• Tartalom

GK BH 1987/325

GK BH 87/09/325

1987.09.01.

Ha a termék minőségi átvétele során végzett tételes minőségi vizsgálat nem éri el a szabványban előírt legkisebb mennyiséget, úgy ennek vizsgálati eredménye nem vetíthető (vonatkoztatható) a teljes szállítmányra, hanem csak a ténylegesen megvizsgált tétel minőségének bizonyítására alkalmas [Pp 164. § (1) bek.; MSz 6821-83. sz.]

A felperes 179 711 Ft és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Kereseti kérelmében előadta, hogy az alperessel mezőgazdasági termékértékesítési szerződést kötött az 1984. évre, melyben az alperes 1 millió db friss étkezési tojás szállítására vállalkozott. Az alperes általszállított tojások minősége azonban nem felelt meg a szabványban előírt követelményeknek, ezért felszólította az alperest a minőséghiba miatt árleszállítás címén 179 711 Ft megfizetésére, amitől azonban az alperes elzárkózott.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a szerződés teljesítésének helye a termelő telephelye volt. A felperes a tojásokat mennyiségileg és minőségileg kifogás nélkül az ő telephelyén átvette, elszállította, és a tojások ellenértékét kifizette. A felperes tehát utólag, minden bizonyíték nélkül állítja, hogy a tojások minősége nem volt megfelelő.
A felperes nem vitatta, hogy a tojások átvétele nem felelt meg a szabványban előírt követelményeknek, és azt sem, hogy az átvett tojások ellenértékét kifogás nélkül kifizette. Ezekkel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy az alperessel tartós szerződéses kapcsolatban áll, és hogy a kialakult gyakorlat szerint minőségellenőrzés céljából nem az előírt mennyiséget, hanem annak 50 %-át vizsgálják meg.
Az elsőfokú bíróság az alperest a felperes kereseti kérelme alapján marasztalta. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a felek között szállítási szerződés jött létre, és ennek alapján a felek közötti minőségvitát a 7/1978. (II. 1.) MT számú rendelet előírásai alapján kell elbírálni. Megállapította, hogy a felperes a tojások átvételénél nem a szabvány előírásai szerint járt el, figyelemmel azonban arra, hogy a többéves szerződéses kapcsolat alapján a minőségi átvételnél az a gyakorlat alakult ki, hogy a felperes az előírt darabszámnak csak az 50 %-át vizsgálja meg, elfogadta a felek között kialakult gyakorlat szerinti minőségvizsgálati módszert, amelynek figyelembevételével a felperes a hibás teljesítést bizonyította.
Az ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását vagy marasztalását 2197,65 Ft-ban megállapítani. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a tényállás megállapításánál figyelmen kívül hagyta azt a lényeges körülményt, hogy a felperes elmulasztotta a tojások minőségét a szabvány előírása szerint ellenőrizni. A felperes minőségi kifogásait a szállítójegyeken feltüntette, ezekből az adatokból azonban a minőségi kifogás tényén túl egyéb adat nem állapítható meg. Az MSZ 6821-83 sz. szabvány pedig előírja, hogy 200 kartononként legalább 750 db tojást kellett volna a felperesnek megvizsgálnia ahhoz, hogy a leszállított teljes mennyiség minőségére következtetéseket lehessen levonni. A felperes azonban 1 millió db tojásból csak 1127 db tojás minőségét ellenőrizte, ebből a kis mennyiségből pedig nem lehet levonni azt a következtetést, hogy a szerződés szerinti teljes szállítmány minősége kifogásolható.
A fellebbezés alapos.
A Pp 164. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy az alperes 179 711 Ft értékben minőséghibás tojást szállított. Ezt azonban a felperes még a fellebbezési eljárásban sem tudta bizonyítani. A perbeli ügyben az MSZ 6821-83. sz. szabvány előírja a tojások minőségi ellenőrzésének módszerét, éspedig akként, hogy 200 db karton esetében 10 db kartont és 750 db tojás minőségét kell megvizsgálni, és e vizsgálati eredmény vetíthető a teljes tételre.
Miután a felperes a tojások minőségi átvételénél a szabvány előírásaitól eltérő gyakorlatot folytatott, a vizsgálat eredményét nem lehet vetíteni a leszállított teljes mennyiségre.
A szállítójegyek adatainak tanúsága szerint a felperes összesen 1127 db tojást vizsgált, e mennyiség vonatkozásában árleszállítás címén 2198 Ft megfizetését az alperes vállalta, az ezt meghaladó követelés azonban bizonyítékok hiányában alaptalan.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp 253. §-ának (2) bekezdése alapján részben megváltoztatta, az alperest csak 2198 Ft és kamatai megfizetésére kötelezte, ezt, meghaladóan a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Gf. II. 31 191/1986. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére