BK BH 1987/151
BK BH 87/05/151
1987.05.01.
A közokirattal visszaélés vétsége nem kísérlet, hanem befejezett, ha az elkövető a más személyi igazolványát jogellenesen megszerezte [Btk. 16. §, 277. § (1) bek.].
A városi bíróság a terhelt bűnösségét kisebb értékre elkövetett lopás vétségében és 3 rb. közokirattal visszaélés vétségében – amelyből egy eset kísérlet – állapította meg, és ezért halmazati büntetésül 7 hónapi – végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre és 3 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte, valamint elrendelte a terhelt pártfogó felügyeletét.
Az ítéleti tényállás lényege szerint a terhelt eltulajdonította N. Gy. sértett kb. 600 forint értékű bőrdzsekijét. Ennek a zsebében volt – egyebek mellett – a sértett gépjárművezetői engedélye és a vasúti személyzeti igazolványa. A terhelt az iratokat egy szemetes edénybe dobta, a bőrkabátot pedig lefoglalták, és a sértettnek visszaadták.
A terhelt egy 1 700 forint értékű sportkabátot vett el, a kabátnak a zsebében volt a sértett személyi igazolványa és a bérlete. A terhelt a személyazonossági igazolványt egy szemetes edénybe dobta, a kabátot pedig elrejtette. Az eljárás során mindkettőt megtalálták, és a sértettnek visszaadták.
A városi bíróság az ítélete indokolásában azt az álláspontját juttatta kifejezésre, hogy a vasúti személyzeti igazolvány közokiratnak minősül, továbbá azt is, hogy a közokirattal visszaélés azért maradt kísérleti szakban, mert a szóban levő közokiratot a sértett később visszakapta.
A másodfokon eljárt megyei bíróság az elsőfokú ítéletet annyiban változtatta meg, hogy a terheltnek a MÁV igazolvánnyal kapcsolatos magatartását magánokirattal visszaélés vétségének minősítette, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás az alább kifejtettek szerint alapos.
A megyei bíróság helyes okfejtéssel állapította meg, hogy a vasúti személyzeti igazolvány nem köz-, hanem magánokirat, mivel az nem hatósági hatáskörben került kiállításra. Tévedett azonban, amikor a szóban levő terhelti magatartást magánokirattal visszaélés vétségének minősítette. A Btk. 277. §-ának (2) bekezdése célzatos törvényi tényállást határoz meg: az említett törvényhely (1) bekezdésében meghatározott cselekménynek magánokiratra elkövetése csak akkor valósít meg bűncselekményt, ha azt a terhelt azért követi el, hogy másnak hátrányt okozzon.
Az elkövetés körülményeiből ilyen célzatra nem lehet következtetést vonni. A terhelt az okirat elvételét eshetőleges szándékkal valósította meg, következésképpen az említett terhelti magatartás nem bűncselekmény.
Tévedtek az eljárt bíróságok, amikor a közokirattal-visszaélés vétségével kapcsolatosan csupán a bűncselekmény kísérletét állapították meg. Az álláspontjukat azzal indokolták, hogy az elkövető meg akarta semmisíteni a kérdéses személyi igazolványt, az eredmény azonban nem következett be, mert a sértett a közokiratot visszakapta. A bíróságok fenti okfejtése téves. Az adott esetben a bűncselekmény elkövetési magatartása a közokirat megszerzése volt. Az elkövetéskor a terheltnek tudomása volt arról, hogy a személyi igazolványt a tulajdonosa köteles magánál tartani. Ezért a kabát ellopásakor a személyi igazolvány elvételére vonatkozóan a – legalábbis eshetőleges – szándék fennállott.
A fentebb kifejtettekből következik, hogy a bűncselekmény – a közokirattal visszaélés vétsége – a személyi igazolvány megszerzésével befejezetté vált, nincs tehát jelentősége annak, hogy mi lett az okirat későbbi sorsa, visszakerült-e a sértetthez vagy sem.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a városi bíróság és a megyei bíróság ítélete a közokirattal visszaélés vétségének kísérletét megállapító részében, valamint a terhelt bűnösségét magánokirattal illetőleg közokirattal visszaélés vétségében megállapító részében törvénysértő, és a megtámadott ítéleti rendelkezéseket hatályon kívül helyezte, a közokirattal visszaélés vétségét befejezett bűncselekménynek minősítette, ellenben a terheltet az ellene 1 rb. magánokirattal visszaélés vétségeként értékelt cselekmény miatt emelt vád alól a Be 214. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján – bűncselekmény hiányában – felmentette. (B. törv. IV. 1051/1986. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás