BK BH 1987/159
BK BH 87/05/159
1987.05.01.
Az elkésett fellebbezés elutasítására – a bűntetti eljárásban – a bíróság tanácsa jogosult [Be 247. § (1) bek.].
A városi bíróság a vádlott bűnösségét kiskorú veszélyeztetése bűntettében állapította meg, és vele szemben börtönben letöltendő 1 évi szabadságvesztést szabott ki, mellékbüntetésül a közügyek gyakorlásától 1 évi időre eltiltotta, és elrendelte a kényszergyógyítását.
Az ítélet ellen az ügyész és a védő fellebbezést nem jelentett be, az előzetes letartóztatásban levő vádlott előbb 3 napi határidőt tartott fenn, majd bejelentette, hogy az ítéletet tudomásul veszi, ellene fellebbezést nem jelent be.
Erre figyelemmel a bíróság ítélete a kihirdetés napján jogerőre emelkedett.
A vádlott később az ítélet ellen fellebbezést jelentett be. A fentiekre figyelemmel a bíróság eljárt tanácsának elnöke a vádlott fellebbezését a Be 247. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította.
A megyei bíróság a városi bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította.
A megyei bíróság a fellebbezés elbírálása során olyan eljárási szabálysértést észlelt, amely szükségszerűen a végzés hatályon kívül helyezését vonja maga után. Ugyanis az ügyet az elsőfokú bíróság bűntetti eljárásban, népi ülnökök közreműködésével, tanácsban tárgyalta. Ennek ellenére a fellebbezést-elutasító végzést egyedül a tanács elnöke, mint egyesbíró hozta. Ez a végzés egyébként az ügy érdemére is kihatással lehet, minthogy a fellebbezés elutasítása vagy elfogadása az ügy további sorsát döntően befolyásolhatja, s a vádlottal szemben hozandó határozat lényegét érintheti. Ettől függetlenül ez nem olyan határozat, amelyet a Be a bűntetti eljárásban is a tanács elnökének a hatáskörébe utal. Ennek folytán a bűntetti eljárásban a fellebbezést-elutasító végzést is a bűntetti eljárás szabályai szerint kell meghozni.
Ez következtethető az elsőfokú bíróság által felhívott Be 247. §-ából is, mégpedig az (1) és a (2) bekezdés összevetéséből: az (1) bekezdés ugyanis a fellebbezés elutasítására az elsőfokú bíróságot jogosítja fel, míg a (2) bekezdés már a tanács elnökének a hatáskörébe utal bizonyos teendőt, vagyis az iratok felterjesztését a másodfokú bírósághoz.
Az elsőfokú bíróság tehát a fellebbezést elutasító végzés meghozatalánál nem volt törvényesen megalakítva, ennek folytán a megyei bíróság a Be 268. §-a folytán alkalmazandó 250. §-ának II/a. pontja alapján a végzést hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. [Bács-Kiskun Megyei Bíróság 1. Bf. 919/1986. sz.].
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás