PK BH 1987/239
PK BH 87/07/239
1987.07.01.
I. Nevelési, oktatási intézmények dolgozói is jogosultak – a jogszabályban előírt feltételek mellett – gazdasági munkaközösséget alakítani [28/1981. (IX. 9.) MT sz. r. 20. § (1) bek.]
II. Társasági szerződés ellenjegyzésére adott megbízás alakiságának szempontjai [Ptk. 217. § (1) bek., 218. § (1) bek., 474. § (3) bek., 573. § (2) bek.; Pp 195. és 196. §].
III. Vállalati gazdasági munkaközösséget alakító társasági szerződés ellenjegyzésére megbízás adható a nevelési, oktatási intézmény jogtanácsosán kívül az intézmény felügyeleti szervénél alkalmazásban levő jogtanácsos részére is. [1983. évi 3. sz. tvr. 10. § (2) bek.].
A Zs. Szakközépiskola dolgozói (mérnök tanárai, technikai szakoktatója és anyagbeszerzője) 1985. március 16-án kelt írásbeli társasági szerződésükkel, az iskola igazgatójának hozzájárulásával közös néven vállalati gazdasági munkaközösséget (a továbbiakban: munkaközösség) alakítottak. A társasági szerződés ellenjegyzésére a tagok megbízást adtak dr. H. E-nek, aki a kérelmező felettes szervének az alkalmazásában áll.
A társasági szerződés 3. pontja részletesen meghatározza a munkaközösség (műszaki és számítástechnikai jellegű) tevékenységi körét. A szerződés 20/c. pontja azt a kikötést tartalmazza, hogy azonnali hatályú felmondás esetén a munkaközösség megmaradó tagjai a munkaközösséget változatlan formában folytatják.
A munkaközösség cégbejegyzése iránti kérelmet az elsőfokú bíróság végzésével elutasította. A végzésének indokolása szerint elsődlegesen azért, mert álláspontja szerint költségvetési szervnél vagy intézménynél vállalati gazdasági munkaközösség alakítására nincsen lehetőség. További elutasítási okként hivatkozott arra, hogy az ellenjegyzésre adott megbízás érvénytelen, mert a szerződést ellenjegyző jogtanácsos nem az iskolával állott munkaviszonyban, és a megbízást nem foglalták teljes hitelű magánokiratba.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a kérelmező munkaközösség fellebbezett, kérte annak megváltoztatását, a cég bejegyzésének elrendelését. Arra hivatkozott, hogy a jogszabály kifejezetten megengedi vállalati gazdasági munkaközösség alakítását költségvetési szervek részére is. A társasági szerződés ellenjegyzésére vonatkozóan csatolta a városi tanács vb művelődési osztályának hozzájárulását, amely szerint a művelődési osztály – az iskola kérésével egyetértve – hozzájárul ahhoz, hogy a társasági szerződést a felügyeleti szerv szakvizsgát tett jogtanácsosa ellenjegyezze.
A fellebbezési eljárás során a Legfőbb Ügyészség a Pp 2/A. §-a alapján fellépett. Az ügyészi indítvány megállapítja, hogy a vállalati gazdasági munkaközösség költségvetési szervnél való alakítását jogszabály nem zárja ki. Az ügyészi álláspont szerint azonban a felügyeleti szerv jogtanácsosa nem volt jogosult az ellenjegyzésre, a szerződés 20/c. pontja pedig jogszabályba ütközött.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A gazdasági munkaközösségekről szóló 28/1981. (IX. 9.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R) a gazdálkodó szervezetek és az állami költségvetési szervek (a továbbiakban együtt: vállalat) dolgozói részére egyaránt lehetővé teszi a R. 20. §-ának (1) bekezdése szerinti vállalati gazdasági munkaközösség megalakítását. A jogszabályi rendelkezésekkel összhangban állapítja meg a 7004/1985. (Mü K 22.) MM számú irányelv is: nincs akadálya annak, hogy a nevelési, oktatási intézmény dolgozója a munkaközösségben közreműködjön. Téves tehát az elsőfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy a nevelési, oktatási intézményekben dolgozók gazdasági munkaközösséget nem alakíthatnak.
Téves az elsőfokú bíróságnak az az indoka, hogy a jogtanácsos részére adott megbízás azért nem tekinthető érvényesnek, mert nem foglalták teljes hitelű magánokiratba. A Ptk. 474. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha a megbízás teljesítéséhez szerződéskötésre van szükség, a megbízáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket a jogszabály a megbízás alapján kötendő szerződésre előír. A társasági szerződés alakiságait illetően ezért a Legfelsőbb Bíróság a következőkre mutat rá.
A Ptk. 217. §-ának (1) bekezdése értelmében jogszabály a szerződésekre meghatározott alakot szabhat. Az alakiság megsértésével kötött szerződés – ha jogszabály másként nem rendelkezik – semmis. A R. 2. §-ának (2) bekezdése szerint a munkaközösség létrehozására, szervezetére, gazdálkodására valamint a tagok felelősségére és a munkaközösség megszűnésére a rendeletben foglalt eltérésekkel a polgári jogi társaság szabályait (Ptk. 573-574. §) kell megfelelően alkalmazni. A Ptk-nak az írásbeli szerződés tartalmáról rendelkező 218. §-a (1) bekezdése nem tesz említést arról, hogy az írásbeli szerződésnek milyen alaki kellékekkel kell rendelkeznie. A társasági szerződésekre vonatkozóan azonban a Ptk. 573. §-ának (2) bekezdése azt írja elő – eltérést nem engedő módon –, hogy a társasági szerződést ügyvédi munkaközösség (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. Nem szükséges tehát, hogy a szerződést a Pp 196. §-a szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratba (vagy a Pp 195. §-ában körülírt közokiratba) foglalják. Az említett jogszabályok ugyanis nem az okiratba foglalt valamely szerződésnek érvényességével vannak kapcsolatban, hanem az okiratok bizonyító erejét és ennek kapcsán a bizonyítási teher kérdését szabályozzák. Mivel a megbízást írásba foglalták, és az ellenjegyzendő okiratnál sem volt kötelező két okirati tanú alkalmazása, a megbízást sem lehet érvénytelennek tekinteni azért, mert azt nem teljes hitelű magánokiratba foglalták.
Téves az elsőfokú bíróságnak az az indoka is, hogy csak a munkáltatóval munkaviszonyban vagy tagsági viszonyban álló jogtanácsos jogosult az ellenjegyzésre. A jogszabály ilyen korlátozást nem tartalmaz. Eltekintve attól, hogy a munkáltatóval jogviszonyban nem álló jogtanácsosi munkaközösség részére is adható ilyen tartalmú megbízás [a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. sz. tvr. 10. § (2) bek.], az sem zárható ki, hogy indokolt esetben a felettes szerv jogtanácsosa járjon el. Az iskoláknak, nevelési intézményeknek általában nincsen velük munkaviszonyban álló jogtanácsosa. Indokolatlan hátrányt jelentene az ott dolgozó és munkaközösséget alakítani kívánó alkalmazottak részére, ha a felettes szervük által biztosítani kívánt jogtanácsosi közreműködést sem vehetnék igénybe. Nincsen jogszabályi akadálya annak, hogy a társasági szerződést felettes szervük jogtanácsosa ellenjegyezze. Annak azonban ki kell tűnnie a társasági szerződésből vagy az egyéb okiratokból, hogy jogtanácsosi ellenjegyzés történt. Erre tekintettel az adott esetben a társasági szerződés az ellenjegyzést illetően hiányos volt.
Helytállóan állapította meg a Legfőbb Ügyészség, hogy a társasági szerződés 20/c. pontjának rendelkezése jogszabályba ütközött, mert azonnali hatályú felmondás esetében a társaság továbbfolytatását [Ptk. 574. § (2) bek.] a jogszabály nem engedi meg.
Megállapítható volt tehát, hogy a cégbejegyzési kérelemhez mellékelt szerződés hiányos, illetve az azonnali hatályú felmondással kapcsolatos említett kikötés semmis [Ptk. 200. § (2) bek.]. A Legfelsőbb Bíróság ezért a kérelmezőt a 6/1985. (XI. 6.) IM sz. rendelet (Cr) 22. §-ának (1) bekezdése alapján érvényes szerződés benyújtására hívta fel.
A kérelmező a felhívásnak eleget tett, a társasági szerződést az igazgató hozzájárulásával kiegészítette azzal, hogy a szerződést dr. H. E. a N-i Városi Tanács VB Titkárság osztályvezető-helyettese, jogtanácsos ellenjegyezte, és mellőzte a társasági szerződés 20/c. pontjának azt a kikötését, amely szerint azonnali hatályú felmondás esetén a munkaközösség megmaradó tagjai azt tovább folytatják. Az így kiegészített és módosított szerződés a jogszabályok előírásainak megfelel. A szerződésmódosítást az illetékes szakigazgatási szerv jóváhagyta. A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság végzését a Pp 259. §-a folytán alkalmazandó Pp 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és elrendelte a munkaközösségnek a cégjegyzékbe való bejegyzését. (Cégf. IV. 20 601/1986. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás