• Tartalom

MK BH 1987/179

MK BH 87/05/179

1987.05.01.
A dolgozó a munkahelyén alkoholos befolyástól mentes állapotban köteles megjelenni. Az ezzel szembehelyezkedő magatartás olyan súlyos fegyelmi vétség, amellyel a legsúlyosabb fegyelmi büntetés áll arányban. Az alkoholos befolyásoltság mértékének tisztázására szükség esetén, ha erre lehetőség van, szakértői véleményt kell beszerezni [Mt. 55. §].
Az alperes 1982. május 5. napja óta dolgozik a felperes vállalatnál, mint nehézgépkezelő. Az általa vezetett munkagéppel a közúti forgalomban is részt vett. A felperes 1985. július 6-án délben alkoholszonda vizsgálatnak vetette alá, amelynek eredménye az összehasonlító színskála szerint 0,2 ezrelék volt. A vizsgálat ún. régi típusú szondával történt. Az alperes tagadta a vizsgálatkori ittasságát és aznapi italozását, azt azonban beismerte, hogy előző nap este három liter bort fogyasztott szódával. Italozását fél tíz körül fejezte be, és másnap reggel 6 órakor lépett munkába.
A felperes az alperes ittasságával kapcsolatban megállapította a vétkes kötelezettségszegést, és elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta. A büntetés kiszabásánál súlyosító körülményként értékelte korábbi italozását, amiért előzőleg szigorú megrovás fegyelmi büntetést szabott ki.
Az alperes a fegyelmi határozat ellen kérelmet nyújtott be a munkaügyi döntőbizottsághoz.
A munkaügyi döntőbizottság a fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezte.
A felperes a határozat ellen keresettel élt a munkaügyi bíróságnál, és a fegyelmi büntetés hatályban tartását kérte. Azzal érvelt, hogy az alperes alkoholos befolyásoltsága feltételezhetően nagyobb volt a reggeli munkakezdéskor, mint a déli vizsgálat időpontjában.
A munkaügyi bíróság az ítéletében a munkaügyi döntőbizottság határozatát akként változtatta meg, hogy az elbocsátás fegyelmi büntetést hat hónapi időtartamú, nyolc százalékos személyi alapbércsökkentés büntetésre enyhítette.
Az ítélet indokolásának lényege szerint az alperesnél megállapított alkoholos befolyásoltság posztalkoholos állapot következménye. Kifejtette, hogy a vétkes kötelezettségszegés ténye nem vitatható, a „megállapított tényállás sajátos jellegére” tekintettel azonban a felperes által alkalmazott fegyelmi büntetés eltúlzott mértékű.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A bíróság a fegyelmi büntetést enyhítő ítéletét a tényállás sajátos jellegére alapozta. A periratokból megállapítható, hogy az ügy sajátos jellege abban a felderítetlen tényben rejlik: az alperes által elismert, a vizsgálat napját megelőző, este kb. 1/2 10-ig tartó alkoholfogyasztás a másnap reggel 6 órai munkakezdés időpontjában eredményezett-e alkoholos befolyásoltságot. E kérdésen kívül ugyanis nincs az ügyben olyan adat, tény vagy körülmény, amely a munkaügyi bíróság által megállapított sajátos jelleget megalapozná.
A Legfelsőbb Bíróság és a munkaügyi bíróságok már huzamos ideje követik azt az állandó ítélkezési gyakorlatot, hogy a munkaidő alatti italozás, illetve a munkahelyen italos állapotban való megjelenés olyan súlyos fegyelmi vétség, amellyel általában a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabása áll arányban.
Az alkoholszonda vizsgálat eredményeként rögzített 0,2 ezrelék véralkohol-koncentráció elenyésző érték. Ezért a perdöntő kérdés az, hogy a reggeli 6 órai munkakezdéskor a felperes alkoholos befolyásoltság alatt állt-e.
A munkaügyi bíróság ítélete erre a kérdésre nem tartalmaz megnyugtató bizonyítékokon alapuló választ.
Az, hogy az alperes az előző este; 1/2 10-ig 3 liter bort ivott szódával, arra utal, hogy a másnap reggeli munkakezdéskor még alkoholos befolyásoltság alatt állt. Ugyanakkor a peradatok szerint külső megjelenése nem mutatott ilyen befolyásoltságra, s ilyen befolyásoltságot ő sem észlelt magán. A perbeli adatokból az sem derül ki, hogy az előző nap a borfogyasztást mikor kezdte el.
Ilyen adatokra figyelemmel a munkaügyi bíróságnak igazságügyi orvos-szakértői véleményt kellett volna beszereznie, mert e nélkül ítélete megalapozatlan.
Ha ugyanis a szakértői vélemény mérlegelésével az állapítható meg, hogy az alperes a munkakezdéskor alkoholos befolyásoltság hatása alatt állt: a munkáltató által kirótt elbocsátás fegyelmi büntetés jogszerű. A dolgozónak ugyanis nemcsak a munkaidő alatti italozástól kell tartózkodnia, hanem azért is felelősséggel tartozik, hogy a munkahelyen alkoholos befolyás alól mentes állapotban jelenjék meg. A munkahelyen ittas állapotban való megjelenés ugyanis olyan vétkes magatartás, amellyel a legsúlyosabb fegyelmi büntetés áll arányban, különösen a felperes esetében, aki veszélyes munkagépet vezet, és alkoholos állapota miatt korábban már fegyelmi büntetést kapott. (M. törv. II. 10 155/1986. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére