PK BH 1987/207
PK BH 87/06/207
1987.06.01.
A hagyatékátadással kapcsolatos szempontok az öröklakások és szövetkezeti lakások tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése előtt [Ptk. 598. §; 205/1976. (IK 11.) IM tájékoztató].
Az örökhagyó 1985. augusztus 21-én végintézkedés hátrahagyása nélkül meghalt. Törvényes örököse gyermeke, míg a túlélő házastársat özvegyi haszonélvezeti jog illeti meg.
A hagyatéki leltár szerint az örökhagyó hagyatékához tartozott egy Trabant 601 Combi típusú személygépkocsi 1/2 része és a cs-i 10 619 számú tulajdoni lapon 208 394/5. hrsz. alatt felvett „1214 Budapest, C. sétány 20. I/5. szám” alatt fekvő 70 m2 alapterületű „vállalati öröklakás” 1/2 része.
A hagyatéki eljárásban az érdekeltek előadták, hogy az örökhagyó és a túlélő házastárs az öröklakást 1980-ban „hatósági minőségi cserével” vásárolta meg, és az a Cs. Művek szervezésében épült. A túlélő házastárs becsatolta az OTP kerületi fiókjának értesítését, amely szerint az öröklakás eladási ára 515 358 forint volt. „Az ingatlan telekkönyvezésre még nem került, a Cs. Művek által folyamatban van”.
A közjegyző ezt követően meghozott hagyatékátadó végzésével a személygépkocsi 1/2 részét az érdekeltek egyezsége alapján a túlélő házastársnak adta át ajándék jogcímén, megállapította továbbá, hogy a személygépkocsi másik 1/2 része a túlélő házastársat házastársi vagyonközösség jogcímén illeti meg. Az öröklakás 1/2 részét illetően a közjegyző az eljárást a telekkönyvezésig függőben tartotta, mert az ingatlan „telekkönyvezése még nem történt meg”. A hagyatékátadó végzés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.
A jogerős hagyatékátadó végzésnek az öröklakás illetőségre vonatkozó részével szemben emelt törvényességi óvás alapos.
Az OTP beruházásában épült, általa értékesített öröklakások, valamint a tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakások esetében igen gyakori, hogy a létrejött szerződés alapján a vevők tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba csak hosszabb idő után kerül bejegyzésre, időközben pedig az ezekre a lakásokra tulajdoni igénnyel bíró személyek változnak (meghalnak, elválnak stb.).
Ilyenkor a Ptk. 598. §-a értelmében a hagyaték tárgya az a tulajdoni igény, amely az örökhagyó és az OTP között létrejött érvényes szerződés alapján keletkezett. Az ezzel kapcsolatban folytatandó eljárásra vonatkozó részletes szabályokat az Igazságügyi Minisztérium 205/1976. (IK 11.) 1M számú tájékoztatója tartalmazza.
Tisztázni kell tehát, hogy az adott esetben az öröklakás milyen lakásépítési formában került értékesítésre, és rögzíteni kell az öröklakás pontos adatait. A hagyatékátadó végzésben pedig az öröklakás ingatlanilletőség átadása nélkül azt kell megállapítani, hogy a tulajdoni igény milyen jogcímen (végrendeleti vagy törvényes öröklés) és milyen arányban illeti meg az örökösöket. A tulajdonjog bejegyzése iránt majd az OTP fog intézkedni a részére megküldött jogerős hagyatékátadó végzés alapján.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp 274. §-ának (3) bekezdése alapján a jogerős hagyatékátadó végzésnek az öröklakásra vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte, és ebben a körben a közjegyzőt – a kifejtetteknek megfelelően – új eljárásra utasította. (P. törv. II. 21 032/1986. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás