GK BH 1987/21
GK BH 87/01/21
1987.01.01.
Nem tekinthető üzemeltetői mulasztásnak és a vállalkozó felelősségét nem csökkenti az a körülmény, hogy a lakásokban, amelyeket szakaszos fűtéssel terveztek és kiviteleztek, a fűtőberendezéseket nem folyamatosan használják [Ptk. 305. § (1) bek., 310. §, 392. § (3) bek.; GKT 29/1973. sz.].
A felperes megbízásából a II. r. alperes által készített tervek alapján az I. r. alperes végezte egy 32 lakásos társasház építését. Az épület használata során különböző hiányosságokat észleltek, így pl., meghibásodott a vízvezetéki berendezés, és csőtörés, vízszivárgás történt. A felperes az említett hibák kijavítása érdekében keresetet terjesztett elő. Ennek eredményeként az elsőfokú bíróság jogerős ítéletet hozott, mellyel az I. r. alperest a hibák kijavítására kötelezte. Az I. r. alperes által végzett kijavítást követően különböző helyeken penészesedés, vizesedés jelentkezett. Ezért a felperes újabb keresetet terjesztett elő a hibák kijavítása érdekében. Az üzemeltető társasház közös képviselje a felperes pernyertessége érdekében a perbe beavatkozott.
Az elsőfokú bíróság az újabb kereset tárgyában szakértői bizonyítást folytatott le. Abban a kérdésben, hogy a kivitelező eleget tett-e a korábbi ítélettel elrendelt kijavítási kötelezettségének és a jelenleg fennálló hibák visszavezethetők-e a korábbi meghibásodásra, G. L. igazságügyi szakértő készített véleményt. A penészesség kérdésében az elsőfokú bíróság szakértői irodától szerzett be szakértői véleményt.
Az elsőfokú bíróság az említett szakértői vélemények és a szakértőknek a tárgyaláson tett nyilatkozatai, valamint a felek észrevételei alapján meghozott ítéletével a II. r. alperest arra kötelezte, hogy a nedvesedés és penészesedés kijavítására 30 napon belül szolgáltasson tervet, az I. r. alperest pedig arra, hogy e tervdokumentáció alapján a javítási munkákat 60 napon belül végezze el.
Az ítélet indokolása szerint a lefolytatott szakértői bizonyítás eredményeként az volt megállapítható, hogy az alperesek hibás teljesítése fennáll, ezért szavatossági kötelezettségük alapján kötelesek a tervdokumentáció, illetve a nedvesedési és penészesedési hibák kijavítására.
Az ítélet ellen az I. és a II. r. alperes fellebbezett.
Az I. r. alperes arra hivatkozott, hogy a lefolytatott szakértői bizonyítás szerint a korábbi ítéletben megállapított kijavítási kötelezettségének eleget tett. A most fennálló hibák nem állnak okozati összefüggésben a kivitelező tevékenységével, hanem használati, üzemeltetési okokból következtek be. Arra hivatkozott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a bíróság nem kötelezhette volna őt kijavításra. A fellebbezésben felsorolta azokat a körülményeket, amelyeket a szakértők a penészesedés okaiként megjelöltek, így a tervezett villamos-tűzhely helyett gáztűzhely beépítését, a konyhai fűtés elhagyását, fűtési elégtelenséget stb. Állította, hogy ezek közül egyik sem hibás kivitelezői szolgáltatás következménye. Hivatkozott még arra, hogy a villamos-tűzhely helyett a gáztűzhely beépítésére a felperes adott utasítást. A tervezett, de nem „költségelt” konyhai fűtéssel kapcsolatban előadta, hogy figyelmeztette erre a körülményre a megrendelőt, aki azonban nem igényelte a konyhai radiátorok beépítését, ennek költségeit nem vállalta.
A II. r. alperes szintén a kereset elutasítása érdekében fellebbezett, tagadta a hibás teljesítést. A szakértői vélemény megállapításaira hivatkozva azt adta elő, hogy a penészesség oka a nem megfelelő üzemeltetés, az elégtelen fűtés, továbbá az, hogy a konyhában megváltoztatták a főzőberendezést, elhagyták a betervezett elektromos radiátort. Azt állította, hogy a tervdokumentáció elkészítésénél betartotta a szabvány előírásait. Megfelelő kivitelezés esetén -15 C° külső hőmérséklet mellett is biztosított a lakások megfelelő hőmérséklete, ebből az okból tehát penészesség nem következhet be. Azt adta elő, hogy a bíróság által beszerzett szakértői vélemény a marasztalását nem támasztja alá.
A felperes az elsőfokú bíróság ítéletének helyben hagyására irányuló kérelmet terjesztett elő. Arra hivatkozott, hogy a korábbi átázások következtében a falak hőszigetelő képessége leromlott. A penészesedésben szerinte a nyílászárók hibája is közrehatott. Tagadta az üzemeltetési mulasztásokat. Nem ismerte el, hogy a konyhába villanytűzhely helyett gáztűzhely beszerelését ő rendelte el. Arra is hivatkozott, hogy a kivitelező nem figyelmeztette őt arra, hogy a konyhai radiátorok elhagyása milyen következményekkel (penészesség) jár. A felperes szerint a hiba kiküszöböléséhez az északi és nyugati homlokzatokra szükséges a szakértő által javasolt külső szigetelés utólagos elhelyezése. Miután a bizonyítási anyagban ellentmondások tapasztalhatók, a tényállás tisztázása érdekében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte.
A fellebbezések annyiban alaposak, hogy a jelenleg rendelkezésre álló adatokalapján az ügyben nem hozható megalapozott döntés.
Ha a perben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, a Pp. 177. §-ának (1) bekezdése értelmében a bíróság szakértőt rendel ki. A Pp. 206. §-ának (1) bekezdése értelmében a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el.
A perbeli esetben felmerült vitás műszaki kérdések, így a penészesség okának tisztázása céljából a bíróság szakértői bizonyítást folytatott le. A szakértő úgy nyilatkozott, hogy a hiba sem tervezési, sem kivitelezési mulasztásra nem vezethető vissza. Olyan szakvéleményt adott a bíróságnak, hogy az épület tervezése és kivitelezése megfelel az építés idején érvényben lévő előírásoknak. A szakértő többször megismételte azt az álláspontját, hogy a hiba okát az üzemeltetési körülményekben kell keresni, közelebbről abban, hogy a lakásokat nem megfelelően fűtötték, a szobák közötti ajtókat nyitva hagyták, nem megfelelően szellőztettek, fürdés után a lakók a vizes falat nem törlik le stb. Ezenkívül azt állapította meg a hiba okai között, hogy nem építették be a konyhákba a terv szerinti fűtőberendezéseket, valamint hogy a tervezett villanytűzhely helyett pb. gáztűzhely került elhelyezésre. Álláspontja szerint a most említett körülmények is hozzájárultak a penészesség keletkezéséhez. Ugyanakkor a szakértő a hibák megszüntetésére több javaslatot is tett. Így pl. azt, hogy a helyiségek megfelelő fűtésére központi fűtést kell kiépíteni, ezt követően az északi és nyugati homlokzatra külső hőszigetelést kell elhelyezni, illetve javasolta még víztaszító bevonat felhordását, a kritikus belső falfelületekre mosható burkolat, valamint falmázolás készítését.
Az előbb ismertetett szakértői vélemény nem támasztja alá az elsőfokú bíróság ítéletét. Az alperesek a fellebbezéseikben helyesen hivatkoztak arra, hogy az ítélet a bizonyítási eljárás eredményével ellentétes, ezért megalapozatlan.
A Legfelsőbb Bíróság a szakértői intézetnek a fellebbezési eljárás során kiegészített véleményét egyrészt önmagával, másrészt penészességi hibák miatt indult más perekben más szakértők által előterjesztett véleményekkel ellentétesnek találta. Egyfelől ugyanis megállapítja, hogy sem tervezési, sem kivitelezési hiba nem történt, másfelől az előbb részletezett javaslatokat teszi a hiányosságok megszüntetésére, amely utóbbi nyilatkozatából az következik, hogy vannak vállalkozói mulasztás miatt kijavításra szoruló hibák. A fellebbezési tárgyaláson viszont a szakértő úgy nyilatkozott, hogy a kijavításra vonatkozó javaslata arra az esetre vonatkozott, ha a munkát már az új hőtechnikai szabvány szerint kell elvégezni, a korábbi hőtechnikai szabványok figyelembevételével a falszerkezetek tervezési és kivitelezési szempontból megfelelőek.
Ellentmondásban áll a jelen perben készült szakvélemény más szakértőknek hasonló hiba és annak oka kérdésében adott szakvéleményével.
Az elsőfokú bíróság az újabb kereset tárgyában szakértői bizonyítást Hasonló tárgyú ügyekben ugyanis a szakértők olyan nyilatkozatokat tettek, hogy a penészesség általában hőhíd, nem megfelelő méretezés, beázás, tehát vállalkozói és nem használati eredetű mulasztások miatt következik be. Több ízben állapítottak meg a szakértők az előbbi hibák mellett a penészesség mértékét fokozó vagy a hibát kiváltó használatot is, így pl. a nem megfelelő szellőztetést, alulfűtöttséget. A szakértők azonban általában úgy nyilatkoztak, hogy megfelelő tervezés és kivitelezés esetében önmagában a szakszerűtlen használat penészességet nem idézett volna elő.
A Pp. 182. §-ának (3) bekezdése értelmében, olyan esetben, ha a szakvélemény önmagával vagy más szakértő véleményével ellentétben áll vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, és az ellentmondások feloldása nem sikerül, más szakértőt kell véleményadásra felhívni.
Minthogy a fellebbezési tárgyaláson a szakértő a korábbi véleményét fenntartotta, az ellentmondások feloldása nem történhetett meg. Ezért a Pp. előbb hivatkozott rendelkezésének az alkalmazása indokolt. Mivel ehhez a bizonyítási eljárás nagy terjedelmű kiegészítése szükséges, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét teljes terjedelmében hatályon kívül helyezte, és a per újabb tárgyalását rendelte el.
Az újabb eljárás során további vizsgálatot kell lefolytatni annak tisztázása érdekében, hogy mi okozta a penészességet. Annak megítélésénél, hogy alapos-e a felperes által előterjesztett kijavítás iránti kereset, abból kell kiindulni, hogy a Ptk. 305. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozót a teljesítéskor fennállott hibák miatt terheli szavatossági felelősség, a tervezés, illetve kivitelezés ezen hibáit pedig köteles díjtalanul kijavítani. Ha pedig a vállalkozó a hibás teljesítéssel kárt is okozott, a Ptk. 310. §-a értelmében a jogosult – szavatossági jogainak érvényesítésén kívül – a kárának megtérítését is követelheti. Kártérítési igény esetén azt is tisztázni kell, hogy az egyes érdekeltek a hibás teljesítésükkel vagy egyéb mulasztásukkal milyen arányban hatottak közre a kár keletkezésében. A Ptk. 344. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis, ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges, egymással szemben pedig magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg.
E jogszabályok és az ezekkel kapcsolatban kialakult állandó bírósági gyakorlat szerint olyan esetben, ha a tervnek felismerhető hibája van, de a kivitelező a megrendelőt erre nem figyelmezteti, hanem a hibás tervdokumentáció szerint végzi el a kivitelezést, az ennek következtében felmerülő kér a kivitelező és a tervező között megosztható (GKT 29/1973. sz. állásfoglalás). Ezért azt is vizsgálni kell, hogy a kivitelező felismerhette-e az esetleges tervezési hibákat, illetve, hogy eleget tett-e a Ptk. 392. §-ának (3) bekezdése szerinti figyelmeztetési kötelezettségének.
A kárjellegű kijavítási költségek tekintetében felmerülhet a megrendelő (használó) felelőssége is, ha a beruházói teendők vagy a használat során olyan felróható mulasztást követett el, amellyel a kár keletkezésében közrehatott. Ennek megítélésénél azonban tekintettel kell lenni az alábbiakra.
Nem tekinthetők üzemeltetési, használati mulasztásnak azok, amelyeket a szakértő véleményében ilyenként értékelt. A perbeli esetben a tervező szakaszos fűtést tervezett, a kivitelezés ennek megfelelően történt. Szakaszos fűtés esetén, amikor a lakók a fűtőberendezéseket maguk kezelik, nem tekinthető rendeltetésellenes lakáshasználatnak az, ha a fűtés céljára szolgáló berendezéseket nem működtetik folyamatosan. Akár szakaszos, akár folyamatos fűtést terveznek és kiviteleznek, mindkét esetben elvárható követelmény, hogy a falak ne penészesedjenek be. Amennyiben csak a folyamatos fűtés a megfelelő, úgy a vállalkozónak kell felelnie azért, mert ezt nem írták elő.
Más kérdés az, hogy a jelen esetben a betervezett konyhai fűtés nem készült el, illetve, hogy a villanytűzhely helyett pb. gáz-tűzhelyet helyeztek el. Ennyiben – a bizonyítás eredményétől függően – számításba jöhet a felperes felelőssége. Ennek megítélésénél viszont az alábbiakat kell figyelembe venni.
A költségvetés a tervdokumentáció szerves része. Ha ez a két tervirat nem áll összhangban egymással, tervezési hiba áll fenn, amiért a tervező szavatossági és kártérítési felelősséggel tartozik. Ilyen hibának minősül az is, ha a tervező a konyhába a fűtőberendezést betervezte, de azt nem költségelve. Erre azonban – miután felismerhető tervhibáról van szó – a kivitelezőnek a megrendelőt a Ptk. már hivatkozott rendelkezése értelmében figyelmeztetnie kellett volna. Ennek hiányában fennáll a kivitelező kártérítési felelőssége is.
Ha azonban a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy a felperest a következményekre is kiterjedően figyelmeztette, vagyis arra, hogy a fűtőberendezések elhagyása penészességet fog okozni, de a felperes ennek ellenére elzárkózott a berendezések felszerelésétől, illetve a szükséges költségeket nem biztosította, vagy pedig kifejezett utasítást adott villanytűzhely helyett a pb. gáztűzhely beszerelésére, az ezzel kapcsolatos kárt a megrendelő tartozik viselni.
A megismételt eljárás során az előbb részletezett szempontok figyelembevételével kell a bizonyítási eljárást folytatni. Szakértő bevonásával kell tisztázni, hogy milyen tervezési, kivitelezési vagy egyéb mulasztások történtek, hogy melyek azok a tervhibák, amelyeket a kivitelező felismerhetett, illetve, hogy a kivitelező eleget tett-e a figyelmeztetési kötelezettségének. A bizonyítékok mérlegelése után kell dönteni az alperesek szavatossági és kártérítési felelőssége tárgyában, illetve abban a kérdésben, hogy a felperes közrehatott-e a kár keletkezésében. Azt is tisztázni kell, hogy szükséges-e kijavítási tervdokumentáció készítése, illetve, hogy a kijavítás során számolni kell-e értéknövelő jellegű költségekkel. Az utóbbiak megítélésénél a GKT 76/1973. sz. állásfoglalásban foglaltak az irányadóak. A vállalkozót csak azért terheli szavatossági felelősség, hogy szolgáltatása a teljesítéskor érvényben volt szabványnak és egyéb műszaki előírásoknak, valamint egyéb törvényes kellékeknek megfeleljen. Ezért abban az esetben, ha a felperes a teljesítést követően hatályba lépett hőtechnikai szabvány szerint kéri a kijavítást, az ezzel kapcsolatos értéknövelő költségeket neki kell viselnie. Amennyiben a kijavítást a tervezéskor, illetve építéskor hatályban volt hőtechnikai szabványoknak megfelelően kéri elvégezni, nyilvánvalóan nem kerül szóba értéknövelő költség, mert az ennek megfelelően történő kijavításra a vállalkozó díjtalanul köteles. Ha azonban a konyhai fűtőberendezések felszerelése szükséges, az ezzel kapcsolatos költségeket a felperesnek kell viselnie. (Legf. Bír. Gf. IV. 31 422/1985. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás