PK BH 1987/316
PK BH 87/09/316
1987.09.01.
A lefoglalt bűnjelek megőrzése nem államigazgatási jellegű tevékenység, így az ennek során bekövetkezett károsodások miatt érvényesített igény nem tartozik a megyei bíróság hatáskörébe. Más a helyzet akkor, ha a károsult arra hivatkozik, hogy a lefoglalt dolgok nem voltak tárgyai az eljárásnak, így a lefoglalásra nem volt jogi lehetőség. Ebben az esetben a károkozás kapcsolatba hozható közhatalmi jellegű tevékenységgel, és államigazgatási jogkörben okozott kárnak minősülhet [Pp 22. § (1) bek., 23. § (1) bek. b) pont; Ptk. 339. § (1) bek., 349. § (1) bek.].
A felperes a megyei bíróság előtt benyújtott keresetében kártérítése fizetésére kérte az alperes kötelezését. Előadta, hogy az ellene devizagazdálkodás megsértésének bűntette miatt indult eljárás során az illetékes nyomozó szervek bélyegalbumokat foglaltak le, és ezeket bűnjelként kezelték. A lefoglalás megszűnte után észlelte, hogy a visszaadott bélyegalbumokban elhelyezett bélyegek egy része tönkrement, és így a felperesnek 34 644 forint kára keletkezett.
A megyei bíróság végzésével a keresetlevelet áttenni rendelte a városi bírósághoz. A végzés indokolása szerint a Ptk. 349. §-a, illetve a. Legfelsőbb Bíróság 42. számú PK állásfoglalása értelmében, államigazgatási jogkörben okozott kárnak csak az olyan kár minősül, amelyet az államigazgatási feladatot ellátó szerv alkalmazottja államigazgatási jellegű tevékenységgel, illetve ennek elmulasztásával okoz. A bűnjelek meg őrzéséről való gondoskodás nem jelent államigazgatási tevékenységet, így a felperes kárigénye a Pp 22. §-ának (1) bekezdése, illetve a 29. § (1) bekezdése alapján a hatáskörrel és általános illetékességgel rendelkező városi bíróság elé tartozik.
A végzés ellen a felperes fellebbezett. Fellebbezésében előadta, hogy az alperes jogellenesen járt el akkor, amikor az eljárás során olyan albumokat is lefoglalt, amelyek nyilvánvalóan nem voltak tárgyai a nyomozati eljárásnak. Előadta, hogy kára ezen alperesi magatartásra vezethető vissza.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
Helytállóan utalt az elsőfokú bíróság arra, hogy a megyei bíróság hatáskörébe azok a perek tartoznak, amelyeket az államigazgatási jogkörben eljáró személyek által hivatalos eljárásukban okozott károk megtérítése iránt indítanak [Pp 23. § (1) bekezdés b) pontja]. Államigazgatási jogkörben okozott kárnak tehát csak azt a kárt lehet tekinteni, amelyet az államigazgatási feladatot ellátó szerv alkalmazottja, illetőleg tagja államigazgatási jellegű, tehát a közhatalom gyakorlása során kifejtett szervező-intézkedő tevékenységgel, illetőleg ennek elmulasztásával okoz.
A felperes igénye ezért a fentiek szerint akkor tartozik megyei bírósági hatáskörbe, ha az alperes a közhatalom gyakorlása során kifejtett tevékenységével vagy mulasztásával okozta a felperes kárát.
A felperes a keresetlevelében azt adta elő, hogy az ellene indult büntetőeljárás során bélyegalbumait az alperes lefoglalta, és azokat a lefoglalás során szakszerűtlenül, gondatlanul, meg nem felelő, nyirkos raktárhelyiségben tárolta, s ezért a bélyegek egy része tönkrement.
Helytállóan utalt az elsőfokú bíróság arra, hogy a bűnjelek megőrzéséről való gondoskodás és a bűnjelek tárolása nem államigazgatási feladat, az ezzel kapcsolatosan bekövetkezett károsodásért ezért a kártérítés általános szabályai szerint felelhet az alperes, nem pedig a Ptk. 349. §-ának (1) bekezdésében írt rendelkezéseknek a figyelembevételével.
Az áttételt elrendelő végzés ellen benyújtott fellebbezésében azonban a felperes azt adta elő: az alperes jogellenes tevékenységét abban jelöli meg, hogy a megindított büntetőeljárás során olyan vagyontárgyakat (bélyegalbumot) is lefoglalt bűnjelként, amelynek lefoglalására nem lett volna lehetőség, illetőleg amely vagyontárgyak nyilvánvalóan nem voltak kapcsolatba hozhatók a megindult büntetőeljárással.
A felperesnek ez a fellebbezési előadása az alperes államigazgatási jellegű, intézkedő eljárását, illetőleg ezen intézkedés során megnyilvánuló magatartását jelöli meg kárigényét megalapozó cselekményként. Az alperesnek a bűnjelek lefoglalásával kapcsolatos érdemi intézkedése államigazgatási jellegű, e részben ezért – ha ezzel kapcsolatban mulasztás állapítható meg – a Ptk. 349. §-ában írt rendelkezések kerülhetnek előtérbe.
Az eddigi adatokból ezért nem állapítható meg egyértelműen az, hogy a felperes igényét az alperes milyen sérelmezett magatartására alapítja, s így az a Ptk. 349. §-ának (1) bekezdésében írt államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésére irányuló igény-e vagy pedig a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdésén alapuló kártérítési igény.
Ehhez képest az sem állapítható meg, hogy a Pp 23. §-a (1) bekezdése b) pontjának, vagy pedig a Pp 22. §-ának alkalmazása indokolt-e.
A hatáskör eldöntése érdekében ezért a felperest – aki egyébként személyesen járt el – a Pp 124. §-ában írt előkészítő eljárás során meg kell hallgatni arra vonatkozóan, hogy igényét az alperes milyen magatartására, illetőleg mulasztására alapítja, tájékoztatni kell őt az igényérvényesítés eltérő hatásköri és anyagi jogi szabályairól, s azt követően lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy a megyei bíróságnak van-e hatásköre a peres eljárásra.
Az előadottakra figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú végzést hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a fentiek szerint további eljárás lefolytatására utasította. (Legf. Bír. Pf. III. 20. 978/1986. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás