BK BH 1987/428
BK BH 1987/428
1987.12.01.
I. Postai alkalmazottnak a takarékbetétekből történő sikkasztásai jogi értékelésénél a cselekmény sértettjei nem az egyes betéttulajdonosok, hanem a postaigazgatóság [Btk. 317. § (6) bek. b) pont, 333. § 3. pont].
II. A legsúlyosabb jogi minősítés alá eső sikkasztás esetén is helye lehet az enyhítő rendelkezés alkalmazásának, ha ezt a terhelt javára szóló körülmények indokolttá teszik [Btk. 83. §, 87. § (2) bek. c) pont].
A városi bíróság a terheltet 4 rb. folytatólagosan, nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette, 4 rb., ebből egy esetben folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, sikkasztás vétsége és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 1 év 4 hónapi – börtönben végrehajtandó – szabadságvesztésre, a közügyektől 2 évi eltiltásra és 5000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A büntetlen előéletű terhelt a postahivatal felvevője, majd vezetője volt. Munkaköri feladata volt – egyebek mellett – a postahivatalhoz kerülő pénzösszegek – ezek között a takarékpénzértékek – kezelése is. Ezt kihasználva a következő bűncselekményeket követte el.
Három hónap leforgása alatt négy személy takarékbetétjéből összesen 14 500 forintot, majd két évvel később további négy személy takarékbetétjéből összesen 56 000 forintot és a postahivatal főpénztárából összesen 67 933 forintot tulajdonított el.
Mindezeken túl, mint az mgtsz KISZ alapszervezetének gazdasági felelőse az alapszervezet pénzéből folyamatosan 16 000 forintot tulajdonított el.
A terhelt cselekményeit több okirat meghamisításával leplezte.
A városi bíróság ítélete ellen a vagyon elleni bűncselekmények téves minősítése és a törvénysértően enyhe büntetés kiszabása miatt emelt törvényességi óvás alapos.
I. A városi bíróság a terhelt cselekményeit nem az anyagi büntetőjogi szabályoknak megfelelően minősítette, mely arra vezethető vissza, hogy a takarékbetétekből való eltulajdonítással elkövetett sikkasztási cselekmények sértettjeinek a betétes magánszemélyeket tekintette.
Ez az álláspont téves. A Btk. 333. §-ának 3. pontja értelmében az állam, valamely szövetkezet, társadalmi szervezet és egyesület kezelésében álló idegen vagyontárgy is a társadalmi vagyon része. Ebből pedig okszerűen következik, hogy a posta által bármely címen kezelt pénzösszeg is a társadalmi tulajdon részeként kezelendő a büntetőjogi következmények megítélése szempontjából, s az azt érintő vagyon elleni bűncselekményeknek a posta (az adott esetben a postaigazgatóság) a sértettje. Éppen ezért annak meghatározása során, hogy hány vagyon elleni bűncselekmény valósult meg (a sikkasztás, lopás stb. „hány rendbeli”), nincs jelentősége annak, hogy a postahivatal által kezelt és a bűncselekménnyel érintett pénzösszeg a polgári jog szabályai szerint több más személy tulajdona.
Mindezeket figyelembe véve megállapítható, hogy a terhelt 1985-ben a posta sérelmére a sikkasztási cselekményeket összesen 123 933,60 forint értékre követte el. Ezek az egységes akarat-elhatározásból fakadóan, rövid időközökkel és a kifejtettek szerint ugyanazon sértett sérelmére elkövetett cselekmények a folytatólagosság törvényi egységébe olvadva [Btk. 12. §-ának (2) bekezdése] egyetlen bűncselekményt valósítanak meg, mégpedig a Btk. 317. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és a (6) bekezdésének b) pontja szerint minősülő folytatólagosan, jelentős értékre és üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettét.
A két évvel korábban megvalósított azonos cselekményeket a jelentős időköz miatt önálló bűncselekményként kell értékelni, csakúgy, mint a KISZ alapszervezet sérelmére elkövetetteket. Ezek a cselekmények 2 rb. a Btk. 317. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és az (5) bekezdésének b) pontja szerint minősülő folytatólagosan, nagyobb értékre és üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntetteként értékelendők.
A Legfelsőbb Bíróság mindezekre tekintettel megállapította, hogy a városi bíróság ítéletének a terhelt vagyon elleni cselekményeit minősítő rendelkezése törvénysértő, s azt hatályon kívül helyezte.
II. A törvényességi óvásban kifejtett álláspont szerint a cselekmények helyes jogi értékelésére tekintettel a városi bíróság által kiszabott 1 év 4 hónapi szabadságvesztés törvénysértően enyhe. A jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás büntetési tétele ugyanis 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés. Ennek alsó határa alatt maradó büntetés csak a Btk. 87. §-a (2) bekezdésének c) pontja alkalmazásával szabható ki. Erre pedig az adott esetben nincs lehetőség.
A törvényességi óvás ebben a részében nem alapos.
Kétségtelen, hogy a terhelt viszonylag hosszabb időn keresztül és folytatólagosan követte el a terhére rótt bűncselekményeket, melyek egy része a postaszolgálathoz fűződő bizalom megingatására is alkalmas volt. Mindezekkel szemben azonban a nyomatékos súlyú enyhítő körülmények sem hagyhatók figyelmen kívül.
A terhelt az általa elkövetett cselekmények minden részletére kiterjedő és őszinte megbánással párosuló beismerő vallomást tett az eljárás minden szakaszában. Az okozott kár közel egyharmadát megtérítette, mégpedig jelentős részben még a büntetőeljárás megindítása előtt. Kiskorú gyermeke tartásáról megfelelően gondoskodott. A büntetés nemének és mértékének meghatározása során nem maradhat figyelmen kívül az elkövetési érték sem, hiszen az a cselekmény minősítését is megszabja, és a cselekmény tárgyi súlyát is befolyásolja.
Az adott esetben az elkövetési érték a 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény megvalósulásához szükséges értéket (100 000 forintot) alig haladja meg.
Erre és az említett további lényeges enyhítő körülményekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság úgy találta, hogy a Btk. 87. §-a (2) bekezdésének c) pontja alkalmazásával kiszabott 1 év 4 hónapi szabadságvesztés nem tekinthető a törvény elvi sérelmét jelentő büntetésnek, az a megfelelő összegű pénzmellékbüntetéssel együtt a büntetés célját kellően szolgálja.
Mindezekre tekintettel a törvényességi óvást, a büntetés kiszabását érintő részében elutasította. (B. törv. III. 1650/1986. szám).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás