MK BH 1987/380
MK BH 1987/380
1987.10.01.
Ha az üzemi baleset kizárólag a baleseti sérült előírás-ellenes, szabálytalan munkavégzése miatt következett be, és azzal összefüggésben a munkáltatót vagy valamely megbízottját óvórendszabály-mulasztás nem terheli, a társadalombiztosítási szerv a munkáltatóval szemben nem érvényesíthet megtérítési igényt [1975. évi II. tv. 108. §; Mt. 34. § (2) bek.; 47/1979. (XI. 30.) MT sz. r. 43. §; MK 46. sz.].
Ö. S. hidász szakmunkásként dolgozik a felperes cs-i hidegüzeménél. 1984. október 22. napján 16 óra tájban a cs-i pontonhídnál hajó átengedése céljából kapunyitást végzett. A munkavégzés során a ponton kiengedő kötelét a pontonon levő bakra csavarás helyett szabálytalanul, védőkesztyű használata nélkül a pontonon levő vaslétrához fogta, és onnan próbálta azt szabályozni. A hajó áthaladása után a víz hullámzása következtében a ponton a kötelet megrántotta. Ennek következtében a kötél a bal kezének középső és negyedik ujját a létrához nyomta, azon sérülést okozott.
A sérült a balesettel összefüggésben 1984. október 23-tól 1984. november 17-ig volt keresőképtelen állományban, mely idő alatt 435 forint összegű társadalombiztosítási ellátásban részesült. Az alperes ennek megfizetésére kötelezte a felperest az 1975. évi II. törvény 108. §-a alapján. A fizetési meghagyást azzal indokolta, hogy a felperes megszegte a 47/1979. (XI. 30.) MT számú rendelet 43. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kötelezettségét, és a biztosított balesete emiatt következett be.
A felperes a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezése iránt keresetlevelet nyújtott be. Előadta, hogy az üzemi balesetet a dolgozó kizárólagos magatartása okozta. Az üzemi baleset a munkafolyamat baleseti veszélyeire előzetesen kioktatott és szakképzett sérült eseti ügyetlensége folytán következett be. Az alperes ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy a felperes nem ellenőrizte a rendelkezésére bocsátott védőeszközök használatát, továbbá nem biztosította a ponton kötél biztonságos kikötésének lehetőségét.
A munkaügyi bíróság elutasította a felperes keresetét.
Az ítélet indokolása szerint a felperes ezzel a mulasztásával, hogy Ö. S. munkavégzésének irányítását elmulasztva nem ellenőrizte, hogy a rendelkezésre bocsátott védőkesztyűt használja-e, és a pontonkötelet az előírásoknak megfelelően csavarta-e fel, megszegte a fizetési meghagyásban felhívott munkavédelmi szabályokat. Tekintettel arra, hogy az üzemi baleset és a felperes munkavédelmi szabályszegése között az okozati összefüggés fennáll, ezért a felperes köteles megtéríteni a társadalombiztosítási szolgáltatásokat.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A megyei bíróság jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokai alapján helybenhagyta.
Az eljárt bíróságok ítéletei ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az 1975. évi II. tv. 108. §-a szerint a munkáltató köteles megtéríteni a baleseti ellátást, ha a baleset annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabálynak vagy óvintézkedésnek nem tett eleget.
A jogvita eldöntésénél tehát az a perdöntő, hogy a sérült balesete okozati összefüggésben áll-e a felperes, illetőleg megbízottjának a munkavédelmi rendelkezéseket sértő valamely mulasztásával, ugyanis ez esetben a felperes felelőssége az 1975. évi II. tv. 108. §-a alapján fennáll.
Az igény érvényesítésére viszont nincs lehetőség, ha a balesetelhárító vagy egészségvédő óvórendszabályt vagy óvóintézkedést kizárólag maga a balesetet szenvedő dolgozó mulasztotta el (MK 46. sz. állásfoglalás).
A peradatok szerint a munkafolyamat irányítását L. Gy. hajóvezető végezte, aki tanúkénti kihallgatása során előadta, hogy a baleset bekövetkeztekor a hajót vezette, és amikor észlelte, hogy Ö. S. nem a megszokott módon fogta meg a kötelet, nem a pontonon levő bakra csavarta rá, hanem egy oldaltámasztó vashoz, már nem volt módja arra, hogy figyelmeztesse, mivel a hajófülkében tartózkodott. A hajó a pontonhídtól 30 m távolságban volt, és a gépzúgástól utasításait amúgy sem lehetett volna hallani.
A munkaügyi bíróság az ítéletében utalt a 47/1979- (XI. 30.) MT számú rendelet 43. §-a (1) bekezdésének b) pontjára, amely szerint a gazdálkodó szervezet vezető beosztású dolgozói – hatáskörüknek megfelelően – kötelesek rendszeresen gondoskodni és ellenőrizni, hogy a dolgozók a munkájukkal összefüggő ismereteket elsajátítsák, az előírásokat megtartsák, és a szükséges védőeszközöket használják.
Nem kétséges, hogy a szakképzett, gyakorlott, a baleseti veszélyekre kioktatott sérült lényeges szabályt sértett, amikor a munkafolyamatot nem előírás szerint végezte, és egyben megsértette az Mt. 34. §-ának (2) bekezdésében szabályozott általános kötelezettséget is. Eszerint a dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei teljes kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és gondossággal végezni.
A baleset bekövetkeztekor a munka irányításával megbízott hajóvezető nem tartózkodhatott a sérült közvetlen közelében. Egyébként a 47/1979. (XI. 30.) MT sz. rendelet 43. §-ának (2) bekezdése nem tartalmaz olyan előírást, hogy a munkáltató köteles minden egyes dolgozót állandóan és folyamatosan ellenőrizni. A felhívott jogszabály (2) bekezdése értelmében a munkát közvetlenül irányító vezető műszakonként legalább egy alkalommal köteles meggyőződni arról, hogy a munkafeltételek a munkavédelmi követelményeknek megfelelnek-e. Az adott esetben ez meg is történt. A jogszabály előírásának olyan módon való értelmezése, hogy a munkahelyi vezetőnek folyamatos kötelessége az ellenőrzés, fogalmilag és gyakorlatilag kizárt. Következésképpen életszerűtlen és teljesíthetetlen az az ítéleti elvárás: L. Gy. hajóvezetőnek a baleset bekövetkezésekor is ellenőrizni kellett volna, hogy Ö. S. használja-e a rendelkezésére bocsátott védőkesztyűt, és a kötelet az előírásoknak megfelelően csavarta-e fel.
Mindebből következik, hogy a felperes terhére nem állapítható meg óvórendszabály-mulasztás, a baleset a sérült előírás-ellenes, szabálytalan munkavégzése miatt következett be. A felperes tehát nem felel a baleset miatt követelt társadalombiztosítási ellátásokért. (M. törv. II. 10 342/1986. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás