GK BH 1987/214
GK BH 87/06/214
1987.06.01.
Nincs helye kármegosztásnak, ha a vállalkozó nem figyelmeztette a megrendelőt arra, hogy az – szerződésellenesen – alkalmatlan munkagépet bocsátott a rendelkezésre, és nem tagadta meg a munkavégzést. Az ezzel összefüggésben keletkezett kárt egyedül a vállalkozónak kell viselnie. [Ptk. 392. § (3)–(4) bek.; 7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 67. §].
A felperes és az I. r. alperes között 1983. március 11. napján vállalkozási szerződés jött létre 1 db 5 Mp. futódarunak a felperes gyárában történő helyszíni technológiai szerelésére. A szerelést ténylegesen az I. r. alperes alvállalkozójaként a II. r. alperes végezte. A szerelés során. 1983. augusztus 18. napján a daru II. hídszerkezetének beemelésekor a drótkötél elszakadt, a munkadarab leesett, és az alatta levő papírgyártó gépben jelentős károkat okozott.
A felperes a keresetében – kártérítés címén – 1 258 901 Ft és kamata megfizetésére kérte kötelezni a vele jogviszonyban levő I. r. alperest, aki ugyanilyen értelmű keresetet terjesztett elő alvállalkozója, a II. r. alperes ellen.
A II. r. alperes a kereset jogalapját elismerte, vitatta ellenben annak összegszerűségét.
Az elsőfokú bíróság két szakértői véleményt szerzett be, de mert ezek egyes részeikben jelentős eltérést mutattak, felül-vélemény beszerzését tartotta szükségesnek.
Ilyen előzmények után az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes 982 003 Ft-ra leszállított keresetének részben helyt adva, a II. r. alperest 975 396 Ft, valamint ennek kamata megfizetésére kötelezte.
Indoklásában kifejtette, hogy a szakértők által megállapított kár és a II. r. alperes munkavégzése között az okozati összefüggés fennáll. A kár összegszerűsége tekintetében a felül-vélemény, illetve a könyvszakértői vélemény megalapozott. Eszerint a papírgép javítási költsége 106 387 Ft-ot, a kiesett termelési érték 92 056 Ft-ot, míg a gép 18 %-os értékcsökkenése 776 952 Ft-ot tett ki. Végeredményben a II. r. alperes a biztonsági előírásoknak meg nem felelő emelődaru alkalmazása folytán összesen 975 395 Ft kárt okozott, amit a. Ptk. 355. §-ának (1), (2) és (4) bekezdése alapján köteles – késedelmi kamatokkal együtt – közvetlenül megfizetni a felperesnek.
Az ítélet ellen a II. r. alperes fellebbezett, és az ítélet részbeni megváltoztatásával a marasztalás összegének 40 000 Ft-ra való leszállítását kérte. Ezt meghaladóan vitatta a kimutatott munkadíjat és anyagköltséget, valamint a kiesett termelési értéket. Utalt arra, hogy dolgozói is részt vettek a helyreállítási munkálatokban, továbbá, hogy az I. r. alperessel kötött szerződés értelmében a munka zavartalan végzéséhez szükséges munkaterületről és a daruról az I. r. alperesnek, a darupálya állványzatáról pedig a felperesnek kellett volna gondoskodnia. Végül előadta, hogy amennyiben a papírgép szívóhengere a daruhíd lezuhanásával összefüggésben 2013 év előtt használhatatlanná válnék, úgy a kicserélés, illetve a kijavítás költségének egyharmad részét vállalja.
A fellebbezés az alábbiak szerint részben alapos.
A Legfelsőbb Bíróság vizsgálta egyfelől a megsérült papírgép javítása, illetve a kiesett termelési érték címén kimutatott kár összegszerűségét, másfelől pedig a gép értékcsökkenése folytán felmerült kár esedékességét és annak mértékét.
Az eljárás adatai, így különösen a szakértői vélemények kellő alapul szolgálnak annak megállapítására, hogy a II. r. alperes gondatlan munkavégzése folytán megsérült papírgép javítására fordított, bizonylatolt költség, mely nem cáfoltan a II. r. alperes dolgozóinak munkavégzését meghaladóan merült fel, 106 387 Ft-ot tett ki. E tekintetben a kért további bizonyítás elrendelése nem indokolt. Amint azt a könyvszakértő a fellebbezési tárgyaláson is előadta, a felperes vonatkozó bizonylatait könyvszakértői módszerrel megvizsgálta, és azokkal szemben kifogásolni valót nem talált. Ez a megállapítás irányadó a kiesett termelési érték címén kimutatott kár összegszerűségére nézve is. Ennyiben tehát a fellebbezés alaptalan.
Más megítélés alá volt vonható ellenben a megsérült gép értékcsökkenésével kapcsolatos szakértői kárszámítás.
A Legfelsőbb Bíróság elfogadta a felülvéleményező szakértő bizottság alapadatait, és abból indult ki, hogy a felperes a szitahenger felszabályozását 1985. évre tervezte, ekkor a szita 1,6-1,8 mm-es elvékonyodásával kellett számolnia. Mivel a II. r. alperes károsító magatartása következtében a tervezettnél két évvel korábban – a károkozás évében – kellett a henger felszabályozását elvégezni, annak élettartama csökkent, ami – 4 316 400 Ft-ot és az 50 éves amortizációt alapul véve – összesen 172 656 Ft várható értékcsökkenésnek felel meg.
Nem bizonyult alaposnak a felperes, illetve az I. r. alperes szerződésszegésével, közrehatásával kapcsolatos fellebbezési érvelés sem. A felperes és az I. r. alperes, valamint a III. r. és a II. r. alperes között érvényes vállalkozási szerződés jött létre. Végső sorban a perbeli futódaru technológiai szerelését a II. r. alperes végezte. A Ptk. 392. §-ának (2) bekezdése értelmében a vállalkozó (alvállalkozó) köteles a megrendelőt – a helyszínen vezetett szerelési naplóban [7/1978. (II. 1.) MT számú rendelet 67. §-a] – minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a vállalkozás eredményességét, időre való elvégzését veszélyezteti, vagy gátolja. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért felelős. A Ptk. hivatkozott §-ának (3) és (4) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy ha a megrendelő (felperes), a fővállalkozó (I. r. alperes) célszerűtlen, illetve szakszerűtlen utasítást ad, vagy nem végzi el a vele kötött szerződésben vállalt kötelezettségét (a munkaterület felállványozását, az emelődaru kiállítását) erre a megrendelőt, fővállalkozót figyelmeztetni kell. A figyelmeztetés elmulasztásából eredő kárért a vállalkozó (alvállalkozó) felelős. Amennyiben – a felállványozás, illetve az emelőgép hiánya folytán – az adott körülmények között a munka nem végezhető el az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése nélkül, a vállalkozó (alvállalkozó) a munkavégzést köteles megtagadni.
A jelen perbeli esetben a II. r. alperes tudott a felperes szerződésben vállalt kötelezettségéről, ami a munkaterület felállványozását illeti, észlelte az I. r. alperes által szolgáltatandó emelődaru hiányát, de ahelyett, hogy a fent ismertetett jogszabályi rendelkezések szerint járt volna el, a munkavégzéshez alkalmatlan, hibás emelődaru beállításával megkezdte az egyes munkadarabok beemelésével a csúszódaru technológiai szerelését. E mulasztást a munka mielőbbi befejezésének érdeke sem indokolta, következésképpen nincs helye a kármegosztásnak, és így a kárért a II. r. alperes – jogellenes magatartása folytán – egyedül köteles helytállni.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatva, a II. r. alperes által kártérítés címén fizetendő összeget (106 387 Ft + 92 056 Ft + 172 656 Ft) 371 099 Ft-ra leszállította, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. I. 31 133/1986. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás