GK BH 1987/373
GK BH 1987/373
1987.10.01.
A bíróságnak nem kötelessége az egymástól függetlenül tárgyalható pereket egyesíteni [Pp 149. § (2) bek.; GK 3. sz.].
A megbízó 2 800 364 Ft kártérítés és kamata megfizetése iránt keresetet terjesztett elő a megyei bíróságnál megbízottja, a jelen per felperese ellen, mert egy óvoda beruházási munkáinak lebonyolítása során a megbízó hozzájárulása nélkül drágább anyag felhasználásában állapodott meg a kivitelezővel, és emiatt a bíróság a megbízót az előirányzottnál magasabb vállalkozási díj megfizetésére kötelezte a kivitelező javára.
Ebben a perben a megbízott alperes keresetet terjesztett elő a vele jogviszonyban álló kivitelező ellen. Kérte az e kereset alapján indult pernek az ellene előterjesztett kereset folytán indult ügyhöz történő egyesítését, és a felperes által érvényesített követelésnek a kivitelező általi megtéríttetését.
A megyei bíróság az utóbbi, külön számon lajstromozott keresetlevelet az 1986. április 14-én meghozott végzéssel áttette a Fővárosi Bírósághoz. Határozatát a Pp 30. §-ának (1) bekezdésben és a 366. § (1) bekezdésben foglaltakkal indokolta. Hivatkozott a GK 44. sz. állásfoglalással módosított GK 3. sz. állásfoglalásban foglaltakra és arra, hogy az ügyek egyesítése a korábban indult ügy felesleges elhúzódását eredményezné.
E végzés ellen a felperes fellebbezett. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a kivitelező ellen benyújtott keresetét nem egyesítette a megbízó keresete folytán ellene indult kártérítési ügyhöz. Szerinte az ott beszerzett szakértői véleményben foglaltak helyessége a kivitelező közreműködése nélkül nem bírálható el, illetve a kivitelező elleni keresetlevélnek önmagában, a már folyamatban levő pertől elvonatkoztatva nincs értelme, az kizárólag a másik üggyel együttesen bírálható el. Ezért a végzés hatályon kívül helyezését és az eljárás lefolytatásának elrendelését kérte.
A fellebbezés nem alapos.
A GK 3. sz. állásfoglalás I. tétele értelmében – amelyet a GK 44. sz. állásfoglalás nem érint – az eljáró bíróság az eljárás keretében jegyzőkönyvbe mondott vagy védekező iratban előterjesztett ügyet az előtte folyó üggyel „egyesítettként kezelheti”. Ebből következik, hogy az ilyen perek egyesítése a bíróságnak csak lehetősége, de nem kötelezettsége [Pp 149. §-ának (2) bekezdése].
A megbízó által a megbízási szerződés megszegése miatt érvényesített kártérítési igény a bíróság a megbízási szerződésre vonatkozó szabályok szerint bírálja el, a megrendelőnek a vállalkozási szerződés megszegése miatt a vállalkozóval szembeni keresetét pedig az erre vonatkozó rendelkezések alapján. Ezek a perek egymástól függetlenül tárgyalhatók, ezért az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá, hogy az adott körülmények között a felperes által a kivitelező ellen előterjesztett kereset egyesítése az ellene a megbízó által indított ügyhöz nem indokolt. Ehhez képest pedig az áttételt elrendelő végzés a jogszabálynak megfelel.
A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság végzését a Pp 254. §-ának (3) bekezdése alapján helyes indokainál fogva helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 836/1986. sz., Fejér M. Bír. G. 40 065/1986. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás