GK BH 1987/19
GK BH 87/01/19
1987.01.01.
A csökkent értékű és csökkentett áron értékesített termékért is fennáll a kellékszavatossági felelősség, ha az nem felel meg a szerződéssel elérni kívánt célnak, illetőleg a rendeltetésszerű használat követelményeknek [Ptk. 305. §. (1) bek.].
Az alperes 1985. június 12-én az általa üzemeltetett kávéházban folyó nyári műsorhoz, jelmez céljára különböző ruhaneműket vásárolt a felperes egyik használtcikk-üzletében. A ruhaneműk legtöbbje rövid időn belül a rendeltetési célra használhatatlanná vált, amit az alperes az 1985. szeptember 10-én kelt levelében közölt a felperessel. A használhatatlan ruhaneműket a kávéház vezetője kiselejtezte, a számla kiegyenlítését pedig 21 120 Ft erejéig megtagadta.
A felperes 1985. október 24-én a fenti összegre és kamatára fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperes ellen.
Az elsőfokú bíróság a kibocsátott fizetési meghagyással szemben kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán perré alakult eljárás eredményeként 21 120 Ft, valamint ennek kamata és 634 Ft eljárási illeték megfizetésére kötelezte az alperest. Az ítélet indokolása szerint a bíróság a védekezést nem fogadta el, mert az alperes a ruhaneműket már használt, illetve leértékelt minőségű termékként vásárolta, emellett nem tartotta be a 7/1978. (II. 1.) MT számú rendelet 1. számú melléklete II/B. pontjában foglalt rendelkezéseket: a kifogásolt terméket megsemmisítette, ezzel kizárta a ruhaneműk közös megvizsgálásának lehetőségét.
Az ítélet ellen az alperes – fenntartva korábbi álláspontját – fellebbezett, és az ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy 1985. június 12-ét követően csak 1985. szeptember 10-én kelt levelében jelezte kifogását a felperessel, és azt sem, hogy az előírt szabályokat sem tartotta be maradéktalanul, mindez azonban – szerinte – nem eredményezhet jogvesztést. Indítványozta a kávéház vezetőjének tanúkénti meghallgatását.
A fellebbezés nem alapos.
Az alperes valójában hibás teljesítésen alapulóan szavatossági igényt kívánt érvényesíteni a felperessel szemben, amikor annak nyílt árusítású üzletében – adásvétel keretében – vásárolt és a rendeltetési célra egyoldalúan alkalmatlannak minősített termék ellenértékét visszatartotta.
Az esetben, ha a vásárolt áru vagy termék – a forgalmazó tevékenységi köréből folyóan vagy más okból – köztudomásúan csökkent értékű, vagy a vásárló az előzetesen igazolhatóan közölt minőségi hiba ismeretében az árut vagy terméket a tényleges értékének megfelelően csökkentett áron vásárolta meg, a csökkent értéket eredményező, ismert minőségi hiba miatt az eladó (forgalmazó) szavatossági felelősséggel nem tartozik. Ez természetszerűen nem jelenti azt, hogy a csökkent értékű és így csökkentett áron vásárolt árunak a szerződéssel elérni kívánt célnak meg ne kellene felelnie. A felek jogviszonyára is irányadók ugyanis a Ptk. XXV. fejezetében foglalt szabályok. A Ptk. 305. §-ának (1) bekezdése értelmében a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítéskor nem felel meg a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A kötelezett felel (szavatol) azért, hogy a teljesítéskor a szolgáltatott dologban megvannak a törvényben és a szerződésben meghatározott tulajdonságok (kellékszavatosság). Nemcsak szerződési feltétel, hanem törvényes követelmény is az, hogy a dolog mentes legyen minden olyan hibától, amely a rendeltetési célra való alkalmasságát hátrányosan befolyásolja. Ezért kellékhibásnak minősül minden olyan dolog (áru, termék), amely a szerződéskötéssel elérni kívánt célnak az átadáskor már fennállott hiba következtében nem vagy csak korlátozottan felel meg. Ez a megállapítás irányadó a csökkent értékű és csökkent áron forgalomba hozott termékre nézve is, amennyiben az a szerződéskötéssel elérni kívánt célnak nem felel meg. A csökkentértékűség azt jelenti, hogy a termék hibás, vagy valamely ok folytán minőségileg nem felel meg az egyébként vele szemben támasztható magasabb minőségi követelményeknek. A csökkentértékűség a csökkentett vételárban jut kifejezésre. Ebből következően a csökkentértékű termék nem tekinthető értéktelennek, használhatatlannak, és a szerződéssel elérni kívánt (rendeltetési) célra alkalmasnak kell lennie.
A fent kifejtettekből okszerűen következik, hogy az alperes jogszerűen érvényteleníthette volna a csökkentértékű termékkel szemben támasztott szavatossági kifogását, ha bizonyítja annak a rendeltetési célra való alkalmatlanságát. Mivel a kifogásolt perbeli ruhaneműket egyoldalúan megsemmisítette, megfosztotta magát a bizonyítás lehetőségétől, lehetetlenné tette annak megvizsgálását, a hibás teljesítés megalapozott megállapítását. A minőségi hiba rögzítésére vonatkozó szabályok részben vagy egészben való elmulasztása, a vonatkozó igény késedelmes – de még az erre nyitva álló elévülési határidőn belül történő – közlése valóban nem jár jogvesztéssel, a bizonyítási teher elnehezüléséből eredő hátrányos következményeket azonban a jogosultnak kell viselnie. Az alperes fellebbezésével ellentétben a szavatossági igény sikeres érvényesítéséhez nem elegendő a minőségi hiba közlése, a hibás teljesítés tényét ugyanis – a kötelezett tagadása esetén – bizonyítani kell. Az alperes kávéház vezetője 1985. június 12-én vásárolta a perbeli ruhaneműket, majd – az alperes előadása szerint – azokat két héttel később egyoldalúan eljárva, selejtezési jegyzőkönyv felvétele nélkül megsemmisítette. Így amikor az alperes 1985. szeptember 10-én jelezte minőségi kifogását a felperessel, a ruhaneműk már nem voltak meg. Az alperes mulasztása nem pótolható az általa indítványozott tanúvallomással, mert a szabálytalanul eljáró kávéház-vezető tárgyi bizonyíték nélkül tett tanúvallomása nem elegendő a hibás teljesítés megnyugtató bizonyítására, következésképpen az alperesnek a visszatartott vételárat és annak kamatát meg kell fizetnie.
Mindezekre tekintettel a hegfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az alperest marasztaló, fellebbezéssel támadott elsőfokú ítéletet helyben hagyta. (Legf. Bír. Gf. I. 30 274/1986. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás