás során – szakértő igénybevételével – vizsgálni kell, hogy a III. r. alperes által meghatározott kijavítási mód az eredeti tervek hibája vagy más körülmény miatt vált-e szükségessé, és ennek megfelelően kell eldönteni a javítási költségek viselésének arányát. (Legf. Bír. Gf. IV. 31 187/1986. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás