GK BH 1987/175
GK BH 87/05/175
1987.05.01.
Az SZMGSZ hatálya alá tartozó nemzetközi fuvarozás alatt keletkezett kár megtérítése iránt benyújtott és válasz nélkül hagyott felszólamlástól számított 180 nap után a vasút ellen benyújtott kereset akkor sem idő előtti, ha a felszólamlás hiányos volt, és a hiányt a felperes a vasút utóbb közölt felszólítására sem pótolta [114 058/1966. I/8. E. (Kk. 25.) sz. hirdetménnyel közzétett megállapodás a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról (SZMGSZ) 28. cikk 8. §, 29. cikk 1. §, 30. cikk 2. és 3. §].
A felperes a keresetében 130 851 Ft és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest, mert a belföldi megbízója részére az NDK-ban feladott alkatrész-küldemény hiánnyal érkezett meg.
Az alperes a per megszüntetését kérte arra hivatkozva, hogy a felperes a peren kívüli felszólamláshoz nem csatolta a kár összegére vonatkozó számlákat, ezért a felszólamlást hiánypótlásra küldték vissza, így a per idő előtti. Kifogásolta az összegszerűséget.
Az elsőfokú bíróság a becsatolt fuvarokmányok és számla alapján 12 224 Rb-nek megfelelő forintösszeg és ennek 1985. szeptember 25-től járó évi 4 %-os kamata megfizetésére kötelezte az alperest az SZMGSZ 22. cikkének 1. §-a alapján. Az ítélet indokolása szerint az importszámla a felszólamlás mellékletét képezte, tehát a felszólamlás jogérvényes volt, a felperes megfelelően bizonyította az elveszett áru értékét. A vasút a küldeményt hiánnyal szolgáltatta ki, ezért kártérítési felelőssége fennáll.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, és annak részbeni megváltoztatásával a bizonyított kárösszeget meghaladóan a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság az importszámla teljes összege alapján kötelezte őt a kártérítés megfizetésére a kereseti kérelmen túlterjeszkedve, mert a felperes követelése mindössze 130 852 Ft-ra irányult. Fenntartotta a felszólamlás hiányával kapcsolatos álláspontját is.
A fellebbezés annyiban alapos, hogy a rendelkezésre álló adatok az összegszerűség megállapítására nem elegendőek.
Az SZMGSZ 29. cikkének 1. §-a szerint kereset csak előzetes felszólamlás érvényesítése után indítható.
A 28. cikk 8. §-a értelmében a vasút köteles a felszólamlás megérkezésétől számított 180 napon belül a felszólamlást megvizsgálni, a felszólamlónak választ adni, és a felszólamlás teljes vagy részleges elismerése esetében a felszólamlót megillető összeget kifizetni.
Az SZMGSZ 30. cikkének 1. §-a szerint a fuvarozási szerződésen alapuló igényt érvényesíteni és keresetet indítani a vasút ellen 9 hónapon belül lehet. Az elévülési határidő kezdete az áru kiszolgáltatásának napjával kezdődik (SZMGSZ 30. cikk 2. §).
Ugyanezen cikk 3. §-a szerint a felszólamlásnak a vasúthoz írásban történő benyújtása az elévülési időt szünetelteti. Az elévülési idő folytatódik azzal a nappal, amelyen a vasút a felszólamlás teljes vagy részleges elutasítását az igényjogosulttal közölte... Ha a felszólamlásra nem adnak választ, az elévülés a 28. cikk 8. §-ában megállapított határidő elteltével folytatódik.
A perbeli esetben a küldemény kiszolgáltatása 1984. október 12-én volt, a felperes pedig a felszólamlást 1985. március 22-én nyújtotta be.
Az alperes csak 1985. október 22-én hívta fel hiánypótlásra a felperest, ilyen körülmények között a jogosult az SZMGSZ 30. cikkének 3. §-a szerint helyesen járt el akkor, amikor a keresetét 1985. szeptember 27-én a bírósághoz benyújtotta.
Az alperesnek az idő előttiséggel kapcsolatos álláspontja ezért nem helytálló. Az áruhiányt egyébként az alperes maga sem vitatta, csupán az összegszerűséget.
E vonatkozásban megállapítható, hogy a felperes a keresetében 130 851 Ft és kamatai megfizetésére kérte az alperest kötelezni, és a per során keresetét nem emelte fel, az elsőfokú bíróság azonban az ítéletben 12 224 Rb-nek megfelelő forintösszeg és kamatai megfizetésére kötelezte az alperest, ami meghaladja a keresetben megjelölt összeget.
A felperes sem a felszólamláshoz, sem az eljárás során nem csatolta be a hiányzó láda tartalmát igazoló rakjegyzéket, ennek hiányában pedig a kár összege nem állapítható meg. Az alperes összegszerűségi kifogása tehát alapos.
A Legfelsőbb Bíróság a fentiekre tekintettel a Pp 213. § (3) bekezdése alapján közbenső ítélettel állapította meg az alperes kártérítési felelősségét, az összegszerűség vonatkozásában azonban az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására, és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban a teljes küldeményre vonatkozóan be kell szerezni a rakjegyzékeket, majd a hiányzó láda tartalmát összevetve a küldemény egészével kell megállapítani a kártérítés összegét az SZMGSZ 24. cikkében írtak figyelembevételével. (Legf. Bír. Gf. III. 30 548/1986. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás