• Tartalom

BK BH 1987/234

BK BH 87/07/234

1987.07.01.
Társtettesként elkövetett rablásként minősül, ha az egyik elkövető fenyegető magatartásával biztosítja, hogy a társa a sértett ruházatában levő értékeket elvegye [Btk. 321. § (1) bek., 316. § (1) bek.].
A kerületi bíróság az I. r. és a II. r. terhelteket bűnösnek mondta ki kisebb értékre elkövetett lopás vétségében, amelyet az I. r. tettesként, a II. r. bűnsegédként követett el, ezért az I. r. terheltet, mint többszörös visszaesőt 1 év 6 hónapi börtönben letöltendő szabadságvesztésre, valamint 2 évre a közügyektől eltiltásra; a II. r. terheltet pedig mint többszörös visszaesőt 1 év 2 hónapi börtönben letöltendő szabadságvesztésre és 2 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
Az I. r. terhelt érettségizett, aki segédmunkásként dolgozott. Elvált, három kiskorú gyermeke van, akiket szülei, illetve anyósa nevelnek. Háromszor volt büntetve, lopás, üzletszerű kéjelgés és hamis vád vétsége miatt.
A II. r. terhelt ugyancsak többszörös visszaeső, akit vagyon elleni bűncselekmények miatt 6 esetben ítéltek el.
A vádbeli napon az I. r. terhelt megismerkedett az utcán a sértettel, akit a lakására hívott azzal, hogy 500 forintért közösül vele. Útközben az eszpresszóban röviditalt fogyasztottak, eközben az I. r. terhelt meggyőződött arról, hogy a sértettnél jelentősebb összegű pénz van.
A sértett a lakásba érve vetkőzni kezdett, és a zakóját egy szék karfájára tette, amit az I. r. terhelt a többi ruhaneművel együtt kivitt a konyhába. Ezután érkezett meg a II. r. terhelt, aki a sértettet hiányos öltözékben találva, felelősségre vonta ott tartózkodása miatt.
Az I. r. terhelt ezalatt megkezdte a sértett ruházatában levő pénz és egyéb értékek elvételét. Ezt a sértett észrevette, és ki akart menni a konyhába értékei megvédése céljából. A II. r. terhelt azonban útját állta, kitárt karokkal a szobaajtóba állt, kezeivel megfogta az ajtófélfát, és kijelentette: „Sorompó”.
Ezek után a sértett végignézte értékei elvételét, majd hiányos öltözékben a rendőrségre ment, és feljelentést tett.
A terheltek eltulajdonították a sértett készpénzét, bőrkesztyűjét és karóráját.
A másodfokú bíróság a kerületi bíróság ítéletét a cselekmény jogi minősítésére vonatkozó részében megváltoztatta: a terheltek cselekményét társtettesként elkövetett rablás bűntettének minősítette, de a súlyosítási tilalom folytán az elsőfokú ítélet büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezését nem érintette.
Az eljárt bíróságoknak a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezése miatt a terheltek terhére emelt törvényességi óvás alapos.
A másodfokú bíróság törvényesen minősítette a terheltek cselekményét rablás bűntettének. A II. r. terhelt a sértett útját – karjának kitárásával és az ajtófélfa megfogásával – elállta, és ezáltal a sértettet védekezésre képtelen állapotba helyezte, mert az ellenállást fizikai okból nem tudta kifejteni. Az ítélkezési gyakorlat szerint ugyanis a védekezésre képtelen állapotba helyezés – mint a rablás elkövetésének elkövetési magatartása – akkor állapítható meg, ha az erőszak vagy a fenyegetés hatása alatt a sértett az ellenállást fizikai okból képtelen kifejteni (pl. az ajtót rázárták, az útját elállták). Ekként a másodfokú bíróság által alkalmazott minősítés törvényes (BH 1984/4 sz. – 145. sorsz.).
A rablás bűntettének törvényi büntetési tételére és arra is figyelemmel, hogy mindkét terhelt többszörös visszaeső, velük szemben a Btk. 98. §-a és a Btk. 97. §-a (3) bekezdésének c) pontja értelmében, a törvényben megállapított büntetési tétel 3 évtől 12 évig terjedő szabadságvesztés, ezért a kerületi bíróság által kiszabott szabadságvesztés mértéke mindkét terhelt esetében törvénysértő.
A többszörös és különös visszaeső terheltekkel szemben – akik mindketten korábbi büntetésükből szabadulva rövid időn belül követték el cselekményüket – különös méltánylást érdemlő körülmény [Btk. 97. § (4) bek.] sem állapítható meg.
A Legfelsőbb Bíróság ezért megállapította, hogy az eljárt bíróságok határozatai mindkét terheltet érintően a büntetést kiszabó részükben törvénysértők. Ezért a Legfelsőbb Bíróság ezeket a rendelkezéseket hatályon kívül helyezte, és a terhelteket fegyházban végrehajtandó 3 évi szabadságvesztésre és ugyanilyen időtartamra közügyektől eltiltásra ítélte. [B. törv. III. 852/1986. szám].
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére