BK BH 1987/190
BK BH 87/06/190
1987.06.01.
A járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés kiszabásának nemcsak a Btk. XIII. fejezetében foglalt közlekedési bűncselekmények elkövetőivel szemben lehet helye [Btk. 58. §].
II. A közlekedési szabály kisebb fokú megsértése általában nem teszi indokolttá a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés kiszabását [Btk. 58. §, 324. § (6) bek.].
Az elsőfokú bíróság a vádlottat, jelentős kárt okozó gondatlan rongálás vétségében mondotta ki bűnösnek. Ezért őt 50 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egy napi tétel összegét 100 forintban állapította meg. Kötelezte, hogy munkáltatójának 15 000 forint kártérítést fizessen meg.
Az elsőfokú bíróság által rögzített tényállás az alábbiakban összegezhető.
A 28 éves vádlott büntetlen előéletű, a bűncselekmény elkövetésének idejéig gépkocsivezetőként dolgozott a termelőszövetkezetben.
A vádlottal szemben több ízben volt fegyelmi eljárás, de ezek nem a közlekedéssel voltak kapcsolatban. A bűncselekmény elkövetése óta – bár a vezetői engedélyét nem vonták be – segédmunkásként foglalkoztatják.
A vádlott a pótkocsis IFA tehergépkocsival közlekedett, amelyen sódert szállított.
Útja során az autópályát is igénybe vette, erről az 56-os kilométertáblánál tért le. Kb. 70 km/óra sebességgel haladva a jobbra ívelő útkanyarban nem tudta követni annak vonalvezetését: jobbra letért az útról, és mind a tehergépkocsi, mind pedig a pótkocsi felborult. Az előbbi teljesen tönkrement, és minthogy újszerű állapotban volt, kb. 200-220 000 forint kár érte a termelőszövetkezetet.
A megyei bíróság az eljárás egyértelmű adatai alapján a tényállást az alábbiakban látta kiegészítendőnek.
A felborulás azért következett be, mert a vádlott figyelmetlenül vezetve, nem helyesen választotta meg a kanyarodás ívét. Ebben a kanyarban egyébként megfelelő figyelem mellett 70 km-es sebességgel is balesetveszély nélkül lehet az adott járművel közlekedni.
Az irányadó tényállásból okszerűen vonható következtetés a bűnösségre: a vádlott a gépjárművezetés közben a figyelmetlenségével [KRESZ 3. § c) pont] gondatlanságból 100 000 forintot meghaladó kárt okozott a társadalmi tulajdonban.
A cselekményének a jogi minősítése törvényes.
A megyei bíróság a közúti járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés alkalmazására irányuló perorvoslatot nem találta alaposnak.
Ezzel kapcsolatban, elöljáróban kiemeli, hogy a Btk. 58. §-a (1) bekezdésének 1. fordulata alapján valóban nem kizárólag olyan bűncselekmény elkövetése kapcsán lehet valakit a járművezetéstől eltiltani, amely a Btk. XIII. Fejezetében a közlekedési bűncselekmények között szerepel. Az a lényeg, hogy a terhelt a bűncselekményt engedélyhez kötött járművezetés szabályainak a megszegésével kövesse el.
Ez áll fenn akkor is, amikor a szabálytalan vezetés közlekedési szempontból csak szabálysértés, de vele szoros okozati összefüggésben nem közlekedési bűncselekmény törvényi tényállása valósul meg, mint az elbírálandó ügyben, amikor a gondatlanság kizárólag a vezetés körében jelentkezett.
A megyei bíróság a Btk. 58. §-a (1) bekezdésének szövegezéséből, a BK 107. sz. állásfoglalásból, különösen annak a Btk. 190. §-ához kapcsolódó indokolásából erre vont következtetést.
A vádlottal szemben azonban az említett mellékbüntetés kiszabása nem indokolt. Közlekedési múltja nem kifogásolható. Figyelmetlenségének a foka – a súlyos anyagi kár eredmény ellenére – kisebb mérvű. Így személye nem mutatkozik oly mértékben veszélyesnek a közlekedés biztonságára, hogy az a Btk. 58. §-a szerinti mellékbüntetés alkalmazását megalapozná. A megyei bíróság ezzel kapcsolatban a BK 107. sz. állásfoglalásnak a KRESZ 3. §-a a) pontjához fűződő iránymutatására is utal, hangsúlyozva, hogy a vádlott részéről csupán pillanatnyi figyelmetlenség, az adott közlekedési helyzet nem elég alapos értékelése áll fenn. [Fejér Megyei Bíróság Bf. 282/1986. szám.].
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás