4/1987. (VI. 14.) IM rendelet

1. § A házasságkötéssel megszerzett nagykorúságot [Ptk.² 12. § (2) bekezdése] a házasság megszűnése nem érinti.

2. § (1) Ha a házastársak a házasság felbontását egyező akaratnyilvánítás alapján kérik, a keresetlevélhez csatolniuk kell a közös vagyon megosztására vonatkozó megállapodásukat, kivéve, ha közöttük legalább három éve megszakadt az életközösség és külön lakásban élnek [Csjt. 18. § (2) bek. b) pont].

(2) Ha a közös vagyon kizárólag ingóságokból állt, melyet a házastársak már megosztottak és a birtokbaadás is megtörtént, az egyezségnek csak azt kell tartalmaznia, hogy a házastársaknak egymással szemben a házastársi közös vagyon megosztásával kapcsolatban további követelésük nincs.

3. § (1)³

(2) A Csjt. 27. § (2) bekezdésében meghatározott szerződésnek kell tekinteni a házastársaknak az életközösség fennállása alatt egymással kötött adásvételi, csere, ajándékozási és kölcsönszerződését is.

4. § (1) A bíróság a bérlőtársi jogviszonyt a házastársak cserelakásokba való költözésének elrendelésével akkor szünteti meg, ha a cserelakást felajánló személy a per tárgyalásán szóban vagy pedig teljes bizonyító erejű okiratban a csereszerződés lényeges feltételeire kiterjedő nyilatkozatot tesz, és a jogerős határozat meghozatalát követő harminc napon belül a szerződés megkötését vállalja.

(2) A bíróság a volt házastársat akkor is kötelezheti arra, hogy a volt közös lakást másik megfelelő lakásra – értékkülönbözet fizetése ellenében – cserélje el, ha a másik házastársat korábban a lakás kiürítésére kötelezte, de a lakásban maradó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékét nem fizette meg, az erre irányuló végrehajtás nem járt eredménnyel, és kiegyenlítésére a közös vagyonból sincs lehetőség. Az értékkülönbözetet a használati jog ellenértékének kifizetésére kell fordítani. A kereset előterjesztésének, illetve a cserére való kötelezésnek feltétele, hogy a másik házastárs a lakás kiürítésére vonatkozó kötelezettségét teljesítse. Az (1) bekezdésben foglaltakat ebben az esetben is alkalmazni kell.

5. § Az örökbefogadás felbontása nem érinti az eljárás megindítása előtt [Csjt. 56. § (4) és 57. § (4) bekezdései] meghalt örökbefogadó után már megszerzett jogokat. A már átszállott örökséget visszakövetelni ilyen esetben nem lehet.

6. § (1) Az örökbefogadottnak nyilatkoznia kell arról, hogy az örökbefogadás megszüntetését csak az egyik, vagy mindkét örökbefogadó vonatkozásában kéri.

(2) Az, hogy a kérelem (kereset) benyújtásakor csak az egyik örökbefogadó él, nem akadálya annak, hogy az örökbefogadás felbontását a még élő örökbefogadó a már meghalt örökbefogadó vonatkozásában is kérje. Erre akár a már meghalt, akár a túlélő örökbefogadóval szemben tanúsított elviselhetetlen magatartás is okot adhat.

7. § A mostohaszülő tartási kötelezettsége nem érinti a vér szerinti szülő tartásdíjfizetési kötelezettségét.

8. § Tartásra a vér szerinti gyermek és a mostohagyermek, illetőleg a vér szerinti szülő és – ha a törvényi feltételek egyébként fennállnak – a mostohaszülő egysorban jogosult.

9. § A tartásdíj mértéke megváltoztatásának – ha a tartás megállapításának alapjául szolgáló körülmények egyébként nem változtak – nincs helye azon az alapon, hogy a jogszabály a tartásdíj kiszámításának alapját vagy mértékét a korábbiaktól eltérően határozta meg.

10. § (1) A tartásdíj megállapításához be kell szerezni mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat.

(2)⁴ A tartásdíj alapja elsősorban a tartásra köteles személy részére

(3) Ha a (2) bekezdés szerint nem állapítható meg tartásdíj, illetve a (2) bekezdés alapján megállapítható összeg – a gyermeket gondozó szülő jövedelmi viszonyait is figyelembe véve – a gyermek szükségletét nem fedezi, a tartásdíj megállapításánál a más, munkaviszonyból, további munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból, illetőleg a nem munkaviszonyból származó rendszeres jövedelmet (pl. megbízási díj, táppénz, nyugdíj, munkanélküli járadék, újítási díj, tőkejövedelem) is alapul kell venni.

(4) A tartásdíj alapjának megállapításánál a bíróságnak általában a keresetlevél beadását megelőző egy évi összes, a (2)–(3) bekezdés szerinti jövedelemre figyelemmel kell lennie.

(5) Tartós külföldi szolgálatot teljesítő, külföldön magyar hatósági engedéllyel munkát vállaló, valamint ösztöndíjasként külföldön tartózkodó kötelezett esetében a tartásdíj alapja a kötelezett belföldi munkaviszonyára megállapított munkabér és juttatás, ennek hiányában a nem munkaviszonyból származó jövedelem. A (3) bekezdést ebben az esetben is megfelelően alkalmazni kell.

(6)⁵ Nem képezi a tartásdíj alapját a költségtérítés, étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás, illetve a hasonló jellegű egyéb járandóság.

11. §⁶ A tartásdíj megállapításánál, valamint kifizetésénél a jövedelmet terhelő adó (adóelőleg), nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, magánnyugdíjpénztári tagdíj, és munkavállalói járulék levonása után fennmaradó összeget kell alapul venni.

12. §⁷ (1) A gyermektartásdíjnak a 10. § (2) bekezdése alapján, százalékos arányban történő megállapítása esetén a bíróságnak külön-külön meg kell határoznia, hogy a 10. § (2) bekezdésének a), illetve b) pontja alapján kifizetett járandóságnak hány százaléka illeti meg a jogosultat tartásdíjként.

(2) A tartásdíj alapösszege a 10. § (2) bekezdésnek a) pontja alapján kifizetett minden rendszeres díjazásnak a bíróság által meghatározott százaléka, melyet a bíróság forintösszegben is megjelöl.

13. §⁸ A százalékos arányban, valamint a határozott összegben és bizonyos juttatások százalékában megállapított tartásdíj esetében az alapösszegen, illetőleg a határozott összegen felül a 10. § (2) bekezdésének b) pontja, illetve a 10. § (3) bekezdése alapján kifizetett díjazásnak olyan százalékát kell tartásdíjként meghatározni, hogy azok együttesen feleljenek meg a Csjt. 69/C. § (1) bekezdésében foglalt mértéknek.

14. § (1) A sorkatonai szolgálat időtartama alatt a sorkatona tartásdíjfizetési kötelezettségének teljesítése családi segély⁹ útján történik.

(2) A családi segélyt a külön jogszabályban megjelölt szerv állapítja meg, illetőleg folyósítja.

(3)¹⁰ Ha a kötelezett a tartásdíj megállapításakor sorkatonai szolgálatot teljesít, a bíróság a tartásdíjat megállapító határozatát a kötelezett sorkatona állandó lakóhelye szerint illetékes jegyzőnek is megküldi.

(4) A sorkatonai szolgálat alatt esedékes tartásdíjat, illetőleg annak a családi segélyt meghaladó hányadát hátralékként nyilvántartani nem lehet.

15. §¹¹ A bíróság a gyermektartásdíj végrehajtását megszünteti és erről – közvetlen bírósági letiltás vagy felhívás alapján történő végrehajtás esetén – a munkáltatót is értesíti, ha a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal (a továbbiakban: járási gyámhivatal) arról tájékoztatja, hogy a tartásdíj fizetésére kötelezettet gondozási díj fizetésére kötelezte.

16. § A kiskorút illető tartásdíjat a szülői felügyeletet gyakorló szülő (gyám) – indokolt esetben a gyermeket gondozó más személy – részére kell kifizetni, aki azt köteles a gyermek szükségleteire fordítani.

17. § (1) A munkáltató, a szövetkezet, illetőleg a járandóságot folyósító más szerv (a továbbiakban együtt: munkáltató) a letiltásra vonatkozó határozat kézhezvételétől kezdődően a jogosult részére rendszeresen folyósítja a megítélt tartásdíjat. Ha a tartásdíjat a bíróság százalékosan állapította meg, a munkáltató a kiutalásra kerülő összeget esetenként e százalék alapján számítja ki, akkor is, ha a munkabér, illetőleg a juttatás összege emelkedik. A munkabér csökkenése esetében sem lehet azonban újabb bírósági határozat nélkül kevesebb tartásdíjat folyósítani, mint amennyit a bíróság a százalékos megállapítás mellett alapösszegként megállapított.

(2) Ha a kifizetett díjazás olyan összegű, hogy – a tartásdíj levonására vonatkozó szabályok alapján – még az alapösszeg levonása sem lehetséges, azt, illetőleg annak le nem vont részét a munkáltató hátralékként nyilvántartja és – amint erre lehetőség nyílik – a hátralékot folyamatosan levonja.

(3)¹²

(4) A munkáltató a jogosultat – kérelmére – köteles tájékoztatni a kötelezett munkabérének, valamint egyéb juttatásának összegéről.

18. § A szüléssel kapcsolatos indokolt költségeket az anya a szüléstől számított egy év alatt a felmerült kiadások igazolása nélkül is követelheti.

19–31. §¹³

32. § Ha a különélő szülőt a bíróság feljogosítja a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet jogával [Csjt. 72/B. § (3) bek.]¹⁴, e jogokat a szülők közösen gyakorolják.

33. § (1) A közösen gyakorolt szülői felügyeleti jog [Csjt. 72/B. § (1) és (3)¹⁵ bek.] körében a különélő szülők közötti vita esetén bármelyik szülő kérelmére a gyermek lakóhelye szerint illetékes bíróság nemperes eljárásban soron kívül határoz.

(2) A kérelem alapján a bíróság a szülőket személyes meghallgatásra idézi és indokolt esetben meghallgatja a kiskorút is.

34. § A gyermek tartózkodási helyének kijelölése kérdésében – a különélő szülők közötti vita esetén – a bíróság akkor dönt, ha a szülői felügyeletet gyakorló szülő a kiskorút tartósan állandó lakásán kívül más személynél (intézményben) vagy tartósan (egy évet meghaladóan) külföldön kívánja elhelyezni.

35. § (1) Ha a különélő szülők a gyermek iskolájának¹⁶ vagy életpályájának megválasztásában nem tudnak megegyezni, a gyermek továbbtanulásra való jelentkezését megelőző év október 31. napjáig a bírósági eljárást meg kell indítaniuk.

(2) Az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt nap elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott a szülő tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg.

36. §¹⁷ Ha a bíróság a gyermeket nem a szülőnél helyezi el (Csjt. 76. §), a jogerős ítélet egy kiadmányát a gyám kirendelése céljából soron kívül megküldi e személy lakóhelye szerint illetékes járási gyámhivatalnak.

37–56. §¹⁸

57. § (1) Ez a rendelet 1987. évi július hó 1. napján lép hatályba.

(2)¹⁹

58. §²⁰