• Tartalom

BK BH 1987/268

BK BH 1987/268

1987.08.01.
Törvénysértően enyhe büntetések kiszabása halált okozó testi sértést, rablást és súlyos testi sértést elkövető vádlottakkal szemben [Btk. 170. § (2) bek., és (5) bek. 2. ford., 321. § (3) bek. c) pont].
A megyei bíróság az I. r. vádlottat társtettesként elkövetett halált okozó testi sértés bűntette, társtettesként és csoportosan elkövetett rablás bűntette és társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntette miatt 5 év 6 hónapi szabadságvesztésre és 4 évre a közügyektől eltiltásra;
a II. r. vádlotatt társtettesként elkövetett halált okozó testi sértés bűntette és társtettesként elkövetett súlyos testi sértés bűntette miatt 3 év 6 hónapi szabadságvesztésre és 3 évre a közügyektől eltiltásra;
a IV. r. vádlottat rablás bűntette és 2 rb – részben társtettesként, részben bűnsegédként elkövetett – súlyos testi sértés bűntette miatt 2 év 6 hónapi szabadságvesztésre és 3 évre a közügyektől eltiltásra;
az V. r. vádlottat pedig társtettesként és csoportosan elkövetett rablás bűntette és társtettesként elkövetett súlyos testi sértés büntette miatt 3 év 4 hónapi szabadságvesztésre és 4 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.
A megyei bíróság által megállapított tényállás lényege a következő.
1. A késő esti órákban a hazafelé tartó N. J. sértettet mintegy hattagú - fiatalokból álló társaság - megtámadta. A támadók között volt az I. r. és az V. r. vádlott is. A sértettet előbb az I. r. vádlott ütötte meg, majd a többiek is bántalmazták, és 1700 forint készpénzét elvették. N. J. sértett többek között 8 napon túl gyógyuló orrcsonttörést is szenvedett.
2. Az esti órákban a hazafelé tartó ittas D. J. sértettet a IV. r. vádlott leütötte és 500 forintját elvette.
3. Az esti órákban az I. r., a II. r., a IV. r. és a VI. r. vádlottak, valamint női hozzátartozóik különböző ütlegekkel felfegyverkezve megtámadták a hazafelé tartó V. J. és H. Gy. sértetteket. Az I. r. vádlott V. J-t támadta, a többiek pedig H. Gy-t, aki a közeli kerítésből kitört léccel védekezett, amíg az eszköz el nem tört. A VI. r. vádlott egyik ütése H. Gy. arcát találta el, ez a sérülés erősen vérzett. H. Gy. a helyszínről elmenekült, V. J. pedig magára maradt. Az I. r. vádlott ökölütésétől V. J. sértett a földre került, s ekkor az ellene forduló II. r. vádlott egy bottal kétszer fejbe sújtotta a sértettet, miközben többen is azt kiáltozták: „Üsd agyon, üsd agyon”. A magatehetetlen sértettbe az I. r. és a II. r. vádlottak bele is rúgtak, majd valamennyien otthagyták.
V. J. sértett koponyatörést, agyzúzódást, az arcüreg elülső falának törését és még néhány kisebb sérülést szenvedett. A sérülések következtében fellépett agyvelőgyulladás keringési elégtelenség útján V. J. sértett halálához vezetett.
H. Gy. sértett darabos orrcsonttörést, valamint a szem, a homlok és az ajak tájékán sérülést szenvedett. Az orrcsonttörés folytán a sérülése 8 napon túl gyógyult.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a megyei bíróság a vádlottak cselekményeit az anyagi büntetőjogi szabályok rendelkezésének megfelelően minősítette.
A büntetést növelő és csökkentő tényezőket a megyei bíróság helyesen ismerte fel, de nyomatékukat nem megfelelően értékelte, s ennek következtében enyhe büntetés kiszabására került sor.
A vádlottak cselekménye az élet és testi épségen, valamint a vagyoni érdeken túl a helyi környezetben a közrendet és a közbiztonságot is súlyosan veszélyeztette. Az 1. és a 3. alatti tényállások szerinti esetekben a cselekmények végrehajtása társtettesként és csoportosan történt, ami e cselekmények társadalomra veszélyességét nagymértékben növeli. Az 1. és a 2. pont alatti cselekmények kifejezetten útonálló jellegűek, a 3. pont alatti igen durva bántalmazás pedig élet kioltásához vezetett.
Az erőszakos cselekmények országos és helyi elszaporodottságára tekintettel az alkalmazott büntetések nem arányosak, hiszen az I. r., a IV. r. vádlott esetében alig haladja meg a törvényi büntetési tétel alsó határát, míg az V. r. vádlott esetében azt el sem éri, jóllehet az utóbbinál az enyhítő rendelkezés alkalmazására alap nem volt. A II. r. vádlott pedig a legsúlyosabb eredmény létrehozásában vállalt a társainál jóval aktívabb szerepet, ami azonban a büntetésének mértékében nem fejeződik ki megfelelően.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság - a terhükre súlyosításra irányuló fellebbezés folytán - a megyei bíróság ítéletét a büntetést kiszabó részben megváltoztatta, az I. r. vádlott szabadságvesztés büntetésének mértékét 7 évre, a közügyektől eltiltás tartamát 6 évre; a II. r. vádlott szabadságvesztés büntetését 4 év 6 hónapra, a közügyektől eltiltást 4 évre; a IV. r. vádlott szabadságvesztés büntetésének mértékét 3 év 6 hónapra; az V. r. vádlott szabadságvesztés büntetésének tartamát 5 évre, a közügyektől eltiltás mértékét pedig 5 évre súlyosította. (Legf. Bír. Bf. II. 1259/1986. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére