• Tartalom

BK BH 1987/265

BK BH 1987/265

1987.08.01.
A pedagógus foglalkozású, speciális bűnismétlő terhelttel szemben ittas járművezetés vétsége miatt javító-nevelő munka helyett végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés, pénzmellékbüntetés és járművezetéstől eltiltás kiszabása indokolt [Btk. 83. §, 188. § (1) bek.].
A városi bíróság jogerős ítéletével a terheltet ittas járművezetés vétsége miatt 1 évi, 10%-os bércsökkenéssel járó javító-nevelő munkára és a közúti járművezetéstől 2 évi eltiltásra ítélte. Akként rendelkezett, hogy a főbüntetést a terhelt a jelenlegi munkahelyén és munkakörében: a j-i általános iskolában tanítóként köteles letölteni.
A megállapított tényállás lényege a következő.
Az ittas járművezetés vétsége miatt 1981-ben 5000 forint pénzbüntetésre és 1 évi járművezetéstől eltiltásra ítélt terhelt a vádbeli napon este közepes-súlyos alkoholos befolyásoltság állapotában (2,23-2,56 ezrelék) vezette személygépkocsiját a város belterületén. Ittasságával összefüggő figyelmetlensége folytán nekiütközött az előtte, vele azonos irányban közlekedő kivilágítatlan lovaskocsinak. A sértett - a lovaskocsi hajtója - a járműről leesett, és 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett.
A városi bíróság ítélete ellen a főbüntetést kiszabó rendelkezés miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A szóban levő bűncselekményre a Btk. 49. §-ában szabályozott javító-nevelő munka alkalmazásának elvi akadálya nincs, a bíróságnak azonban minden esetben vizsgálnia kell, hogy az adott elkövetővel szemben a konkrét körülményeket alapul véve a büntetés nem alkalmas-e a büntetés céljának elérésére.
Az adott ügy terheltje pedagógus, akinek munkaköréhez tartozik a nevelésére bízott iskolai tanulók oktatása, személyiségük helyes irányú formálása. Közismert, hogy a pedagógus nevelő munkája ennél jóval szélesebb körben, a tanulók családján keresztül a lakóközösségek életében is érzékelhető, miként megnyilvánul az egyéb közéleti funkcióinak teljesítése során is.
A javító-nevelő munka végrehajtása során az eredményesség alapfeltétele, hogy a közösség nevelő hatása érvényesüljön az elítélt irányában. A pedagógus terhelt esetében mindig körültekintő vizsgálatot igényel, van-e ilyen nevelő hatás kiváltására alkalmas közösség. A városi bíróság éppen ezt mulasztotta el, s így azt sem értékelhette, hogy az adott munkakört, illetve beosztást ellátó terhelt esetében a javító-nevelő munka kiszabásának helye lehet-e.
A terhelt munkahelyi környezetében nem volt olyan méretű és szervezettségű közösség, amely a fentiekben írt büntetési célt megfelelően biztosította volna. A speciális bűnismétlő terhelttel szemben – a helyes tartamban meghatározott közúti járművezetéstől eltiltással együtt - kiszabott javító-nevelő munka –, mint a szabadságvesztésnél enyhébb főbüntetési nem egyébként sem alkalmas a büntetés céljának elérésére. A korábbi pénzbüntetés ugyanis a terheltnél nem érte el a kellő visszatartó, nevelő hatást, amit meggyőzően jelez, hogy ismételten, jelentős alkoholos befolyásoltság állapotában vezette gépkocsiját, s ennek során személyi sérüléssel járó balesetet is okozott. A munkahelyi véleményből kitűnően mértéktelen italozása, pedagógushoz méltatlan magatartása miatt számos kifogás merült fel vele szemben, olyannyira, hogy öt alkalommal részesítették fegyelmi büntetésben.
Ilyen körülmények között viszont - ha ezúttal tényleges szabadságelvonással még nem is járó, de - mindenképpen hatékonyabb büntetés: szabadságvesztés alkalmazására van szükség.
A kifejtetteknek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a városi bíróság ítéletének a főbüntetést kiszabó rendelkezése törvénysértő, ezért a határozat e részében hatályon kívül helyezte, és a terheltet 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását kiskorú gyermekes családos állapotára, valamint a sértett közreható magatartására figyelemmel - 1 évi próbaidőre felfüggesztette.
Ugyanakkor a helyes tartamban kiszabott járművezetéstől eltiltás mellékbüntetésen felül a megfelelő jövedelemmel rendelkező terhelttel szemben a hatásosabb visszatartás érdekében a Btk. 64. §-a (1) bekezdésének b) pontban foglaltak szerint 3000 forint pénzmellékbüntetést is alkalmazott. (B. törv. IV. 758/1986. szám.).
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére