BK BH 1987/156
BK BH 87/05/156
1987.05.01.
A tartás elmulasztásának vétsége miatt indított büntetőeljárás törvénysértő megszüntetése olyan esetben, amikor a tartási kötelezettséget a terhelt helyett hozzátartozója teljesíti [Btk. 196. § (4) bek.].
A terheltet a városi bíróság tartás elmulasztásának vétsége miatt – mint visszaesőt – 6 hónapi szabadságvesztésre és 1 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.
A tényállás lényege szerint a terheltet a bíróság havi 700 forint gyermektartásdíj fizetésére kötelezte.
A terhelt e kötelezettségének önhibájából nem tett eleget, és ily módon 6300 forint hátraléka keletkezett.
A büntetőeljárás megindulása után a terhelt apja gyermektartásdíj címén a tartásra jogosultnak 18 000 forintot kifizetett.
Az ítélet ellen a vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést.
A megyei bíróság a városi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a büntetőeljárást megszüntette.
A megszüntetés indokaként arra hivatkozott, hogy a terhelt apja az elsőfokú ítélet meghozatala előtt a teljes hátralékot kifizette, ezért az eljárás megszüntetésének a Btk. 196. §-ának (4) bekezdése szerint helye van.
Az eljárás megszüntetése miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett azzal az állásponttal, hogy az adott esetben a Btk. 196. §-ának (4) bekezdése szerinti büntethetőséget megszüntető ok nem áll fenn. A Legfelsőbb Bíróság már több határozatában is kifejtette, hogy a tartásdíj-fizetés olyan személyhez fűződő kötelezettség, melynek a terheltnek magának kell eleget tennie. Nem szűnik meg tehát az elkövető büntethetősége, ha helyette a hozzátartozója teljesít, ugyanis a gyermek tartásáról az erre képes szülők kötelesek gondoskodni [BH 1984./5. sz. 178. sorsz. jogeset].
A Legfőbb Bíróság a törvényességi óvás által meghatározott körben csupán annak megállapítására szorítkozott, hogy a Btk. 196. §-a (4) bekezdésében foglalt büntethetőséget megszüntető ok – ami a Btk. 32. §-ának e) pontján alapul – az adott esetben nem jöhet számításba.
Ugyanakkor nem kizárt, hogy egyéb büntethetőséget megszüntető ok – pl. a cselekmény társadalomra veszélyességének megszűnése vagy csekéllyé válása [Btk. 32. § d) pont] – ne kerülhetne alkalmazásra.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettekre tekintettel az ügyet új fellebbezési eljárás lefolytatására a megyei bírósághoz küldte vissza. [B. törv. III. 1075/1986. sz.].
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás