KK BH 1987/185
KK BH 87/05/185
1987.05.01.
I. A szolgálat alóli kibúvás bűntette és ennek kísérlete megállapításának szempontjai öngyilkossági kísérlet látszata keltésénél [Btk. 346. § (1) bek.].
II. A végleges és az ideiglenes kibúvás elhatárolása [Btk. 346. § (1) és (2) bek.].
III. Szolgálati közeg elleni erőszak bűntetténél a parancs iránti engedetlenség értékelése [Btk. 355. § (1) bek. b) pont, (2) bek. b) pont].
A katonai bíróság a honvéd vádlottat szolgálat alóli kibúvás bűntettének kísérlete, 2 rb. folytatólagosan, alárendeltek jelenlétében elkövetett parancs iránti engedetlenség bűntette és szolgálati közeg elleni erőszak bűntette miatt börtön fokozatú fegyelmező zászlóaljban végrehajtandó szabadságvesztésre, valamint közügyektől eltiltásra ítélte.
A megállapított tényállás szerint a vádlott még a sorkatonai szolgálatra történt bevonulása előtt kijelentette, hogy bevonulása után rövidesen leszerelteti magát, akár úgy is, hogy felvagdalja az ereit. A bevonulása után néhány nap elteltével pedig takarodó után az ágyban borotvapengével a bal karján felületes hámhorzsolásokat ejtett. Ezután felkelt, és annak érdekében, hogy katonatársai figyelmét felhívja magára, az ablakhoz ment azt kiabálva, hogy kiugrik az ablakon. Társai a gyengélkedőre kísérték, ahol megállapították, hogy sérülése semmiféle ellátást nem igényel. Az e cselekmény miatt kiszabott fogdafenyítésének végrehajtása közben pedig egyik nap ébresztő után üvegcseréppel bal karját megkarcolta, s azon így 8 napon belül gyógyuló, hámhorzsolásos sérülést okozott. Két hét elteltével ismét megkarcolta jobb csuklóját, de ekkor is csak a bőr felületén idézett elő sérülést.
Ezt követően viszont már az MN Központi Katonai Kórház Psychiátriai Osztályára szállították kivizsgálásra, ahonnan azonban még aznap visszaküldték, mert nem szorult kezelésre. Az alakulathoz visszatérve az egységügyeletes tiszt intézkedett fogdába helyezésére, amivel szembehelyezkedett, s az ügyeletes tiszti szoba ablakát ökleivel beverte. A jelenlevő sorkatonák azután megfékezték, és a fogdába vitték. Itt viszont az egységügyeletes tiszthelyettesnek a fogdarend helyreállítására vonatkozó parancsa teljesítését tagadta meg. Az események mindkét helyszínen 6-8 sorkatona jelenlétében történtek.
Másnap a fogdaőr takarításra vonatkozó parancsát nem teljesítette, hanem hirtelen fejjel neki akart rohanni. Az őr a támadást gumibot-ütéssel tudta csak elhárítani.
A fellebbezések alapján az ítéletet felülbírálva a Legfelsőbb Bíróság e tényállást a Be 258. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján azzal egészítette ki, hogy „A vádlott a karját mindhárom esetben azért karcolta meg, hogy ezzel öngyilkosság kísérletének látszatát keltse, s ezáltal elérje a katonai szolgálatból történő elbocsátását. Tudott ugyanis arról, hogy az öngyilkosságot megkísérlő személyeket általában leszerelik.”
Cselekményeinek jogi minősítését vizsgálva a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy tévedett a katonai bíróság, amikor a vádlottnak a leszerelését célzó magatartását a Btk. 346. §-ának (1) bekezdésébe ütköző szolgálat alóli kibúvás bűntette kísérletének minősítette.
A felhívott törvényi rendelkezés szerint ugyanis, aki abból a célból, hogy katonai szolgálatának teljesítése alól kivonja magát, egészségét károsítja, vagy megtévesztő magatartást tanúsít, megvalósítja e bűncselekményt. E szövegezésből az következik, hogy az egészségkárosítás, a megtévesztés alkalmazása a célzat meglétében a cselekményt befejezetté teszi, függetlenül attól, hogy az eredménnyel járt-e, tehát a szolgálat alóli mentesülés bekövetkezett-e. Miután a vádlott azért keltette három esetben is öngyilkosság kísérletének látszatát, mert ezzel a leszerelését kívánta elérni, e magatartásával a bűncselekmény tényállását hiánytalanul megvalósította, így a cselekmény kísérletként történő értékelése téves, mert az befejezetté vált. (KBJD 179. sz.)
Nem lehetett elfogadni ugyanakkor azt a védői érvelést sem, mely szerint a vádlott nem véglegesen, hanem csak időlegesen kívánta magát kivonni a katonai szolgálat alól, mert leszerelését követően később újból behívható lett volna. A törvény helyes értelmezése és az e körben követett állandó ítélkezési gyakorlat szerint e bűncselekmény vizsgálatánál a szolgálaton – amely alól az elkövető ki akarja vonni magát – mindig az általa ténylegesen teljesített szolgálatot kell érteni. A vádlott pedig ekkor a sorkatonai szolgálatát teljesítette, és ez alól akart kibújni. Ebből eredően a kibúvás nem tekinthető ideiglenesnek csupán azért, mert később sor kerülhetett volna még szolgálatra-behívásra. A véglegesség itt tehát nem a mindenkori és a mindennemű szolgálat alóli kivonást jelenti. Nincs ezért kihatással a minősítésre a védelem által hivatkozott körülmény.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a vádlott e cselekményét a Btk. 346. §-ának (1) bekezdésében írt katonai szolgálat teljesítése alóli kibúvás bűntettének minősítette.
Tévesen foglalt állást a katonai bíróság akkor is, amikor a vádlottnak az egységügyeletes tiszt, majd helyettese parancsainak megtagadásában álló cselekményeit folytatólagosan elkövetett parancs iránti engedetlenség bűntettének minősítette. A parancs iránti engedetlenség ugyanis akkor foglalható a folytatólagosság egységébe, ha az engedetlenség azonos tartalmú, azonos célt szolgáló parancsokkal szemben valósul meg, és az az elkövető egységes akarat-elhatározásából fakad.
Jelen esetben azonban a vádlott két különböző elöljáró, egymástól eltérő célt szolgáló utasításának teljesítését tagadta meg más alárendeltek jelenlétében. Mindemellett mindkét elöljáró csak egy-egy parancsot adott. E vádlotti magatartást így a folytatólagosság mellőzésével kellett 2 rb. más alárendeltek jelenlétében elkövetett – a Btk. 354. §-a (2) bekezdésének a) pontjában írt – parancs iránti engedetlenség bűntettének minősíteni.
Hasonlóan téves a fogdaőr sérelmére elkövetett cselekmény jogi minősítése is. A tényállás szerint a vádlott nem csupán rátámadt a szolgálati közegre, hanem annak a parancsát sem teljesítette. A katonai bíróság által alkalmazott minősítés [Btk. 355. § (1) bek. b) pont] pedig ez utóbbi körülményre nincs tekintettel.
A Legfelsőbb Bíróság ezért e cselekmény jogi értékelését is megváltoztatta, s azt a Btk. 355. §-a (1) bekezdésének b) pontjában írt és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő és büntetendő szolgálati közeg ellen parancs iránti engedetlenséggel együtt elkövetett erőszak bűntettének minősítette. (Legf. Bír. Katf. I. 281/1986.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás