PK BH 1987/359
PK BH 1987/359
1987.10.01.
I. A szövetkezetek egyes részlegeinek átalány-elszámolásos rendszerben való üzemeltetése tárgyában kötött munka-megállapodáson, illetőleg munkaszerződésen alapuló, a szövetkezet és tagja, illetőleg alkalmazottja között keletkezett jogvita szövetkezeti tagsági, illetőleg munkaügyi vita, melynek elbírálása a szövetkezeti szervek illetőleg a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik. [26/1981. (IX. 29.) PM-MüM sz. r. 1. és 2. §; 1972. évi IV. tv. 23. § (1) bek., a) pont; Pp 349. § (2) bek.].
II. Átalány-elszámolásos részleg jogi elhatárolása a szerződéses üzemeltetésű üzlettől [26/1981. (IX. 29.) PM-MüM sz. r.; 38/1980. (IX. 30.) MT sz. r. 1. § (2) bek.].
A peres felek 1984. május 21. napján munkaszerződést kötöttek, amely szerint a felperes havi 3600 Ft munkabér fizetése mellett az alperest autószerelőként alkalmazza. A szerződés 6. pontja szerint a munkáltató és a munkavállaló megállapodnak abban, hogy a meghatározott munkát átalány-elszámolásos rendszer keretében végzik, és az elszámolás is ebben a rendszerben történik. Erre vonatkozóan az egy csoportban dolgozók a munkáltatóval külön megállapodást kötnek. 1984. május 22-én került sor annak az „átalány-elszámolásos részleg megállapodás” elnevezésű szerződésnek a megkötésére, amelyben rögzítették, hogy a szövetkezet Budapesten működő, budapesti telephelyű „UNIÓ” ágazata lakossági szolgáltatásként építési szakipari, technológiai-szerelési munkát vállal vállalkozási szerződés keretében különböző megrendelőktől. Az egyes munkák végrehajtására a szövetkezet megállapodást köt az „UNIÓ” ágazat keretében dolgozó részlegekkel 1984. május 22-től 1984. december 31-ig terjedő időszakra, az esetenként és folyamatosan meghatározott munkák átalány-elszámolásos rendszerben való elvégzésére.
A felperes fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmében az alperestől 137 724 Ft megfizetését követelte az átalány-elszámolásos részleg működéséből eredő elszámolási hiány fejében.
A kötelezett ellentmondása folytán perré alakult ügyben az elsőfokú bíróság pert megszüntető végzést hozott. A határozata indokolásában megállapította, hogy az elszámolás a dolgozónak a munkavállalásból eredő kötelessége, ezért az ezzel kapcsolatos vita munkaügyi vitának minősül, amelynek eldöntése a Pp 349. §-ának (2) bekezdése értelmében a szövetkezeti szervek, és a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik. A bíróságnak már a fizetési meghagyás kibocsátásra irányuló kérelmet is el kellett volna utasítania, s minthogy ez nem történt meg, s mivel az áttételhez szükséges adatok nem állnak rendelkezésre, a bíróság a Pp 157. §-ának a) pontja alapján – figyelemmel a Pp 130. §-a (1) bekezdésének b) pontjára – hozta meg határozatát.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, egyben utasította azt az eljárás folytatására és új határozat hozatalára. A végzés indokolása szerint az átalány-elszámolásos rendszerben való üzemelésről szóló megállapodást a 26/1981. (IX. 29.) PM-MüM számú rendelet 2. §-ának (1) bekezdése alapján a felperes csak a vele szövetkezeti tagsági viszonyt vagy munkaviszonyt létesített dolgozóval köthetett. Az ilyen szerződés azonban önálló vállalkozási jellegű megállapodás, amely lényegesen túlmegy a munkaviszony keretein s tartalmi ismérvein, bár ahhoz kapcsolódik. Ez a jogi helyzet hasonló ahhoz, mint amikor a vállalat a dolgozójával szerződéses üzemeltetésre köt szerződést, és a dolgozó munkaviszonyát szünetelteti. A külön megkötött – de a munkaviszony fennállását megkívánó szerződéseket az ítélkezési gyakorlat a munkaügyi vitáktól elkülöníti. Mindezekből következően az adott esetben nem munkaügyi vitáról van szó, tehát a külön szerződésből eredő elszámolási vita nem tartozik a szövetkezeti döntőbizottság hatáskörébe.
A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A szövetkezetek egyes részlegeinek átalány-elszámolásos rendszerben való üzemeltetéséről szóló 26/1981. (IX. 29.) PM-MÜM sz. együttes rendelet 1. §-ának (2) bekezdése szerint az átalány-elszámolásos részleg a szövetkezet önálló egysége, amelyben csak az a tag vagy dolgozó foglalkoztatható, aki erre külön megállapodást köt [2. § (1) bek.]. Ennek a rendelkezésnek a biztosítékaként a dolgozóval kötött munka-megállapodásban, illetve munkaszerződésben az átalány-elszámolásos rendszerben való foglalkoztatást is rögzíteni kell. Amennyiben ez megtörténik, miként a perbeli esetben is, a felek említett megállapodása a munkaviszony alapját képező munkaszerződésnek olyan tartalmi elemévé válik, amellyel kapcsolatban a munkáltató és az alkalmazottja között felmerült jogvitát munkaviszonyból eredő munkaügyi vitának kell tekinteni. Ebből következően a perbeli jogvita elbírálása a munkaügyi szervek hatáskörébe tartozik, így az 1972. évi IV. törvény 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja, valamint a Pp 349. §-ának (2) bekezdése értelmében az elsőfokú bíróság jogszerűen állapította meg hatásköre hiányát.
Téves a másodfokú bíróságnak az egyes kiskereskedelmi és vendéglátóipara üzletek szerződéses üzemeltetésére vonatkozó utalása. A két üzemelési forma között az az alapvető különbség, hogy a módosított 38/1980. (IX. 30.) MT. sz. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése értelmében, a gazdálkodó szervezet a szerződéses üzemeltetésre, az üzlet vezetésére vállalkozó magánszeméllyel a polgári jog szabályai szerint köt szerződést, míg a szövetkezetek egyes részlegeinek átalány-elszámolásos rendszerben való üzemeltetéséről szóló rendelet nem tartalmaz ilyen rendelkezést. A rendelet csak arra ad lehetőséget, hogy a szövetkezet egy vagy több részlegét – a jogszabályban írt keretek között – az általánostól eltérő elszámolási móddal üzemeltesse.
Megalapozatlan annak általános érvényű megfogalmazása is, hogy a munkaviszony fennállását megkívánó, de „külön megkötött” szerződéseket az ítélkezési gyakorlat elkülönítené.
A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság végzését a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, egyben a jogszabályoknak megfelelő határozatot hozva az elsőfokú bíróság végzését – a Pp 253. §-ának (2) bekezdésére is utalással – helybenhagyta. (P. törv. I. 21 064/1986. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás