• Tartalom

BK BH 1987/227

BK BH 87/07/227

1987.07.01.
Nem számítható be a járművezetéstől eltiltás tartamába az az idő, amit az elkövető előzetes letartóztatásban töltött [Btk. 55. § (2) bek., 58. § (1) bek., 59. § (2) bek.].
A városi bíróság a fiatalkorú I. r., II. r. és III. r. terhelteket különböző vagyon elleni bűncselekmények miatt főbüntetésként szabadságvesztésre, mellékbüntetésként pedig a közúti gépjárművezetéstől eltiltásra ítélte. Az előzetes letartóztatásban eltöltött időt mindhárom terhelt esetében nemcsak a szabadságvesztés főbüntetésbe, hanem a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés tartamába is beszámította.
Az irányadó tényállás szerint a fiatalkorú terheltek őrizetlen személygépkocsikat törtek fel és fosztottak ki. Az elkövetési helyszínek megközelítéséhez és az onnan való eltávozáshoz a tulajdonukban levő segédmotoros kerékpárokat használták fel. A rendőrhatóság mindhármuk vezetői igazolványát bevonta.
A közúti gépjárművezetéstől eltiltás mellékbüntetésre és annak kitöltése beszámítására vonatkozó, mindhárom terheltet érintő rendelkezések ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A városi bíróság a vagyon elleni bűncselekményeket rendszeresen segédmotoros kerékpárok használatával elkövető fiatalkorú terhelteket a Btk. 58. §-ának (1) bekezdésére utalással mellékbüntetésként helyesen tiltotta el a közúti forgalomban való járművezetéstől, tévesen határozta meg azonban e mellékbüntetés érvényesülési hatókörét.
A KRESZ 1. számú függelékének II/b. pontja szerint ugyanis a segédmotoros kerékpár nem minősül gépjárműnek; ebből a körülményből pedig az következik, hogy a városi bíróság ítéleti rendelkezése nem tiltotta el a terhelteket annak a járműfajtának a vezetésétől, amellyel a bűncselekményeiket megvalósították. Ez az ítéleti rendelkezés ekként ellentétben áll a Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiuma 107. számú állásfoglalásában kifejtett azzal az alapelvvel, amely szerint elérendő büntetési cél, hogy az eltiltott személy ne vezethessen olyan járművet, amilyennel a bűnösnek ítélt magatartását tanúsította.
A fiatalkorú terheltek segédmotoros kerékpárral, mozgóbűnözőként súlyos megítélésű vagyon elleni bűncselekményeket követtek el. Járműhasználatuk nem csupán az elkövetést és elmenekülést könnyítette, de a leleplezésüket is nagymértékben nehezítette. Az elkövetést jellemző ezekre a körülményekre figyelemmel mindhárom fiatalkorút valamennyi járműfajta vezetésétől indokolt lett volna eltiltani, ezért velük szemben a közúti járművezetéstől eltiltás alkalmazásának az elmulasztása valósítja meg az anyagi jogi szabályok törvénysértő alkalmazását.
Tévedett ugyanakkor a városi bíróság abban is, hogy a járművezetéstől eltiltás tartamába beszámította a terheltek által előzetes fogva-tartásban eltöltött időt is.
A Btk. 59. §-a (2) bekezdésének rendelkezésére tekintettel ez az ítéleti rendelkezés sérti a Btk. 55. §-a (2) bekezdésének azt a szabályát, mely szerint a közügyektől eltiltás tartamának számítására vonatkozó szabályokat kell a járművezetéstől eltiltás esetében is alkalmazni. Az anyagi jogi szabály és az egységes ítélkezési gyakorlat szerint pedig az eltiltás tartamába nem számítható be az az idő, amely alatt az eltiltással érintett jogok szünetelnek.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a városi bíróság ítéletének a fiatalkorú terheltek közúti gépjárművezetéstől eltiltást kimondó, valamint e mellékbüntetés számítására vonatkozó rendelkezése törvénysértő, ezért az említett rendelkezéseket hatályon kívül helyezve, mindhárom fiatalkorú terheltet a közúti járművezetéstől tiltotta el 1-1 évi időtartamra, míg annak számítása vonatkozásában az általuk előzetes letartóztatásban eltöltött időt kirekesztette. (B. törv. IV. 1193/1986. sz.).
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére