BK BH 1987/386
BK BH 1987/386
1987.11.01.
Ittas járművezetés esetén a pénzbüntetésnek és a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés körének törvénysértő meghatározása [Btk. 188. § (1) bek., 51., 58. §].
A városi bíróság a terhelt bűnösségét ittas járművezetés vétségében állapította meg, ezért őt 80 napi tétel pénzbüntetésre és a közúti gépjárművezetéstől 5 évi eltiltásra ítélte. Az egy napi tétel összegét 60 forintban állapította meg.
Az ítéleti tényállás lényege szerint a terhelt egész nap folyamatosan fogyasztott szeszes italt. Az esti órákban, a tulajdonában levő személygépkocsival közepes fokú (2,40 ezrelék) ittas állapotban vett részt a közúti forgalomban, és ittasságával összefüggésben gépkocsijával a jobb oldali árokba borult, és nekiütközött egy villanyoszlopnak.
A jogerős ítélet ellen a pénzbüntetés mértékének eltúlzottan enyhe megállapítása, valamint a mellékbüntetés hatókörének indokolatlan korlátozása miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A Be 221. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján szerkesztett ítélet nem tartalmazza, hogy a terheltet 1978-ban halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt a bíróság 1 év 7 hónapi szabadságvesztésre, valamint 4 évre a járművezetéstől eltiltásra ítélte, és 1985-ben vagyon elleni bűncselekmény miatt a bíróság pénzbüntetést szabott ki vele szemben.
Az ítéleti tényállás nem tartalmazza azt sem, hogy a terhelt a nap folyamán több ízben is vezette a gépkocsiját. Abban a baleset bekövetkezésekor négy utast szállított, és a szerencsés véletlennek köszönhető, hogy egyikük sem sérült meg.
Mindebből következik, hogy a terhelt – aki korábban két ízben is volt büntetve – az ittas járművezetést kitartóan, az erre vonatkozó előírások és tilalmak teljes semmibevételével követte el. Ilyen körülmények között a vele szemben kiszabott csekély tartamú pénzbüntetés nincs arányban az általa elkövetett bűncselekmény jelentős tárgyi súlyával és az alanyi bűnösség nagyobb fokával. A kiszabott pénzbüntetés alkalmatlan a büntetési cél elérésére, és az a törvény elvi sérelmével járó módon enyhe.
Tévedett a városi bíróság akkor is, amikor az egyébként helyesen szigorú tartamban alkalmazott mellékbüntetést a közúti gépjárművekre korlátozta. Ilyen körülmények között ugyanis a terhelt a gépjárműnek nem minősülő járművek közül segédmotoros kerékpárt, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet – mint gépi meghajtású járművet – a közúton vezethet. Az elkövetés körülményeire tekintettel, a kiszabott mellékbüntetés helyes tartamára is figyelemmel nincs semmiféle törvényes indok a mellékbüntetés hatókörének korlátozására. Ezért a terheltet valamennyi engedélyhez kötött közúti jármű vezetésétől indokolt eltiltani.
A Legfelsőbb Bíróság a fent kifejtettek alapján a terheltet az elkövetett cselekmény fokozott tárgyi súlyával, valamint az alanyi bűnösség magasabb fokával arányban álló – nagyobb tartamú – 140 napi tétel pénzfőbüntetésre ítélte.
Az ügy irataiból és a terheltnek a nyilvános ülésen előadott nyilatkozatából megállapítható, hogy az állandó munkaviszonyból eredő tevékenységének ellátása mellett apja kertészetében is dolgozott. Következésképpen az elkövetéskori havi jövedelme lényegesen nagyobb volt a városi bíróság által megállapítottnál. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az egy napi tétel összegét – a terhelt jövedelmi és személyi viszonyaihoz mérten – 100 forintban állapította meg.
Miután semmiféle indok nem volt a mellékbüntetés hatókörének a korlátozására, a terheltet valamennyi engedélyhez kötött közúti járművezetéstől eltiltotta. (B. törv. IV. 1161/1986. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás