PK BH 1987/437
PK BH 1987/437
1987.12.01.
Légi járműről folytatott vegyszeres permetezésből fakadó kártérítési igény elbírálása során az üzembentartó kilétének megállapítása [Ptk. 345. §].
A felperes 1984. év júniusában méhészetével a Sz-i Állami Gazdaság területén telepedett le. 1984. június 10-én méheinek nagyarányú pusztulását észlelte.
A felperes módosított keresetében 62 266 forint kártérítés fizetésére kérte kötelezni a Sz-i Állami Gazdaság alperest. Előadta, hogy az alperes 1984. június 8-án a méhekre veszélyes Rovlinka nevű növényvédő szerrel permetezett, és ennek következménye volt a méhek elpusztulása. A felperes utóbb kiterjesztette keresetét a D-i Mezőgazdasági Kombinát II. r., a P-i Állami Gazdaság III. r. és a T-i Állami Gazdaság IV. r. alperesekre. Előadta, hogy az alperesek együttesen üzemeltetik a vegyszerezést végző repülőgépet, ezért az azzal okozott kárért egyetemlegesen felelnek.
Az alperesek pernyertessége érdekében a perbe beavatkozott az Állami Biztosító.
Az alperesek a kereset elutasítását kérték.
Az elsőfokú bíróság egyetemlegesen kötelezte az alpereseket arra, hogy 15 nap alatt fizessenek meg a felperesnek 62 266 forintot és kamatait.
Az ítélet ellen az Állami Biztosító fellebbezett. Kérte az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával kármegosztás alkalmazását; a felperes közrehatását 20 %-ra tette.
A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Álláspontja szerint az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt a Pp 252. §-ának (2) bekezdése alapján került sor a – fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül – az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére. A végzés indokolásában a bíróság arra mutatott rá, hogy a mezőgazdasági légi-jármű üzemben tartásának személyi és technikai feltételét a MÉM Repülőgépes Szolgálat biztosítja, üzemben tartónak a repülőgépes szolgálat minősül, így a bíróságnak a felperest tájékoztatnia kellett volna arról, hogy igényét a repülőgépes szolgálattal szemben érvényesítheti. A felperes és az alperesek között ugyanis kártérítési jogviszony nem jött létre. Az új eljárásban ezért a felperesnek ki kell terjeszteni a keresetét a MÉM Repülőgépes Szolgálatra és az I-IV. r. alpereseket a perből el kell bocsátani.
Ezt követően az új eljárás során a felperes keresetét kiterjesztette a MÉM Repülőgépes Szolgálat V. r. alperesre, és bejelentette, hogy az I-IV. r. alpereseknek a perből való elbocsátását kéri.
A bíróság ezután az I-IV. r. alpereseket a perből a Pp 64. §-ának (2) bekezdésére utalással elbocsátotta, és a MÉM Repülőgépes Szolgálat alperest 62 266 forint, ennek kamatai, 3400 forint perköltség és 3736 forint illeték, a felperest pedig az Állami Biztosító beavatkozó javára 1000 forint perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a marasztalás a Ptk. 345. §-ának (1) bekezdésén alapult.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. Kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását. Kifejtette, hogy a veszélyes üzemi tevékenység folytatójának a légi-jármű tulajdonosa minősül. Az alperes nem üzemelteti a repülőgépet, csupán bizonyos szolgáltatásokat végez szerződés alapján a repülőgép tulajdonosának. Így tehát üzembentartói felelőssége nem állhat fenn.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet csupán annyiban változtatta meg, hogy az alperest eljárási illeték megfizetése alól mentesítette, az egyéb rendelkezéseket helybenhagyta.
A másodfokú bíróság ítélete és az elsőfokú bíróságnak az I-IV. r. alpereseket a perből elbocsátó végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A peradatok szerint a Sz-i Állami Gazdaság I. r. alperes 1984. június 8-án és az azt követő napokon helikopterrel vegyszeres permetezést végzett abban a körzetben, ahol a méhek voltak. A felperes e vegyszeres permetezéssel kapcsolatosan bekövetkezett kárának megtérítését kérte.
A vegyszeres permetezés – az állandó bírói gyakorlat szerint – fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül. Így tehát a felperes igényének elbírálásánál helyesen hivatkoztak az eljárt bíróságok a Ptk. 345. §-ának (1) bekezdésére, mint alkalmazandó jogszabályra.
A Ptk. 345. §-a szerinti objektív felelősség a veszélyes tevékenység folytatóját terheli. A kárért való felelősség megállapításánál ezért az adott ügyben is annak van jelentősége, hogy ki volt a fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatója.
A repülőgépes permetezésnél valójában kétféle veszélyes tevékenység jelentkezik. Egyrészt a repülőgép, mint motorikus erővel működő gép – működése közben – maga is veszélyes üzemnek minősül, de veszélyes tevékenység a vegyszeres permetezés is. Ez utóbbi akkor is, ha repülőgépről, akkor is, ha földi permetezéssel végzik azt.
A per adataiból megállapíthatóan a vegyszeres permetezést a Sz-i Állami Gazdaság végezte a területén, az ő feladata volt az alkalmazandó permetszer meghatározása, keverése, a permetezés helyének, idejének meghatározása stb. Ebben a részében tehát, vagyis a mérgező anyagok kiszórása vonatkozásában a veszélyes tevékenység folytatójának mindenképpen ő minősült.
A per adataiból az is megállapítható, hogy a mezőgazdasági helikopter tulajdonosa teljes egészében vagy legalábbis részben ugyancsak a Sz-i Állami Gazdaság volt.
A veszélyes üzem üzembentartójának azt kell tekinteni, aki a veszélyes üzemet fenntartja, akinek érdekében az működik, és aki az ezzel kapcsolatos alapvető döntésekre jogosult.
Általában a tulajdonos egyben üzembentartó is, az üzembentartó minőség azonban el is válhat a tulajdonjogtól.
A perben nem merült fel adat arra, hogy a tulajdonos (tulajdonosok) a repülőgép üzemeltetését harmadik személynek engedték volna át. Ellenkezőleg: a perben becsatolt, a MÉM Repülőgépes Szolgálat és az Sz-i Állami Gazdaság között kötött szerződésből az tűnik ki, hogy a légi-jármű üzemben tartását a tulajdonos fenntartotta magának, és a MÉM Repülőgépes Szolgáltató Vállalat kizárólag meghatározott szolgáltatások nyújtására vállalt kőtelezettséget.
A szerződés 4/b. pontjában a felek rögzítették, hogy a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség a tulajdonost terheli. A tulajdonos még arra az esetre is helytállást vállalt, ha harmadik személyek a helikopter műszaki üzemeltetése miatt a szolgáltatóval szemben érvényesítenének igényt.
Arra nem is hivatkozott a felperes, hogy a MÉM Repülőgépes Szolgálat műszaki üzemeltetése során bármilyen rendellenesség jelentkezett volna. A felperes igénye kifejezetten a mérgező anyaggal történő vegyszerezéssel volt kapcsolatban. Ebben a vonatkozásban pedig a MÉM Repülőgépes Szolgálatnak semmilyen tevékenysége nem volt.
Tévedtek ezért a bíróságok, amikor azt állapították meg, hogy a veszélyes üzem üzembentartója a MÉM Repülőgépes Szolgálat volt, és hogy a perbeli vegyszerezéssel kapcsolatban a felperes vele áll jogviszonyban.
A fentiek szerint tévedett a Sz-i Városi Bíróság is, amikor az I-IV. r. alpereseket a perből elbocsátotta.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság az eljáró bíróságok határozatát a Pp 274. §-ának (3) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra, és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. III. 20 970/1986. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás