KK BH 1987/30
KK BH 87/01/30
1987.01.01.
Visszaeső sorkatona büntetésének fegyelmező zászlóaljban történő végrehajtása [Btk. 127. § (1) bek.].
A katonai bíróság a honvéd vádlottat elöljáró elleni erőszak bűntette és szolgálati közeg elleni erőszak bűntette miatt, mint visszaesőt 9 hónapi – börtön fokozatú fegyelmező zászlóaljba végrehajtandó – szabadságvesztésre ítélte.
A tényállás szerint a vádlott a laktanyán kívüli munkahelyén – tiltó rendelkezés ellenére – szeszes italt fogyasztott. Miután a laktanyába visszatért, rövid időn belül azt engedély nélkül elhagyta, majd a városban nagyobb mennyiségű bort vásárolt, amit a szabályok megsértésével magával vitt a laktanyába. A borból mintegy 8 dl-t elfogyasztott, a többit pedig a katonatársai itták meg. A leittasodott vádlott ruhástól az ágyra feküdt, majd 22 óra tájban kiment a mellékhelyiségbe, amikor pedig a hálókörletbe visszatért, katonatársai ágyait felborogatta. Ezért a rajparancsnoka figyelmeztette, s tudomására hozta, ha cselekményével nem hagy fel, az esetet jelenti az egységügyeletes tisztnek. A vádlott e miatt rajparancsnokára támadt, pizsamájánál fogva rángatta, ami elszakadt, majd egy esetben arcul ütötte. Ezután a folyosóra ment, és az ott tartózkodó alegységügyeletes-helyettest is arcul ütötte.
A Legfelsőbb Bíróság nem fogadta el a katonai ügyész fellebbezésében kifejtett azt az érvelést, hogy a vádlott a hátralevő szolgálati idejére is tekintettel a szolgálatban, a továbbiakban nem tartható meg, ezért a szabadságvesztés nem hajtható végre fegyelmező zászlóaljban.
A Legfelsőbb Bíróság már több határozatban rámutatott: alapvető katonai érdek, hogy az arra alkalmas elkövetők a sorkatonai szolgálati kötelezettségüknek lehetőleg teljes egészében tegyenek eleget. Bűncselekmény elkövetése nem eredményezheti, hogy bárki is kellő indok nélkül mentesüljön a katonai szolgálat vagy annak egy része alól. E cél azzal az ítéleti rendelkezéssel is szolgálható, aminek folytán a bűncselekményt elkövető katonák szolgálatukat a velük szemben a Btk. 127. §-ának keretei között kiszabott szabadságvesztés letöltése után is teljesítik, ha a szabadságvesztés az általános szabályok értelmében egyébként börtönben vagy fogházban kerülne végrehajtásra. Jelen esetben pedig a fegyelmező zászlóaljban történő végrehajtásnak sem a szabadságvesztés mértéke, sem pedig végrehajtási fokozata nem képezi akadályát.
Kétségtelen, a szolgálatban meghagyásnál jelentősége van annak is, hogy az elkövető katonai szolgálati idejéből az ítélet meghozatalakor még mennyi van hátra, ha pedig az elkövető előzetes letartóztatásban van, hogy a fogva tartása elrendeléséig mennyiben teljesítette már szolgálati kötelezettségét. Jelen esetben a vádlottnak még három hónapi szolgálati kötelezettsége állt fenn, amikor előzetes letartóztatásba helyezték, tehát 18 hónapi szolgálati idejének jelentős részét még nem teljesítette. Erre tekintettel pedig a szolgálati idő hátralevő mértéke sem képezi akadályát a szabadságvesztés katonai büntetés-végrehajtási intézetben történő végrehajtásának. Épp így nem lehet akadálya annak a kifejtettekre tekintettel az sem, hogy a vádlott visszaeső, miután a sorkatonai szolgálatának megkezdése előtt erőszakos jellegű, szándékos bűncselekmény miatt egy ízben már végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték.
Az elsőfokú bíróság helyesen rendelkezett tehát akként, hogy a szabadságvesztést börtön fokozatú fegyelmező zászlóaljban kell végrehajtani. Így a Legfelsőbb Bíróság a katonai bíróság ítéletét e tekintetben is helybenhagyta. (Legf. Bír. Katf. II. 82/1986.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás