BK BH 1987/195
BK BH 87/06/195
1987.06.01.
A bűncselekménnyel összefüggő szabálysértés elbírálásának mellőzésénél a bűncselekmény és a szabálysértés egymáshoz viszonyított súlyát is értékelni kell [Btk. 266. §; Be 216. § (2) bek.].
A városi bíróság a terheltet nagyobb értékre, üzletszerűen dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette, 2 rb. lopás vétsége és lopás bűntette miatt halmazati büntetésül 1 év 5 hónapi – börtönben letöltendő – szabadságvesztésre és 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. Egyben megállapította, hogy a terhelt a közveszélyes munkakerülés szabálysértését is elkövette, és ezért őt 30 napi elzárással sújtotta.
Az ítéleti tényállás szerint a terhelt a munkaviszonyát önkényesen megszüntette, majd – munkaképessége ellenére – munkaviszonyt nem létesített, alkalmi munkát sem vállalt, és nehéz anyagi körülmények között élő szülein élősködött. Létfenntartásának fedezése és szeszes italhoz jutása érdekében vagyon elleni bűncselekményeket valósított meg. Így éjszaka lakatfelfeszítés útján betört egy pinceklubba és onnan összesen 3485 forint értékű italfélét, cigarettát, édességet és váltópénzt lopott el.
Ezt követően kb. 1 hét múlva ismét egy italboltba hatolt be ablakbetörés útján, az ott talált lemezkazettát felfeszítette, és abból 12 620 forint készpénzt tulajdonított el, továbbá a dolgozók közül az egyiknek 200 forintját, a másiknak 250 forint értékű kvarcóráját is ellopta.
A városi bíróság ítéletében kifejtettek szerint a terheltnek augusztustól november közepéig történt letartóztatásáig tanúsított munkakerülő magatartása olyan „életmódnak” minősíthető, amelynek okszerű következménye a vagyon elleni bűncselekmények elkövetése. A szabálysértés a terhelt által elkövetett bűncselekményekhez képest így nem tekinthető jelentéktelennek, minthogy azokat a munkakerülő életmód motiválta. A városi bíróság ezért a terheltet közveszélyes munkakerülés szabálysértése miatt 30 napi elzárással sújtotta.
A terhelt és védője fellebbezése alapján, másodfokon eljárt bíróság annak kifejtése mellett, hogy bár helyes indokok alapján törvényesen került sor annak megállapítására, hogy a terhelt az általa megvalósított bűncselekményekkel összefüggő közveszélyes munkakerülés szabálysértését is elkövette – a Be 216. §-ának (2) bekezdése értelmében az emiatt indult eljárást megszüntette, arra hivatkozva, hogy a bűncselekmények mellett a szabálysértés miatti felelősségre vonásnak nincs jelentősége. A megyei bíróság egyebekben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
A megyei bíróság ítélete ellen a terhelt terhére emelt törvényességi óvás alapos.
A terhelt a munkaviszonyának önkényes megszüntetése után alkalmi munkát sem vállalt, s noha egészséges és munkaképes személy, a szülein élősködött. Az ugyanezen időszak alatt véghezvitt vagyon elleni bűncselekmények elkövetését is a munkakerülő életmód motiválta, mint azt az elsőfokú bíróság helyesen megállapította.
Az ítélkezési gyakorlat szerint [BH 1981/2. – 56. sorszámú jogeset] a Btk. 266. §-ában írt rendelkezésre tekintettel a bíróság a megvalósult más bűncselekménnyel összefüggő szabálysértés érdemi elbírálását csak akkor mellőzheti, illetve csupán akkor hozhat a szabálysértés tekintetében a Be 216. §-ának (2) bekezdésére alapítottan, a szabálysértési eljárást megszüntető határozatot, ha a szabálysértés súlya a megvalósult bűncselekmény mellett ténylegesen jelentéktelen. Ebből a szempontból a megvalósított bűncselekmény és a létrejött szabálysértés egymáshoz való súlybeli viszonya az elsődleges. A bűncselekménnyel összefüggő közveszélyes munkakerülés szabálysértését illetően a Be 216. §-ának (2) bekezdésében írt rendelkezés alkalmazása azonban ahhoz vezet, hogy az elkövető további munkakerülő életmódja esetén kizárttá válik a Btk. 266. §-a szerinti bűncselekmény miatt a felelősségre vonás, amely jogpolitikailag is kifogásolható következmény lehet.
Mindezekhez képest törvénysértően járt el a megyei bíróság, amikor a szabálysértés miatt indult eljárást – a városi bíróság ítéletével ellentétben – a Be 216. §-ának (2) bekezdése alapján megszüntette.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a törvényességi óvással támadott határozatot – a törvénysértés megállapítása mellett – az említett részében hatályon kívül helyezte, egyben a terhelt terhére megállapította az 1983. évi 10. számú tvr. 41. §-a (1) bekezdésével módosított 1968. évi I. tv. (Sztv.) 91. §-ának (1) bekezdése szerinti közveszélyes munkakerülés szabálysértését, és emiatt őt az Sztv. 16. §-a (1) bekezdésének és a 19. §-a (1) és (2) bekezdésének felhívásával 30 napi elzárással is sújtotta. [B. törv. II. 1005/1986. szám].
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás