GK BH 1987/408
GK BH 1987/408
1987.11.01.
A minőséghibás termék értékétől függetlenül akkor is jelentős lehet a minőségvédelemhez fűződő érdek sérelme, ha a gazdasági bírság-eljárás alá vont rövid időn belül ismételten hibás terméket gyárt [32/1984. (X. 31.) MT sz. r. 11. § e) pont].
A megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás a 32/1984. (X. 31.) MT számú rendelet 2. §-ának g) pontja alapján 108 300 Ft-ot alapul véve gazdasági bírság kiszabását indítványozta, mert az eljárás alá vont egyik gyáregysége 1986. július 23-án 1805 kg minőséghibás, fogyasztásra alkalmatlan füstölt nyers hátsó csülköt gyártott. Indítványában utalt arra, hogy a gyáregységben 1986. évben harmadik alkalommal fordult elő súlyos minőségi hiányosság, és emiatt már két esetben szabálysértési eljárás megindítására tettek feljelentést.
Az eljárás alá vont az indítvány elutasítását kérte. Előadta, hogy a minőséghibás termékből csak 35 kg-ot találtak fogyasztásra alkalmatlannak, míg 1770 kg-ot engedélyeztek más termékbe való bedolgozásra. A csekély mennyiségű minőséghibás termék alapján megállapítható, hogy nem folytatott tisztességtelen gazdasági tevékenységet, jelentős anyagi előnyre nem tett szert, és a fogyasztóknak sem okozott kárt. A minőségromlás abból keletkezett, hogy a gyáregység élőállat levágásával nem foglalkozik, a terméket más vállalattól szállítják, és a termék – szállítás közben – a nyári melegben befülledt. A mulasztást elkövető ellen egyébként fegyelmi eljárást kezdeményeztek.
Az elsőfokú bíróság az eljárás alá vontat 150 000 Ft gazdasági bírság megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint az indítványozó által becsatolt szakvélemény alapján egyértelműen megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont a szabványba előírt követelményeket megszegte, minőséghibás terméket gyártott. Az 1984. évi IV. tv 22. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján a tisztességtelen gazdasági tevékenység folytatása miatt a bíróság az indítványozó által előterjesztett, gazdasági bírság kiszabására vonatkozó indítványt alaposnak találta. A bírság alapjának megállapításánál a minőséghibás termék teljes értékét vette figyelembe, azaz a 108 300 Ft-ot, és ennek alapján szabta ki a 150 000 Ft gazdasági bírságot. A bírság mérséklésére vagy mellőzésére alapot nem talált, mivel ennél a gyáregységnél a minőséghibás gyártás nem először fordult elő, és az emiatt kiszabott pénzbírságok sem hozták meg a kellő eredményt.
Az ítélet ellen az eljárás alá vont élt fellebbezéssel; kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a gazdasági bírság kiszabására vonatkozó indítvány elutasítását. Fellebbezésében megismételte mindazt, amit az elsőfokú eljárásban is előterjesztett. Hangsúlyozta, hogy összesen 10 341 Ft az anyagi kár. Utalt arra is, hogy a perbeli termék minőségi ellenőrzése a vállalata részéről még nem történt meg, amikor az indítványozó az ellenőrzést megtartotta, és ez a termék kiszállítási engedéllyel sem rendelkezett. Erre tekintettel terhére tisztességtelen gazdasági tevékenységet megállapítani nem lehet, a minőségvédelemhez fűződő érdekeket pedig nem sértette meg jelentősen. Előadta azt is, hogy komoly erőfeszítéseket tettek és tesznek a minőségi feltételek javítása érdekében, melynek eredménye alapján magas minőségi követelményeket teljesítő exporttevékenységet is folytat.
A fellebbezés nem alapos.
A 32/1984. (X. 31.) MT számú rendelet 11. §-a kimondja, hogy „A tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló 1984. évi IV. törvény 22. §-ában meghatározott eseten kívül gazdasági bírságot kell kiszabni arra, aki: e) jogszabályban vagy hatósági előírásban meghatározott kötelezettségei megszegésével jelentősen megsérti a minőségvédelemhez fűződő érdekeket”.
E jogszabályi rendelkezés iránymutatása alapján megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a tényállást helyesen állapította meg, és az eljárás alá vontat megalapozottan kötelezte a gazdasági bírság megfizetésére.
A Legfelsőbb Bíróság az eljárás alá vont fellebbezésével kapcsolatban arra mutat rá: alaptalanul hivatkozott arra, hogy csak csekély mértékben sértette meg a minőségvédelemhez fűződő érdekeket. Az ugyanis nem vitás, hogy az indítványozó az eljárás alá vont gyáregységében 1986. évben már harmadik alkalommal talált romlott, fogyaszthatatlan élelmiszert. Ez a tény egyértelműen bizonyítja, hogy az eljárás alá vont jelentősen megsértette a minőségvédelemhez fűződő érdekeket.
A 32/1984. (X. 31.) MT számú rendelet 6. §-a alapján különös méltánylást érdemlő esetben a bíróság csökkentheti a bírság összegét, vagy mellőzheti annak kiszabását is. A Legfelsőbb Bíróság ilyen méltánylást érdemlő esetet az eljárás alá vont javára nem tudott értékelni. Az a körülmény ugyanis, hogy a szóban levő gyáregység élőállat levágásával nem foglalkozik, a levágott állatot máshonnan szállítják, és a szállítmány a nyári melegben befülledt, csak terhére értékelhető az eljárás alá vontnak, mert ebből az állapítható meg, hogy a beérkezett termékek minőségét nem kellően ellenőrzi. Ugyanez a helyzet a tekintetben is, hogy a perben kifogásolt termék még nem rendelkezett kiszállítási engedéllyel. Ez viszont azt jelenti, hogy az eljárás alá vont a készáruraktárát sem az előírásoknak megfelelően kezeli, mert az indítványozó a perbeli romlott élelmiszert az eljárás alá vont készáruraktárában találta. Mindezen felül az sem értékelhető az eljárás alá vont javára, hogy külföldre kifogástalan minőségű terméket szállít, mert a nemcsak az exportra, hanem a belföldi fogyasztásra kerülő termék is meg kell, hogy feleljen a megfelelő minőségi követelményeknek.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. II. 31 793/1986. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás