BK BH 1987/228
BK BH 87/07/228
1987.07.01.
A vasúti közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége nem valósul meg olyan esetben, ha a vasúti közlekedés szabályainak megszegésével bekövetkezett baleset hatókörében közvetlen veszélynek kitett személy nincs; ha azonban ennek folytán a vasúti berendezésnek olyan súlyos rongálódása következett be, amely a vasúti forgalmat jelentős mértékben megzavarja: a közérdekű üzem működése különösen nagy vagyoni hátrányt okozó gondatlan megzavarásának vétsége valósul meg [Btk. 260. § (3) bek. 2. tétel, 185. § (3) bek.].
A kerületi bíróság a jogerős ítéletével az I. r. és a II. r. terheltet vasúti közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége és különösen nagy kárt okozó, gondatlanságból elkövetett rongálás vétsége miatt halmazati büntetésül javító-nevelő munkára ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A vádbeli napon éjjel a MÁV pályaudvaron az I. r. terhelt, mint térfelvigyázó, a II. r. terhelt pedig mint tolatásvezető teljesített szolgálatot.
Ez utóbbi terheltnek egy javításra szoruló kocsikból álló szerelvényt kellett másik vágányra tolatni. A vágány-utat érintő másik tolatás miatt a szerelvényt a 37. számú váltótól 25 méterre – a biztonsági határnál – kellett, volna megállítani, de ő csupán késedelmesen, a váltótól 5-10 méterre adott erre utasítást a mozdonyvezetőnek. Ennek következtében a szerelvény egyik kocsija úgy állt meg, hogy az első és a hátsó forgóváza közé került a váltó.
Az I. r. terhelt anélkül, hogy a továbbhaladás és a váltóállítás akadálytalanságáról kellően meggyőződött volna, utasítást adott a tolatás folytatására, és egyidejűleg átállította a 37. számú váltót.
Az aláváltás következtében a szerelvény élen haladó két kocsija kisiklott, kidöntve a felsővezeték-tartó oszlopot és leszakítva a keresztező vezetéket. A két kocsi, a vasúti pálya és berendezések megrongálódása folytán mintegy 4 300 000 forint kár keletkezett a társadalmi tulajdonban. Személyi sérülés nem történt.
A baleset azért következett be, mert a terheltek megszegték a Forgalmi Utasítás, illetve az Állomási Végrehajtási Utasítás egyes rendelkezéseit.
Az ítélet ellen téves jogi minősítés miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A Btk. 185. §-a szerinti veszélyeztetési bűncselekményt az valósítja meg, aki a vasúti, légi vagy vízi közlekedés szabályait megszegi, és ezzel veszélyezteti más vagy mások életét, testi épségét. A veszélyhelyzet bekövetkezése tehát törvényi tényállási elem.
A megállapított tényállás szerint a balesettel érintett szerelvényen, illetve térségben a II. r. terhelten kívül csupán a mozdonyvezető tartózkodott, de ő is több mint 400 méterrel távolabb a mozdonyon, teljes biztonságban, a II. r. terhelt pedig a meginduláskor leszállt az első kocsiról, veszélyhelyzetbe ő sem került.
Ezért egyik terhelt sem veszélyeztette cselekményével „más vagy mások életét, testi épségét”, törvényi tényállási elem hiányában tehát nem valósították meg a terhükre megállapított bűncselekményt.
A terheltek cselekménye helyesen a Btk. 260. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés 2. tétele szerint minősülő közérdekű üzem működése különösen nagy vagyoni hátrányt okozó gondatlan megzavarása vétségének minősül.
A bíróság által elfogadott vasútforgalmi szakértői vélemény szerint a balesettel összefüggésben jelentős forgalmi zavar keletkezett a vasút – mint közérdekű üzem – működésében, továbbá különösen nagy vagyoni hátrány is bekövetkezett a terheltek gondatlan magatartása folytán.
A kifejtetteknek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság megállapítatta, hogy a jogerős határozat a terheltek cselekményét minősítő részében törvénysértő, e rendelkezéseket hatályon kívül helyezte, és a terheltek cselekményét a fentieknek megfelelően minősítette. (B. törv. IV. 443/1986. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás