KK BH 1987/383
KK BH 1987/383
1987.10.01.
Nincs helye külön felmentő rendelkezésnek, ha a dolog elleni erőszak, mint a lopásnál minősítő körülmény a rongálást magában foglalja [Be 214. § (3) bek. a) pont; Btk. 316. § (5) bek. b) pont, 324. §; BK 87. sz.].
A katonai bíróság a honvéd I. r. vádlottat társtettesként, nagyobb értékre dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette, míg testvérét, a polgári egyén II. r. vádlottat társtettesként, nagyobb értékre dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette és hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt – mint többszörös visszaesőt – szabadságvesztésre, továbbá a közügyektől eltiltásra és pénzmellékbüntetésre ítélte.
Ellenben a társtettesként elkövetett rongálás büntette miatt emelt vád alól a vádlottakat felmentette.
A megállapított tényállás lényege szerint: a vádlottak a hajnali órákban az apjuk tulajdonát képező személygépkocsival Budapest belvárosának egyik boltjához mentek, amelynek kirakatát baltával betörték, majd onnan 48 000 forintot meghaladó értékben képmagnót és műsoros kazettát tulajdonítottak el. A kirakatüveg betörésével 5000 forint kárt okoztak. Miután a lopott tárgyakat a gépkocsiba helyezték, azzal a helyszínt elhagyták. Útközben azonban rendőrjárőr igazoltatta őket. Ezalatt a polgári egyén II. r. vádlott a rendőrök elől elfutott. Az őt üldöző és majdnem beérő rendőr előtt leguggolt, aki ezáltal keresztül esett rajta. Eközben megszerezte a rendőr könnygázszóró palackját, és azzal annak szemébe fújt, így sikerült is elmenekülnie.
A vádlottak által megvalósított bűncselekmény jogi értékelése körében az elsőfokú bíróság arra helyesen következtetett, hogy ez esetben a nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettével halmazatban a rongálás bűntettének megállapítására nem kerülhet sor. Tévedett azonban, amikor a rongálás tekintetében külön felmentő rendelkezést hozott.
Amint azt a Legfelsőbb Bíróság a BK 87. számú állásfoglalásában részletesen kifejtette, a lopásnál minősítő körülményként meghatározott dolog elleni erőszak általában kisebb vagy nagyobb állagsérelemmel jár. Erre tekintettel az ily módon létrehozott rongálásnak a lopással halmazatban történő megállapítására általában azért nem kerülhet sor, mert az ugyanazon magatartás kettős értékeléséhez vezetne. Ebből következően a dolog elleni erőszakkal okozott rongálás a lopással csak abban az esetben alkothat halmazatot, ha az így létrejött kár az eltulajdonított értékhez képest rendkívüli aránytalanságot mutat. Ez esetben viszont – éppen a kettős értékelés elkerülése esetében – a lopás nem minősíthető dolog elleni erőszakkal elkövetettként.
Mindezekből következik, hogy ha a lopásnál a dolog elleni erőszak a rongálást, mint minősítő körülményt magában foglalja, ez utóbbi bűncselekmény miatt emelt vád alól nincs helye külön felmentésnek. Ilyen esetben ugyanis a rongálás tényét a bíróság megállapítja, és csupán a jogi értékelés tekintetében tér el a vádtól, amikor azt nem önálló bűncselekményként, hanem a lopás minősítő körülményeként értékeli.
A Legfelsőbb Bíróság minderre tekintettel a katonai bíróságnak a vádlottak tekintetében a társtettesként elkövetett rongálás bűntette alóli felmentésre vonatkozó ítéleti rendelkezését mellőzte. (Legf. Bír. Katf. I. 381/1986. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás