PK BH 1987/199
PK BH 87/06/199
1987.06.01.
Nem részesülhet szabadalmi oltalomban az olyan találmány, amelynek a tárgya gyógyszer vagy vegyi úton előállított termék. Viszont szabadalmazható az ezek előállítására szolgáló eljárás. Az eljárási szabadalom megadásának a feltétele azonban ilyen esetben is, hogy a védeni kért eljárás megfeleljen a szabadalmazható találmány követelményeinek [1969. évi II. tv (Szt.) 1. §, 6. § (3) bek., 11. § (2) bek.].
I. A kérelmezők az I. általános képletű fahéjsav-hidroklorid-monohidrát és az ezt tartalmazó gyógyászati készítmények előállítási eljárására kértek szabadalmat. A védeni kívánt eljárást az jellemzi, hogy a II. általános képletű fahéjsav-hidrokloridot vízből vagy 5 térfogat %-nál több vizet tartalmazó szerves oldószerből átkristályosítják. Az így nyert vegyület – az alapvegyülettel ellentétben – nem higroszkópos, súlya állandó, nem befolyásolja a légkörben levő nedvesség, ezért az ennek felhasználásával nyert gyógyászati készítmények kiváló minőségűek.
Az Országos Találmányi Hivatal a szabadalmi bejelentést újdonság hiánya miatt elutasította. Az indokolás szerint szakember számára jól ismert az átkristályosítási művelet, és az is, hogy a kristályvizes só stabilabb összetételű. Az egyszerű átkristályosítási fogás nem tekinthető ún. analóg eljárásnak sem.
II. A kérelmezők a bíróságtól kérték az elutasító határozat megváltoztatását. Arra hivatkoztak, hogy a hidroklorid monokristályt eddig még nem írták le, súlyának állandósága folytán gyógyszerek előállítására előnyös, mert a gyógyszereknél fontos, hogy a hatóanyagot a pontosan előírt mennyiségben tartalmazzák. Az ilyen termék előállításához vezető fizikai művelet akkor is szabadalomképes, ha egyébként közismert eljárási lépés útján valósul meg. Kísérleti eredmények ismertetését csatolták annak az igazolására, hogy a találmány szerinti eljárással nyert hidroklorid-monohidrát kristályformája más, mint az alapvegyületé, továbbá hogy előnyös tulajdonságokkal rendelkezik.
Az elsőfokú bíróság elutasította a kérelmet. Az indokolás szerint ismert volt az alapvegyület és annak előnyös gyógyászati hatása, valamint a gyógyszerek előállításánál kedvezőtlen higroszkópos tulajdonsága.
Szakember számára kézenfekvő a higroszkópos tulajdonság megszüntetésének a lehetősége átkristályosítás útján. Az I. általános képletű hidroklorid csak formailag új, de nem rendelkezik olyan meglepő hatással, amely szabadalomjogilag az újdonság megállapításához alapul szolgálna.
III. A kérelmezők az elsőfokú bíróság végzése elleni fellebbezésükben előadták, hogy szakember számára a szabadalom szerint előállított kristályforma hatása nem volt kézenfekvő. Ezt a hatást korábban az irodalom nem ismertette, és a különböző sók kristályos hidrátját a gyógyszerek előállításánál korábban nem alkalmazták. Hivatkoztak arra is, hogy a szabadalomjogi gyakorlat szerint az új és haladó jellegű vegyi úton előállított termék előállítási eljárása akkor is szabadalmazható, ha egyébként az eljárási művelet önmagában ismert.
A fellebbezés nem alapos.
1. A kérelmezők eljárási szabadalmat kívánnak szerezni. Az Szt. 1. §-a értelmében a szabadalmazhatóság feltétele – többek között – a találmány megalkotása és az újdonság követelménye. Új a megoldás, ha nem jutott olyan nyilvánosságra, hogy azt szakember megvalósíthatta (Szt. 2. §). A szakember általánosságban meglevő szakismereteit helyes jogértelmezés szerint nyilvánosságra jutott ismereteknek kell tekinteni. A találmány fogalmát a jogszabály nem tartalmazza. Az Szt. 1-5. §-ai csupán a szabadalmazhatóság további feltételeit határozzák meg. A találmány szellemi alkotás, ezért a közfelfogás és a szabadalomjogi gyakorlat szerint nem beszélhetünk találmányról olyan megoldás lehetőségének a felismerése esetén, amely a szakember számára kézenfekvő, amelynek a felismerése a szakembertől elvárható. Ezek a feltételek az adott esetben hiányoznak.
A kérelmezők olyan eljárásra kértek szabadalmat, amelynek a lényege, hogy ún. átkristályosítás útján higroszkópos tulajdonságú vegyületből állítsanak elő nem higroszkópos vegyületet. A kérelmezők sem vitatták, hogy az átkristályosítási eljárás közismert művelet. A Legfelsőbb Bíróság eljárásában meghallgatott eseti szakértő megalapozott véleménye szerint szakember számára kézenfekvő volt, hogy az alapvegyület higroszkópos tulajdonságának a kiküszöbölése végett a szabadalmi bejelentésben leírt átkristályosításra van szükség.
Nincs tehát a védeni kívánt eljárásnak semmi olyan eleme, amely újnak, illetve alkotó jellegű találmányi megoldásnak volna tekinthető.
2. A szabadalmi bejelentésben leírt eljárás eredményeként létrejött I. általános képletű hidroklorid-monohidrát valóban új vegyületet jelent, kristályformája eltér az alapvegyületétől. Előnyös hatások is kapcsolódnak ehhez a termékhez a higroszkópos tulajdonság hiánya folytán. Ez az újdonság, ez az előnyös hatás azonban nem az eljáráshoz, hanem a termékhez kapcsolódik. Az Szt. 6. §-a (3) bekezdésének a) pontja értelmében nem részesülhet szabadalmi oltalomban az olyan találmány, amelynek a tárgya gyógyszer vagy vegyi úton előállított termék. Ezek előállítására szolgáló eljárás szabadalmazható. Az eljárási szabadalom megadásának a feltétele azonban ilyen esetben is, hogy a védeni kért eljárás megfeleljen a szabadalmazható találmány követelményeinek.
Az Szt. 11. §-ának a (2) bekezdése értelmében az eljárási szabadalom hatálya kiterjed az eljárással közvetlenül előállított termékre is. Ezért, ha olyan esetben is lehetőség volna eljárási szabadalom engedélyezésére, amikor a szabadalmazhatóság feltételeit – így az újdonságot, a haladó jelleget – nem az eljárás valósítja meg, hanem az eljárás alkalmával létrejövő termék, akkor az ilyen szabadalom engedélyezése a termékszabadalom kizárására vonatkozó rendelkezések megkerülését jelentené.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését. (Pkf. IV. 20 153/1986. szám).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás