BK BH 1987/305
BK BH 1987/305
1987.09.01.
Az összbüntetési eljárásban is irányadónak kell tekinteni, ha az alapítéletben a bíróság a többszörös visszaesőre a 2 évet meghaladó szabadságvesztés kiszabásakor eggyel enyhébb büntetés-végrehajtási fokozatot (börtön) állapított meg [Btk. 94. §, 45. § (2) bek.; BK 105. sz.].
Az elsőfokú bíróság két külön ítélettel kiszabott 8 hónapi, valamint összbüntetésként 2 év 11 hónap és 16 napi szabadságvesztést foglalt újabb összbüntetésbe oly módon, hogy annak tartamát 2 hónap és 16 nap elengedésével 3 év 5 hónapi szabadságvesztésben állapította meg.
Az elsőfokú bíróság az elengedés mértéke meghatározásakor nem vette kellően figyelembe a BK 105. sz. állásfoglalás I/C/1/b. pontjában foglaltakat. Többszörös összbüntetésbe foglalás esetén ugyanis, ha a korábbi összbüntetési ítélet egyik alapítélete a harmadik alapítélettel quasi halmazati viszonyban áll, abban az esetben a Btk. 93. §-ának (2) bekezdését kell alkalmazni, de e fenti körülményt az elengedés mértéke meghatározásakor figyelembe kell venni.
Az elsőfokú bíróság a rövidebb tartamú büntetés egyharmadát nem engedte el, így az összbüntetés céljai megvalósulásához a büntetések mérséklése nem volt elégséges, ezért a másodfokú bíróság az összbüntetés tartamát megfelelően 3 év 4 hónapra enyhítette.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint a jelen ügyben a bíróságnak nincs lehetősége arra, hogy a büntetés-végrehajtási fokozatot fegyházban határozza meg, ebben a vonatkozásban a fellebbezés nem alapos.
Az összbüntetési eljárásban – a Btk. 94. §-a (1) bekezdésének első mondata értelmében – az a főszabály, hogy a különböző büntetés-végrehajtási fokozatok közül a legszigorúbbat kell meghatározni. Ebből egyben az is következik, hogy azonos fokozatok esetén a szigorúbb fokozat megállapítására – az említett törvényhely következő mondatában foglalt kivételtől eltekintve – nincs lehetőség. A többszörös visszaesőkre vonatkozó kivétel abban áll, hogy amennyiben az összbüntetés mértéke két év vagy azt meghaladó tartamú, a végrehajtási fokozatot – a Btk. 42. §-a (3) bekezdéséből folyóan – ennek figyelembevételével kell meghatározni.
Ez a kivétel kizárólag arra az esetre vonatkozik, amikor az alapítéletekben kiszabott büntetések külön-külön nem, összességükben azonban elérik, vagy meghaladják a két évi szabadságvesztést. Amikor ugyanis bármelyik alapítéletben kiszabott büntetés önmagában is eléri, vagy meghaladja az említett tartamot, a Btk. 42. §-ának (3) bekezdése értelmében már az alapítéletben kell a fegyház felől határozni, s ennélfogva az összbüntetési eljárásban újból a Btk. 94. §-a (1) bekezdésének első mondata lesz az irányadó.
Ha az alapítéletet hozó bíróság a többszörös visszaeső javára két évi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztés esetén a Btk. 45. §-ának (2) bekezdése alapján eggyel enyhébb végrehajtási fokozatot (börtönt) határoz meg, ez az állásfoglalás köti az összbüntetési eljárás bíróságát is, minthogy az ilyen módon meghatározott fokozat a Be 357. §-ában szabályozott különleges eljárás során nem, hanem csak törvényességi óvás eredményeként változtatható meg. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, amikor olyan összbüntetési ítélet az újabb összbüntetési eljárás egyik alapítélete, amelyben a Btk. 94. §-ának (2) bekezdése alapján határozott meg a bíróság eggyel enyhébb végrehajtási fokozatot. Ez a döntés ugyanis éppúgy bírói mérlegelésen alapszik, mint az előző.
A kifejtettek szerint tehát az összbüntetési eljárás bírósága kétszeresen is kötve van az alapítéletben a többszörös visszaesőre kiszabott két évi vagy ezt meghaladó tartamú szabadságvesztésre meghatározott eggyel enyhébb végrehajtási fokozathoz. Nevezetesen azért, mert egyfelől nem alkalmazható a Btk. 94. §-a (1) bekezdésének második mondata, lévén két évi vagy azt meghaladó szabadságvesztés; másfelől az enyhébb végrehajtási fokozatot az alapügy bírósága a Btk. 45. §-ának (2), illetve a 94. §-ának (2) bekezdése alkalmazásával, mérlegelés útján határozta meg.
Ezen a tényen pedig nem változtat az a körülmény, hogy az összbüntetési (újabb összbüntetési) eljárásnak egy olyan másik (vagy több) ítélet is alapjává lesz, amelyik nem határoz meg a mérlegeléssel megállapítottnál súlyosabb végrehajtási fokozatot.
Az adott esetben az összbüntetési eljárás egyik alapja a többszörös visszaeső elítéltre kiszabott olyan, két évet meghaladó tartamú szabadságvesztés volt, amelyre a bíróság a Btk. 94. §-ának (2) bekezdését alkalmazva eggyel enyhébb végrehajtási fokozatot, azaz börtönt határozott meg; a másik alapítélet pedig 8 hónapi szabadságvesztést tartalmaz, amelynek végrehajtási fokozata – a Be 43. §-ának a) pontja folytán – szintén börtön. Ezért az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor az újabb összbüntetés végrehajtási fokozatát is börtön fokozatban határozta meg. (Fővárosi Bíróság 25. Bf. VI. 8780/1986.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás