PK BH 1987/354
PK BH 1987/354
1987.10.01.
A részközgyűlés a szövetkezet belső ügyeiben csak akkor hozhat érvényes határozatot, ha az alapszabály a részközgyűlést önálló döntési jogkörrel felruházta [1971. évi III. tv. 23. §; 1977. évi 12, sz. tvr. 7. § (1) és (2) bek.].
Az alperes 1979-ben tagja lett az Építőmunkás Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezetnek, amely a felperesi szövetkezet jogelődje volt.
A helyi tanács szakigazgatási szerve az alperes szövetkezeti lakását újra elosztásra visszavette, és egyben a C. jelű 14. számú épületben felépülő lakásban vevőként kijelölte.
A helyi tanács a C. 11-14. épületekhez kedvezményes telket biztosított, amelyből egy lakásra eső telekrész tartós használatbavételi díja 10 550 Ft volt. Az alperes a használatbavételi díjat 1980. február 22-én befizette.
A szövetkezet vezetősége a C. 11-13. számú épületek építési telke vonatkozásában megkötötte a tartós használatbavételi szerződést az OTP-vel. A C. 14-15. jelű ingatlanokra nézve a használatbavételi díjat átutalta, a szerződést azonban nem kötötte meg. Az OTP megyei igazgatósága több felszólítás után, amely eredménytelen maradt, 1983. február 9-én visszautalta a használatbavételi díjat a helyi tanácsnak.
A szövetkezet vezetősége ezt követően 1983. május 23-án kötött szerződést az OTP-vel a C. 14. és 15. jelű épületek építési telkére vonatkozóan. Erre az időre azonban a tartós használatbavételi díjat a tanács felemelte, egy építtetőre 63 860 Ft esett. Az alperes a különbözetként jelentkező 50 335 Ft megfizetésétől elzárkózott.
A felperes fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperessel szemben 50 335 Ft megfizetése iránt.
Az alperes a törvényes határidőben ellentmondással élt. Ebben előadta, hogy a vevőkijelölés alapján fizetési kötelezettségének maradéktalanul és határidőben eleget tett. A szövetkezet vezetőségének mulasztása miatt maradt el a tartós használatbavételi szerződés megkötése. Az tehát, hogy a használatbavételi díj összege időközben módosult, kizárólag a szövetkezet mulasztásának az eredménye, így az ekként jelentkező többletkiadás nem hárítható rá át.
Az alperes arra is hivatkozott, hogy a C. 13-15. jelű épületek építtetőinek részközgyűlése 1983. február 2-án és március 25-én úgy határozott, hogy a korábbi kedvezményes használatbavételi díj ellenében kap telket.
Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét. Az ítélet indokolása szerint az 1977. évi 12. számú törvényerejű rendelet 7. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében a részközgyűlés önálló döntési jogkörrel rendelkezik. Az 1983. február 2-án és március 25. napján megtartott részközgyűlés határozata pedig az alperest a korábbi kedvezményes használatbavételi díj megfizetésére jogosította fel.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Fellebbezésében kifejtette, hogy a részközgyűlés működésének alapvető feltétele az, hogy a szövetkezet alapszabálya önálló döntési jogkörrel ruházza fel a részközgyűlést. A szövetkezet szervezeti és működési szabályzata négy részközgyűlési körzetet állapít meg, és ebben nem szerepel a C. 14-15. jelű építőközösség. Ennek folytán a C. 14. jelű lakóépület egyik lakásának tagja tekintetében a februári és a márciusi közgyűlés érvényes határozatot nem hozhatott. A közgyűlés azért sem dönthetett, mert a szövetkezet alapszabálya a részközgyűlést nem ruházta fel önálló döntési jogkörrel.
A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét annak helyes indokai alapján.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A szövetkezetről szóló 1971. évi III. tv. 23. §-ának (1) bekezdése szerint a közgyűlést a szövetkezet szervezeti (területi) egységeiben azonos napirenddel külön-külön lehet megtartani, ha az alapszabály így rendelkezik (részközgyűlés). A (2) bekezdés értelmében a közgyűlési határozatot a részközgyűléseken leadott szavazatok összeszámlálásával kell megállapítani. A szövetkezet alapszabálya a részközgyűléseket – a szervezeti (területi) egység meghatározott belső ügyeiben – önálló döntési jogkörrel ruházhatja fel [(3) bek.].
Az 1977. évi 12. számú tvr. 7. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a részközgyűlés építési ütemként, illetőleg lakóházanként vagy épületcsoportonként (a továbbiakban: területi egység), legalább azonban 12 lakásonként tartható meg.
Az alapszabály a részközgyűlést önálló döntési jogkörrel a területi egység olyan meghatározott belső ügyeiben ruházhatja fel, amelyekben a döntés más területi egységeket nem érint [(2) bek.].
A felperesi szövetkezet alapszabálya a részközgyűléseket nem ruházta fel önálló döntési jogkörrel, ezért az 1983. február 2-án és március 25-én megtartott gyűléseken nem hozhatott a közösség érvényes részközgyűlési határozatot. Ennek folytán törvénysértően állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes keresete a részközgyűlés határozata folytán alaptalan. Jogszabálysértő a másodfokú bíróság ítélete is, mert helybenhagyta a téves elsőfokú ítéletet.
A jogerős ítélet ugyanakkor megalapozatlan is.
Az alperes ellentmondásában arra hivatkozott, hogy a szövetkezet vezetőségének mulasztása miatt nem került sor megfelelő időben a tartós használatbavétellel kapcsolatos szerződés megkötésére. Így a szövetkezet vezetőjének mulasztása miatt kellene magasabb összegű használatbavételi díjat fizetnie. A szövetkezet mulasztása folytán keletkezett többletköltség azonban nem hárítható át rá.
Az alperesnek ez a védekezése – tartalma szerint – kártérítési igény érvényesítésére irányul. Az alperes személyesen járt el, ezért a bíróságnak hivatalból kellett volna tájékoztatnia őt az ellenkérelmében foglalt igény beszámítási kifogás útján történő érvényesíthetőségéről.
A Pp 3. §-ában foglalt tájékoztatási kötelezettség elmulasztása olyan eljárási szabálysértés, amely az ügy érdemét illetően a jogerős ítéletet megalapozatlanná teszi.
Az új eljárásban ezért az alperest ki kell oktatni jogai helyes gyakorlására, és vizsgálni kell a felperes kártérítési felelősségének a fennállását.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az ügyben hozott mindkét fokú ítéletet hatályon kívül helyezte [Pp §-ának (3) bekezdése], és az elsőfokú bíróságot utasította új eljárásra, és új határozat hozatalára. (P. törv. I. 20 061/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás
