PK BH 1987/309
PK BH 87/09/309
1987.09.01.
A közös tulajdonnak árverés útján történő megszüntetésénél az értékesítés a közös tulajdonban álló vagyontárgy egészére és nem valamelyik tulajdonostárs tulajdoni hányadára vonatkozik [Ptk. 148. §; Vht 92. §; Vhr 53. § (2) bek.].
A peres felek házastársak voltak. Életközösségüket 1979. decemberében szakították meg, majd házasságukat a bíróság 1980-ban felbontotta. A felek az életközösség alatt szerezték azt a házas-ingatlant, amelyben az életközösség megszakadása óta az alperes lakik, a felperes a szüleihez költözött vissza.
A városi bíróság a felperesnek a közös vagyon megosztása iránt indított perében hozott ítéletével – egyéb rendelkezések mellett – a fenti ingatlannak a „felperes nevén álló 1/2 rész vonatkozásában az ingatlan tulajdonjogának árverési értékesítés útján való megszüntetését” rendelte el. Az árverésre vonatkozó rendelkezések között kimondta azt is, hogy az alperest az árverésen elővásárlási jog illeti meg.
A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatban a Ptk. 148. §-a úgy rendelkezik, hogy a közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani, de a bíróság azokat vagy azok egy részét – ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt – egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába is adhatja. Ha pedig a közös tulajdon másként nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztása jelentős értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdont értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelő arányban felosztani.
Az értékesítés tehát a közös tulajdon tárgyára és nem valamelyik tulajdonostárs tulajdoni hányadára vonatkozik. A bíróságok tehát helytelenül jártak el, mikor az árverési értékesítést csupán a felperes tulajdoni illetőségére nézve rendelték el. A közös tulajdon megszüntetésének ilyen módját a törvény nem ismeri, és ez valójában nem is jelenti a közös tulajdon megszüntetését, illetve azt csak abban az esetben eredményezheti, amennyiben az árverésre bocsátott tulajdoni hányadot a másik tulajdonostárs vásárolja meg.
A Vht 92. §-ában írt eltéréstől eltekintve a közös tulajdon árverés útján történő megszüntetésénél is a Vht rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az ingatlanra bármelyik tulajdonostárs árverezhet. Ezért az alperes elővásárlási jogának kimondása is helytelenül történt. A Ptk. 148. §-ának (3) bekezdése a közös tulajdon tárgyainak az értékesítésével kapcsolatosan valóban kimondja azt, hogy az elővásárlási jog a tulajdonostársat harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti, ez a rendelkezés azonban a dolog természete szerint csak akkor érvényesülhet, ha az értékesítés a tulajdonostársak ügyleti akaratán alapul. A bíróság által bármilyen alapon elrendelt értékesítés esetén a 14/1979. (IX. 17.) IM sz. rendelet 53. §-ának (2) bekezdéséből kitűnő szabály az irányadó, mely szerint az ingatlant az szerzi meg, aki a legmagasabb vételárat ajánlotta.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az óvással érintett körben a megyei bíróság ítéletét a városi bíróság ítéletének ugyanerre a rendelkezésére is kiterjedően a Pp 274. §-ának (3) bekezdése értelmében hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. II. 20 068/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás