BK BH 1987/188
BK BH 87/06/188
1987.06.01.
I. A társtettesség kérdése rablás bűntette esetén [Btk. 20. § (2) bek. 321. § (1) bek.].
II. Különösen nagy értékre elkövetett rablás bűntette esetén a törvény szigorának alkalmazása [Btk. 321. § (4) bek. a) pont, 83. §].
Az elsőfokú bíróság az I. r. és a II. r. vádlottak bűnösségét társtettesként, különösen nagy értékre elkövetett rablás bűntettében állapította meg.
Ezért a bíróság az I. r. vádlottat 12 évi szabadságvesztésre és 10 évre a közügyektől eltiltásra, valamint a személygépkocsijának elkobzására, mint vagyonelkobzásra;
a II. r. vádlottat pedig 14 évi szabadságvesztésre és 10 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.
A bíróság az ügyben – lényegét tekintve – az alábbi tényállást állapította meg.
A II. r. vádlott 1972 óta gépkocsivezetőként dolgozott a posta járműtelepén. 1983-ban ismerkedett meg az I. r. vádlottal és baráti viszony alakult ki közöttük.
1985 tavaszán egy beszélgetés alkalmával felvetődött bennük egy – a II. r. vádlott által vezetett gépkocsival fuvarozott – nagyobb összegű pénzszállítmány megszerzésének gondolata. Az ötletre néhány hónap elteltével visszatértek, és részletes tervet dolgoztak ki.
A tervnek megfelelően, amikor a II. r. vádlott tudomást szerzett egy másnap történő nagyobb összegű pénzszállítmányról, az esti órákban telefonon értesítette erről az I. r. vádlottat.
Az értesítést követően az I. r. vádlott az előzetesen kidolgozott tervnek megfelelően másnap a hajnali órákban gépkocsijával a megbeszélt helyre hajtott, és ott várta a II. r. vádlott által vezetett pénzszállító gépkocsi érkezését.
A II. r. vádlott a postai gépkocsival 4 óra 20 perckor érkezett a helyszínre. Ott megállt, és azt közölte a járatkísérőjével, hogy műszaki hiba történt, felforrt a gépkocsi hűtővize. Ezt követően kiszállt és megállt a gépkocsi oldala mellett.
Ekkor az előzetes tervnek megfelelően az I. r. vádlott kezében egy játék pisztolyt tartva odalépett a II. r. vádlotthoz és erélyes hangon felszólította: „Állj, ne mozduljon!” Ezzel egyidejűleg megragadta a II. r. vádlottat, majd, a látványtól megrémülő és mozdulni sem tudó járatkísérőt kirántotta a vezetőfülkéből. Ekkor a II. r. vádlott is megszólalt és olyan kijelentést tett: „Jajj, ne bántson!”
Az I. r. vádlott ezt követően felszólította a II. r. vádlottat és a járatkísérőt a gépkocsi értékszekrényének kinyitására. A II. r. vádlott és a rémült járatkísérő ennek a felszólításnak eleget tett.
A postai gépkocsi értékszekrényének kinyitása után az I. r. vádlott kiemelte a II. r. vádlott által kézmozdulattal jelzett 11 500 000 forintot tartalmazó pénzeszsákot, majd a II. r. vádlottat és a járatkísérőt a gépkocsi értékszekrényébe zárta.
Ezt követően az I. r. vádlott a pénzt tartalmazó postazsákot gépkocsijában elhelyezve a helyszínről eltávozott.
Az eljárás során az eltulajdonított pénzből 11 421 000 forint lefoglalásra került.
A helyesen megállapított tényállásból okszerűen következtetett az elsőfokú bíróság a vádlottak bűnösségére és helyesen minősítette cselekményüket.
Nem alapos a II. r. vádlott védőjének a II. r. vádlott társtettesi minőségét megállapító ítéleti rendelkezést sérelmező fellebbezése.
A Btk. 20. §-ának (2) bekezdése szerint ugyanis társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás tevékenységéről tudva közösen valósítják meg.
Az adott esetben a vádlottak együtt határozták el a bűncselekmény elkövetését, közösen tervezték meg az elkövetés részleteit, előzetesen meghatározták szerepeiket, egymást kiegészítő tevékenységüket. Teljes egyetértésben, akarategységben döntöttek a végrehajtásról, annak időpontjáról, a cselekmény megvalósításáról. Cselekményüket pedig lényegében az előzetes tervüknek megfelelően hajtották végre.
A Btk. 321. §-ának (1) bekezdésében meghatározott rablás bűntette olyan vagyon elleni bűncselekmény, amely a lopás bűncselekményének törvényi tényállásából és személy elleni erőszakból, illetve az élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetésből tevődik össze. Társtettese tehát a rablás bűncselekményének az, aki a lopás valamely törvényi tényállási elemét valósítja meg, de az is, aki csupán az erőszak alkalmazásában vesz részt, vagy az élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetésben működik közre.
Éppen ebből következőleg – szem előtt tartva a vádlottaknak a bűncselekmény elkövetését megtervező, a szerepeket felosztó magatartását és a terv szerinti végrehajtását – a II. r. vádlott azzal a cselekményével, hogy bár tudta, élete, testi épsége nincs veszélyben, a járatkísérőben komoly félelem, a közvetlen fenyegetettség érzésének felkeltése érdekében ilyen helyzetet színlelt: a rablás bűncselekményének egyik törvényi tényállási elemét valósította meg. Az I. r. vádlott cselekménye és a II. r. vádlott jelzett színlelő magatartása ugyanis együttesen váltottak ki a járatkísérőben olyan komoly félelmet, amely a cselekvési szabadságát, akaratát megbénította, megtörte.
Mindezekből következően tehát nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor megállapította, hogy a II. r. vádlott a vád tárgyává tett cselekményt társtettesként valósította meg.
A büntetés kiszabása körében irányadó alanyi és tárgyi bűnösségi körülményeket az elsőfokú bíróság helyesen vette számba és azokat súlyúknak megfelelően, nyomatékuk szerint értékelte.
Az elsőfokú bíróság által a vádlottakkal szemben kiszabott büntetés arányban áll a vádlottak által elkövetett cselekmény tárgyi súlyával, a személyükben rejlő társadalomra veszélyességgel, a bűnösségük fokával és a büntetés kiszabásánál figyelembe jövő egyéb súlyosító és enyhítő körülményekkel.
A büntetési cél, az egyéni, de különösen az általános megelőzés követelménye szükségessé teszik a vádlottakkal szemben ilyen mértékű fő- és mellékbüntetés alkalmazását. Ezt meghaladóan e büntetések felelnek meg a büntető jogalkalmazás azon jogpolitikai követelményének is, amely szerint a különösen súlyos, kiemelkedő tárgyi súlyú szándékos bűncselekmények elkövetőivel szemben a törvény szigorát kell alkalmazni.
Mindezekre tekintettel, a vádlottakkal szemben kiszabott büntetések enyhítésére nem kerülhetett sor. [Legf. Bír. Bf. IV. 537/1986.].
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás