BK BH 1987/296
BK BH 1987/296
1987.08.01.
A járművezetés tiltott átengedése szempontjából önmagában a járművezetői engedély hiánya nem elegendő a járművezetésre alkalmatlanság megállapításához [Btk. 189. § (1) bek.].
A katonai bíróság az őrmester I. r. terheltet járművezetés halált okozó tiltott átengedésének bűntette miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre és járművezetéstől eltiltásra ítélte.
Az ítéletben rögzített tényállás szerint az őrmester I. r. terhelt megállapodott a fk. II. r. terhelttel, hogy az utóbbi anyjának tulajdonát képező gépkocsival a szomszédos városba mennek szórakozni. A gépkocsit az őrmester I. r. terhelt vezette, miután társának nem volt járművezetői engedélye. A szórakozás befejeztével az éjszakai órákban értek vissza lakóhelyükre az őrmester I. r. terhelt által vezetett gépkocsival, amelyben utasként foglalt helyet további négy polgári személy is. Az őrmester I. r. terhelt a személygépkocsit terhelttársa lakóházától kb. 50 méterre állította le, majd abból ő és menyasszonya kiszálltak, az indítókulcsot pedig átadta a fk. II. r. terheltnek azzal, hogy a járművet zárja le, vagy álljon be vele a házuk udvarába. Ezt követően ők eltávoztak.
A fiatalkorú II. r. terhelt viszont megbeszélte a két visszamaradó személlyel, hogy tovább utaznak, és most már ő vezette a gépkocsit a kb. 3 km-re levő másik község határáig, ahol visszafordult, és kb. 100 km/óra sebességgel haladt be lakóhelyük belterületére. A túlzott sebesség és a vezetési gyakorlat hiánya miatt azonban egy jobbra ívelő útkanyarban a fk. II. r. terhelt elvesztette uralmát a jármű felett, az kisodródott az útról, és a tetejére borulva állt meg. A baleset során az egyik utas olyan súlyosan megsérült, hogy a kórházba szállítást követően meghalt, a többiek nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek.
Az ítélet perorvoslat hiányában elsőfokon jogerőre emelkedett.
A jogerős ítélet ellen az I. r. terhelt tekintetében megalapozatlanság miatt emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta.
A katonai bíróság által megállapított tények ugyanis nem elégségesek oly következtetés levonására, mely szerint az őrmester I. r. terhelt megvalósította a vád tárgyává tett bűncselekményt.
A Btk. 189. §-ának (1) bekezdésében írtak szerint a járművezetés tiltott átengedését az valósítja meg, aki – egyebek között – közúton gépi meghajtású jármű vezetését szeszes italtól befolyásolt állapotban levő vagy a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek engedi át. Arra nézve viszont nem merült fel adat, hogy a fk. II. r. terhelt szeszes italtól befolyásolt állapotban lett volna, ugyanakkor - amint a Legfelsőbb Bíróság már több esetben rámutatott - a jármű vezetésére alkalmatlanság nem azonos a jogosulatlansággal, tehát az adott típusú jármű vezetésére feljogosító engedély hiányával. Az alkalmatlanság e törvényi fogalmába a bírói gyakorlat szerint az egészségügyi alkalmatlanságon túl a jármű vezetésében való járatlanság is bele tartozik ugyan, de önmagában a vezetői engedély hiányából a vezetésben való járatlanság nem lehet következtetni. Gyakori tapasztalat ugyanis, hogy valaki a vezetői engedélyét elveszti, vagy azt nem egészségi okból bevonják tőle, ami nem érinti a járművezetésben való jártasságát. Az is igen gyakori, hogy valaki anélkül szerez jártasságot a vezetésben, hogy a vezetői engedélyt számára már kiadták volna.
A Btk. 189. §-ában írt bűncselekmény tekintetében a bűnösség megállapításának tehát előfeltétele annak tisztázása, hogy az a személy, akinek a járművezetést átengedték, az adott típusú jármű vezetésében ténylegesen járatlan volt-e, s erről a vezetést átengedték mennyiben volt tudomása.
Az ügy irataiban adatok vannak arra, hogy a fk. II. r. terhelt az érintett személygépkocsit már többször vezette, a vezetésében jártasságára azonban az eljárt bíróság nem folytatott le bizonyítást. Az ítélet ugyanakkor tényként rögzíti, hogy a baleset okozása a fk. II. r. terhelt járatlanságával - gyakorlatlanságával - függött össze. Ez a megállapítás is megalapozatlan, mert szakértő bevonásának hiányában nem nyert tisztázást az sem, hogy a balesetet gyakorlatlanság vagy a túlzott sebesség okozta-e, ami önmagában ugyancsak nem bizonyíthatja a járatlanságot, mert eseti könnyelműségre is visszavezethető.
E körülményeknek ugyanakkor meghatározó jelentősége van, ha ugyanis a fk. II. r. terhelt csupán a járművezetésre feljogosító engedéllyel nem rendelkezett, de a vezetésre egyébként nem volt alkalmatlan, az őrmester I. r. terhelt magatartása - megfelelő esetben - csak a szabálysértésekről szóló, módosított 17/1968. (IV. 14.) Korm. sz. rendelet 43. §-ában írt szabálysértés megállapítására lehet alkalmas.
Mindezeken túl azonban az eljárt bíróság azt sem tisztázta megfelelően, hogy az őrmester I. r. terhelt ténylegesen átengedte-e a vezetést társának. Nem vizsgálta ugyanis, hogy kitől és hol vette át a járművet, annak indítókulcsát, forgalmi engedélyét, továbbá kinek és hol volt azt köteles visszaadni. Az sincs felderítve ténylegesen, hol állt meg a járművel az I. r. terhelt, amikor a járművet társának átadta. E vonatkozásban ugyanis a terheltek és a tanúk vallomása eltérő, a bíróság pedig a helyszín megtekintése vagy egyéb bizonyítás helyett a házak szélességének elképzelt átlagát számolva rögzítette az 50 m távolságot. Mindemellett az ítélet arról sem ad számot, hogy miből vonta le azt a következtetést, amely szerint az őrmester I. r. terheltnek tudnia kellett: a terhelttársa közúton fog közlekedni a járművel, nem csupán betolat a házuk udvarába.
Ezen körülmények tisztázása nélkül pedig megalapozottan nem lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy az őrmester I. r. terhelt a tilalom ellenére valóban átengedte-e a vezetést a terhelttársának.
A Legfelsőbb Bíróság mindezekre figyelemmel a megalapozatlanságot megállapítva, a törvényességi óvás alapján a jogerős ítélet az őrmester I. r. terhelt tekintetében hatályon kívül helyezte, és az ügyet új eljárásra a korábban eljárt katonai bírósághoz küldte vissza (Kat. törv. I. 514/1986.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás