GK BH 1987/251
GK BH 87/07/251
1987.07.01.
Az építési, valamint a technológiai szerelési munkáltra külön-külön kötött szerződéseket akkor sem lehet egységesnek tekinteni és a késedelmi kötbért a szerződések összevont vállalkozói díjának alapulvételével kiszabni, ha a szolgáltatások műszaki szempontból egymáshoz kapcsolódnak [7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 19., 42. §, 59. § (1) bek. a) pont, 75.].
A felperes keresetet indított az alperes ellen 237 444 Ft késedelmi kötbér iránt. Előadta, hogy a telephelyén létesítendő hidrofor- és hő-központ építésére két szerződést kötött az alperessel, egyaránt 1983. június 30-i teljesítési határidővel, amely határidőt 1983. szeptember 20-ra módosították. Az egyik szerződés 1 052 566 Ft értékben az építési munkákra, a másik pedig 1 187 151 Ft értékben a technológiai szerelési munkákra vonatkozott. Az alperes a szerződés teljesítésével késlekedett, és a felperes állítása szerint még a keresetlevél beadásakor is késedelemben volt.
Az alperes arra hivatkozott, hogy a munkavégzést jelentős mennyiségű többletmunka, illetőleg pótmunka hátráltatta, ezekre tekintettel, akadályközléssel élt.
Az elsőfokú bíróság szakértői bizonyítást rendelt el, és több szakvéleményt szerzett be. Szakértőül G. G. szakértőt, majd szakértői intézetet, végül pedig K. I. szakértőt rendelte ki.
G. G. szakvéleménye szerint a perbeli szerződések teljesítése során felmerült pótmunka „nem volt több, mint más hasonló jellegű munkáknál”. Az ezzel kapcsolatos többlettevékenység elvégzésére a határidő módosítással meghosszabbított időtartam elegendő volt.
K. I. szakértő különösen az elektromos munkák vizsgálata alapján vizsgálta a perbeli munkák hiányosságait, és az ezek javításával felmerült költségeket, majd bírói felhívásra olyan nyilatkozatot tett, amely szerint a két szerződés szorosan összefügg.
A felperes módosította keresetét, és a két szerződés együttes összege, vagyis 2 667 318 Ft kötbéralap után számítva 251 304 Ft kötbér megítélését kérte, kérte továbbá 147 862 Ft megítélését is, amely a hibás teljesítés folytán keletkezett többletköltségének összege.
Az alperes kifejtette, hogy két különálló szerződés alapján végezte a munkát, ezért a felperesnek külön-külön kellett volna kötbérigényét érvényesítenie, helytelennek tartotta a két szerződés összevont vállalkozói díja alapján a kötbérigény érvényesítését.
Az elsőfokú eljárás folytatólagos tárgyalásán a felperes ismét módosította keresetét, és kérte az alperes kötelezését 250 765 Ft késedelmi kötbér, valamint 137 827 Ft és ezen összeg késedelmi kamata megfizetésére.
Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 250 765 Ft késedelmi kötbért, továbbá 137 827 Ft-ot és ezen összeg után 1984. november 12-től a kifizetés napjáig számított évi 20 %-os késedelmi kamatot. Az ítélet indokolása szerint megállapította a bíróság, hogy a felperes jogszerűen élt szavatossági jogával, amikor az alperes eredménytelen felszólítása után a nem megfelelően végzett munkákat másokkal kijavíttatta, és ezek költségét az alperestől követelte. Az érvényesített késedelmi kötbér tekintetében is elfogadta a bíróság a szakértői véleményt, és megállapította, hogy az alperes vétkes szerződésszegést követett el. Nem volt elfogadható az alperes hivatkozása a pótmunkák elrendelésére vonatkozóan. Az alperest a szerződésszegéséért a 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet 18. §-ának (1) bekezdésében, illetőleg a 19. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint a megfelelően előterjesztett kötbérigény tekintetében marasztalni kellett. Nem fogadta el a bíróság a kötbérre vonatkozó azon alperesi védekezést, amely szerint a felperes nem jogosult a két szerződés ellenértéke után számított kötbérigényt előterjeszteni. A szakvélemények alapján a bíróság megállapította, hogy a létesítmény műszakilag egységet képez, továbbá „hogy a felek akarata is kifejezetten erre irányult szerződésük megkötésénél”.
Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezést nyújtott be, és kérte az ítélet részbeni megváltoztatásával kötbérfizetési kötelezettségét 1 187 151 Ft kötbéralap figyelembevételével megállapítani. Arra hivatkozott, hogy a felek között két különálló szerződés jött létre, és előadta, hogy a technológiai szerelési munkák átadás-átvétele 1983. november 29-én, az építési munkák átadás-átvétele pedig 1984. február 21-én történt. Bár a műszaki összefüggés a két munka között kétségtelenül fennáll, két külön jogviszonyt jelentő szerződés vállalkozói díja azonban álláspontja szerint nem képezhet egységes kötbéralapot.
A fellebbezés alapos.
A felperes már a keresetlevelében is megjelölte azt a két szerződést, amelyek alapján kötbérigényt kívánt érvényesíteni az alperes ellen. Az alperes az elsőfokú eljárás során több ízben is helyesen mutatott rá arra, hogy helytelen a két szerződés-ellenérték összegének összevonása alapján meghatározni a kötbéralapot. Erre ugyanis a kötbér alapját meghatározó rendelkezések, éspedig a 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet 19. §-a, 42. §-a, 59. §-a (1) bekezdésének a) pontja, illetve 75. §-a nem adnak lehetőséget, már csak azért sem, mert a kötbér mértéke is eltérő
Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás keretében beszerzett szakértői vélemények alapján helyesen állapította meg az alperes szerződésszegését az egyik szerződés vonatkozásában, illetőleg hogy az ezzel kapcsolatos kimentésére az alperes nem tudott megfelelő bizonyítékot szolgáltatni. Helytelen volt azonban az elsőfokú bíróságnak azon eljárása, amely szerint a két önálló szerződés megszegésére vonatkozó tényállást külön nem tisztázta, illetőleg az ezzel kapcsolatos bizonyítást az egyes szerződésekre vonatkozóan külön nem folytatta le. Bár a szakértői vélemény nem vitatható abban a kérdésben, hogy a két szerződésben megjelölt munka műszakilag összefügg, az elsőfokú bíróság ebből helytelenül vonta le azt a következtetést, hogy a perbeli szerződések jogi szempontból is egységesen kezelendők.
Az elsőfokú ítéletben a bíróság – az említett szakértői nyilatkozatra való utaláson túlmenően – nem is adott megfelelő indokolást a perbeli szerződések jogi egységesítésére vonatkozóan és arra nézve sem, hogy az alperes a szerződéseket külön-külön mikor teljesítette, min alapul a megállapított kötbérösszeg. Ezzel az eljárás lényeges szabályát sértette meg a bíróság, így a kötbérigény tekintetében hatályon kívül kellett helyezni az elsőfokú ítéletet, és ebben a körben új eljárás lefolytatását, és újabb határozat hozatalát kellett elrendelni. Az új eljárás során a bizonyítás kiegészítésével vizsgálni kell, hogy az egyes szerződések tekintetében külön-külön milyen mértékű késedelem áll fenn, és az adott szerződés vállalkozói díja, illetőleg a késedelem tartama alapján milyen összegű kötbér állapítható meg.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp 252. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján, hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására, és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. V. 30 772/1986. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás