PK BH 1987/439
PK BH 1987/439
1987.12.01.
A közös lakás elhagyására kötelezett volt házastárs elhelyezés biztosítása nélküli kiköltöztetésének feltételei [1/1971. (II. 8.) Korm. sz. r. 123. (1) bek. b) pontja, 71. § (1) bek. b) és c) pontja; PK 65. sz.].*
A helyi bíróság a peres felek házasságát felbontotta, és – egyebek között – úgy rendelkezett, hogy a volt közös lakás kizárólagos használata a felperesi feleséget illeti, az alperest pedig arra kötelezte, hogy a lakást 15 nap alatt hagyja el, azt bocsássa a felperes birtokába. Kimondotta, hogy az alperes az elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. A városi bíróság ítélete fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.
A jogerős ítélet alapján a bíróság végrehajtási lapot állított ki.
Az adós az ítéletben írt kötelezettségének nem tett eleget, a helyi bíróság ezért – meghallgatás után vele szemben 1000 forint pénzbírságot szabott ki, ennek eredménytelensége miatt pedig újabb pénzbírság kiszabására került sor.
A végrehajtást kérő ezután bejelentette, hogy az adós a pénzbírság kiszabása ellenére nem tett eleget kiköltözési kötelezettségének, ezért kérte a végrehajtásnak karhatalommal történő elrendelését.
A helyi bíróság meghallgatta a feleket, amikor is a kötelezett előadta, hogy a lakást valóban nem hagyta el, ez nem is áll szándékában.
A bíróság ezután az ítéletében foglalt kötelezettségének kikényszerítésére elrendelte a karhatalommal való kiköltöztetését. A végzés indokolása szerint az adós – bár vele szemben két ízben is bírság kiszabására került sor – nem tett eleget a kötelezettségének, ezért az 1979. évi 18. számú tvr. (Vht) 95. §-ának c) pontja alapján karhatalommal rendelte el a bíróság a kiköltöztetést.
A végzés ellen az adós fellebbezést nyújtott be, miután azonban fellebbezésén felhívás ellenére nem rótt le illetéket, a bíróság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította, így a helyi bíróság végzése jogerős lett.
A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az adós, mint rosszhiszemű, jogcím nélküli személy elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. Ha e kötelezettségét nem teljesítette, arra kötelezhető, hogy költözzék a számára biztosított szükséglakásba, albérleti lakószobába, ágybérletbe vagy munkásszállásra [1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet (R) 123. §-a (1) bekezdésének c) pontja].
A R. 123. §-a (3) bekezdésének b) pontja lehetőséget biztosít arra is, hogy más elhelyezés biztosítása nélkül kerüljön kihelyezésre a rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó abban az esetben, ha ismételt bírságolás hatására sem költözik ki a lakásból, és a R. 71. §-a (1) bekezdésének b), vagy c) pontjában említett magatartása miatt sürgős kiköltöztetése szükséges.
A bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. számú tvr. végrehajtása tárgyában kiadott 14/1979. (IX. 17.) IM számú rendelet 65. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a Vht. 95. §-a c) pontjának alkalmazásával, karhatalommal akkor kényszeríthető ki az átköltözés, ha rendelkezésre áll az a lakás, ahová a kötelezettnek át kell költöznie.
Ettől eltérően, elhelyezés biztosítása nélkül a R. 123. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján csupán az ott írt feltételek fennállása esetén van lehetőség a kiköltözés foganatosítására.
A Legfelsőbb Bíróság PK 65. számú állásfoglalása részletes útmutatást ad arra vonatkozóan, hogy e jogszabályhely alkalmazásának volt házastársak közötti viszonylatban mikor van helye.
Eszerint a sürgős kiköltöztetésre különösen akkor kerülhet sor, ha a volt házastárs botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít, a lakásban lakó személyeket bántalmazza, a kiskorú gyermek nevelését, fejlődését súlyosan veszélyezteti.
A bíróság a végrehajtási eljárás során meghallgatta a végrehajtást-kérőt és az adóst, a fenti körülmények tisztázása azonban nem történt meg. Így a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy helye volt-e a karhatalommal történő kiköltöztetés elrendelésének – minden elhelyezés biztosítása nélkül.
A bíróság akkor járt volna el helyesen, ha meghallgatja a végrehajtást-kérőt, – felhívja figyelmét a fenti jogszabályhelyre, valamint a Legfelsőbb Bíróság PK. 65. számú állásfoglalásában foglaltakra, és tisztázza, hogy az adós magatartására figyelemmel a R. 123. §-a (3) bekezdésének b) pontja alkalmazható-e. Ellenkező esetben ugyanis elhelyezési lehetőség hiányában a végrehajtás karhatalom útján történő foganatosításának elrendelése törvénysértő.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az eljáró bíróság végzését a Pp 274. §-ának (3) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és ugyanezt a bíróságot új eljárásra, és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. III. 20 146/1987. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás