PK BH 1987/168
PK BH 87/05/168
1987.05.01.
A gyermektartásdíj fizetési kötelezettség megszüntetése iránti perben – a gyermek életfenntartására fel nem használt gyermektartásdíj visszafizetésére irányuló kérelem elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik [Ptk. 362. §; 12/1974. (V. 14.) MT. sz. r. 3. § (2) bek.; 1/1974. (VI. 27.) OM sz. 65., 70–71. §].
Az I. r. felperes és az alperes házastársak voltak. Házasságukból 1967. április 23-án Csaba nevű gyermekük született. A kerületi bíróság ítéletével az alperest 20 %-os, de legalább 752 forint alapösszegű gyermektartásdíj fizetésére kötelezte.
1984. október 26-án a gyermek a gyámhatóság hozzájárulásával az alpereshez került. Ezt követően az I. r. felperes közvetlenül a gyermeknek adta át a tartásdíjat. Az alperes erre tekintettel a kerületi bíróság előtt 1984. november 1-től kezdődően visszamenőleges hatállyal tartási igényt érvényesített. A bíróság az 1985. március 7-én kelt ítéletével az I. r. felperest 1985. április 1-től kezdődően 20 %-os, de legalább 1000 forint alapösszegű gyermektartásdíj megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan a kereseti kérelmet elutasította.
A II. r. felperes 1985. április 23. napján nagykorú lett. A felperesek pert indítottak az I. r. felperes tartásdíj fizetési kötelezettségének megszüntetése iránt. A keresetlevélben az I. r. felperes kifejezésre juttatta, hogy 1985. május 1-től közvetlenül a II. r. felperes kezéhez kíván teljesíteni. Az 1985. május 25-én megtartott tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy 1985. május 1-től kéri a fizetési kötelezettsége megszüntetését, majd ezt követően az ettől az időponttól kezdődően felvett gyermektartásdíj visszafizetésére is kérte kötelezni az alperest.
Az elsőfokú bíróság ítéletévei az I. r. felperes fizetési kötelezettségét 1985. július 1-től kezdődően megszüntette, ezt meghaladóan a kereseti kérelmet elutasította. A tartásdíj visszafizetése iránti követelés a bíróság álláspontja szerint a Ptk. 362. §-ában foglalt rendelkezés értelmében alaptalan.
A másodfokú bíróság végzésével a per tárgyalását felfüggesztette. Álláspontja szerint az I. r. felperes a fellebbezésében gyermektartásdíj visszafizetésére kérte kötelezni az alperest, a gyermektartásdíj felhasználásának elszámoltatása azonban a gyámhatóság hatáskörébe tartozik.
A végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A gyermektartásdíjról szóló 12/1974. (V. 14.) MT. számú rendelet 3. §-ának (2) bekezdése értelmében a tartásdíj összegét kézhez vevő személy köteles a tartásdíjat a gyermek szükségleteire fordítani, ezt indokolt esetben a gyámhatóság ellenőrzi.
A gyámhatósági eljárásról szóló 1/1974. (VI. 27.) OM számú rendelet 65. §-ának (1) és (2) bekezdései szerint a bíróság által megállapított tartásdíj felhasználásának ellenőrzése a rendelet 70. és 71. §-ai alapján történhet.
E rendelkezések szerint a gyámhatóság a gyermektartásdíjat kézhez vevő, de azt nem a gyermekre fordító személyt felhívhatja magatartásának megváltoztatására, ellene büntetőeljárást kezdeményezhet, illetőleg a kiskorút illető tartási igény érvényesítése iránt pert indíthat.
Ebből következik, hogy a gyámhatósági eljárás keretein belül annak elérésére nincs eszköz, hogy a gyermek életfenntartására fel nem használt gyermektartásdíj a jogosulthoz kerüljön. Ezért mindazokban az esetekben, amikor a folyamatban levő polgári perben előterjesztett keresetnek a visszamenőleges igényérvényesítésből eredő visszafizetési kötelezés is tárgya, a bíróságnak saját hatáskörben kell lefolytatnia a Ptk. 362. §-ának alkalmazása érdekében esetleg szükséges bizonyítási eljárást.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp 274. §-ának (3) bekezdése alapján a másodfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra, és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. II. 20 763/1986. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás