• Tartalom

GK BH 1987/326

GK BH 87/09/326

1987.09.01.

Perújításnak helye lehet akkor is, ha az ítélet jogerőre emelkedése után beszerzett szakvélemény alapján feltételezhető, hogy az alapperben elfogadott szakvélemény téves, jóllehet az eljárt bíróságok az érdekelt félnek a szakvéleménnyel érintett kifogását már elbírálták [Pp 260. § (1) bek a) pont].

A perújító alperes az elsőfokú bíróság marasztaló ítélete ellen, melyet a Legfelsőbb Bíróság részben megváltoztatott, perújítási kérelmet terjesztett elő a Pp 260. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján. Perújítási kérelmében előadta, hogy az eljárt bíróságok ítéletüket téves szakértői véleményre alapították. Perújítási kérelméhez mellékelte az általa megbízott agrár-szakmérnök szakvéleményét, mely szerint: „az alperes szerződés-szegésével okozott kár kiszámításánál 1982. évben a teljesár korrigált önköltségnek egyaránt tartalmaznia kell az induló készletet naturáliákban és értékben, mert az a tárgyévi értékesítés szerves részét képezi a folyó évi ráfordításokon kívül. Ha van zárókészlet, úgy ez is értékelést igényel az árbevétel mellett, amennyiben évközben nem lehet elhatárolni a tevékenységet, ez azonban a perbeli esetben nem jelentkezett”. Ezzel szemben az alapperben kirendelt igazságügyi szakértő a felperes baromfi-tenyésztő ágazatának 1982. évi önköltségét a felperes könyvelési bizonylatai alapján állapította meg, és figyelmen kívül hagyta a hízlalási költségek kimutatásánál, illetve a ráhizlalt súlyra eső önköltség megállapításánál a nyitóállomány 427 201 Ft önköltségét. Az alperes által mellékelt szakvélemény szerint az alapperbeli szakvélemény azért is téves, mert az önköltség számításánál az elhullást figyelmen kívül kell hagyni, az nem minősül ráhizlalt súlynak, mert nincs árbevétele, csak az árbevételbe számító költségek adják az önköltség és az árbevétel osztószámát. Ezen szakértői számítás szerint a felperest minden egyes kg értékesített súly esetén 1,72 Ft/kg veszteség érte, ellentétben az alapperben elfogadott szakvélemény megállapításaival. Az alperes szerint a szakértői véleményből megállapítható, hogy a baromfihizlalás veszteséges volt, a felperes kára az alperes szerződésszegésével nem hozható okozati összefüggésbe. Kérte, hogy a bíróság a perújítási kérelemnek adjon helyt, és annak érdemi tárgyalása után a megtámadott ítélet hatályon kívül helyezésével a felperes keresetét a késedelmi kötbért meghaladó részében utasítsa el.
Az elsőfokú bíróság a perújítási kérelmet elutasította. Végzésének indoklása szerint az alperes az alapeljárás során is a perújítási kérelmében írt indokokkal támadta a szakvéleményt, tehát az általa csatolt szakvéleményben felhozott érvek már az alapeljárás során értékelésre kerültek, e bizonyítékot az alapperben eljárt bíróságok elbírálták, ezért a perújítás törvényes feltételei nem állnak fenn.
A végzés ellen az alperes fellebbezett, és annak megváltoztatásával a perújítás érdemi tárgyalására kérte az elsőfokú bíróságot utasítani. Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az általa mellékelt szakértői vélemény szerint az alapperben eljárt szakértő kárszámítása téves, ezért az arra alapított bírói döntés sem helytálló.
A fellebbezés alapos.
Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperes önköltség-számítással kapcsolatos kifogásával a bíróságok az alapperben már foglalkoztak. A Legfelsőbb Bíróság e tekintetben elfogadta azt a szakértői véleményt, mely szerint az év eleji nyitókészlet önköltségét a tárgyév önköltségénél figyelmen kívül kell hagyni. A perújítási kérelmében azonban az alperes nem csupán hivatkozott korábbi álláspontjára, hanem azt megerősítő szakvéleményt is csatolt. E szakértői vélemény, mint a perújítás okaként felhozható bizonyíték az alapperbeli ítélet meghozatalát követően keletkezett, tehát elbírálásra nem került. Új szakértői véleményre alapított perújításnak helye lehet akkor is, ha az alapperben eljárt szakértő a véleményének megalkotásánál tévedett a szakkérdésben való ismereteket illetően. Az alperes által mellékelt szakértői véleményben felhozott szakmai indokok valóságuk esetén alkalmasak lehetnek arra, hogy a bíróság az alperesre kedvezőbb döntést hozzon.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp 259. §-ára figyelemmel a 253. § (2) bekezdés alapján megváltoztatta, a perújítást a Pp 260. §-a (1) bekezdésének a) pontjára figyelemmel megengedte, és az elsőfokú bíróságot a perújítás érdemei tárgyalására utasította.
Az elsőfokú bíróságnak a perújítási kérelem korlátai között az ügyet újra kell tárgyalnia, az alapperben eljárt szakértőt meg kell nyilatkoztatnia az alperes által csatolt szakvéleményre. Amennyiben a véleményeltérést ily módon tisztázni nem lehet, újabb szakértőt kell kirendelni az 1982. évi önköltségszámítás helyességének megállapítása végett. Abban az esetben, ha az ellentmondás az újabb szakértő bevezetésével sem oldható fel, a szakvélemények felülvizsgálatát kell elrendelni. (Legf. Bír. Gf. I. 31 053/1986. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére